„Ha a tükörben nézem magamat, akkor pont olyannak látszom, mint ő, esetleg nem tudok annyira gitározni..." - morfondírozott. S hogy mennyire „tud" a gyászosan fiatalon elhunyt Jimmy Hendrixhez képest, mindezt összemérni talán fel se merült a jelenlévőkben. A közönség e helyett inkább a játékába révült bele. Volt mibe! Az elektromos-, akusztikus- és steelgitárokon, billentyűs hangszereken, valamint a gitárszintetizátoron játszó Bogáti-Bokor Ákos ez alkalommal is énekelt több számban is, továbbá az egyik nóta zenei kuriózumát kísérleti jelleggel a szájmog nevű hangszer használatával teremtette meg.
A vérbeli progresszív ember, Enyedi Zsolt, a billentyűk telhetetlen varázslója, aki - bevallása szerint - ha tehetné, még növesztene 4-6 kezet, hogy a teljes arzenálján egyszerre tudjon játszani, képességeit egy önálló számban is megmutatta. Természetesen vastapssal jutalmazták a produkciót.
Teltház előtt játszottak a zenészek
Azokra a hajdani károlyi gimis évekre is emlékezettek: hogy szerették a jobbnál-jobb zenéket, s kik is szerettették meg velük azokat. Bogáti-Bokor Ákos zenei ismeretei mentoraként Török doktora emlékezett. Amint mondta, „ha itt lenne, nagyon szeretné azt, amit csinálunk, mert ilyen zenéket hallgatatott velem". Egy finnországi felkérésre készült, Harminchárom című nótával emlékezett a Yesterdays Török doktorra.
S hogy milyen is ez az erdélyi együttes, amely világszintén műveli a zenét? Leginkább különféle stílusok furcsa egyvelege a muzsikájuk. Enyedi Zsolt ekként magyarázta portálunknak: „mondhatnánk, hogy progresszív rock, ellenben power-popnak is nevezhetnénk". Ugyanakkor a retro irányzatokba is be lehet illeszteni a Yesterdayst - tette hozzá. S az új zenei törekvések is mindegyre felmerülnek, merthogy amint a honlapukon (http://www.yesterdays.hu) megfogalmazták: „amolyan flower-power muzsikának nevezték azt, amit játszunk, ez megragadta a fantáziánkat (nem csak a kedves Flower Kings 'rokonság' miatt), mert valóban ez van, nehezen kategorizálható a zenénk.
Progresszív rocknak szoktuk nevezni, szeretnénk igazán haladó (és nem egy helyben toporgó) zenét játszani, olyat, ami csemege a fülnek és a léleknek, ami elgondolkodtat, és kikapcsolás helyett inkább bekapcsol (egy hangulat-, illetve gondolatvilágba)". A koncerten is szóltak minderről: „egyébként lehetetlen dolgokról énekelünk". Magyarázatként a Tegnapok frontembere Sting egyik nyilatkozatát hozta fel, miszerint lehet arról írni, hogy mindkét fél szereti a másikat, s minden a legnagyobb rendben. Amint Bogáti-Bokor Ákos elmondta, arról már annál inkább lehet dalt írni, „hogy én téged szeretlek, és ugyan te is szeretsz engemet, de a születésnapomon máshoz mentél feleségül." Erről szólt a Hol vagy? című daluk. Egyebek mellett ez az a nótájuk, amely szövegének (például ilyen sorok vannak benne: „mindaz amim volt vállalt szavakból csendben elhalt") igényessége irodalmi értékkel bír. S hogy ez nem véletlen, tanúskodik az is, hogy egyik számuk József Attila Kopogtatás nélkül című gyönyörű versének felolvasásával kezdődik.
A Yesterdaysnek Holdfénykert címmel jelent meg korábban egy lemeze. Jelenleg pedig az új, a Colours Caffé című albumuk „várja Amerikában, hogy nyomdakész legyen". El is mondták a lemezzel kapcsolatban, hogy „nagyon büszkék vagyunk rá, három évig írtuk". A Colours Cafféból például a Bábú című dalt játszották el. Az albumukra koncertsorozattal hangolják rá a publikumot. Még októberben Hollandiában léptek fel, a hétvégén Nagykárolyban játszottak, a napokban pedig sorra, Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen stb. koncerteznek.
A zenét tapssal köszönte a közönség, s a ráadás sem maradt el. A kolozsvári együttes, amelynek két tagja károlyi nem is kevés plusz produkcióval kényeztett. Köztük volt a 'tegnaposok' talán legismertebb, a Seven című száma is. Szerencsére majd kétórásra nyúlt a másfelesnek beharangozott koncert, amelyen világszintű zenét és előadásmódot élvezhetett a károlyi közönség a közösségi házban.
 |
 |
 |
 |
