2011-04-19 10:24:11• hírek • Garzó Ferenc/MTI

Két új, megosztó törvénytervezet

Megszűnne az országos szintű kollektív szerződés rendszere, a sztrájkolók akciójuk idejére nem kapnának fizetést, és határt szabnának az oktatók bérének azok a törvénytervezetek, amelyeket hétfőn a román kormány "felelősségvállalással", azaz parlamenti vita lehetősége nélkül terjeszt a honatyák elé.

Ez a törvényhozási procedúra kizárja a módosítások és a vita lehetőségét, legfeljebb a kormány egésze ellen nyújthatnak be a parlamentben bizalmatlansági indítványt. Mivel azonban a szociáldemokrata és liberális ellenzék jelezte, hogy nem él ez utóbbi lehetőséggel, szinte bizonyosan törvényerőre emelkednek majd a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta kormánykoalíció költségvetési megszorításokat lehetővé tevő elképzelései.
Az egyik tervezetet a munkaügyi minisztérium dolgozta ki, ez lesz a "Társadalmi Párbeszéd Törvénykönyve", amely új szabályokat vezet be többek között a munkáltatókra, a szakszervezetekre, a munkaügyi konfliktusokra és a kollektív munkaszerződésekre vonatkozóan. Ennek értelmében felszámolják a kollektív szerződések országos szintű megkötését, amelyek eddig rögzítették az ágazati és üzemi szintű megállapodások számára kötelezően betartandó elveket és keretszámokat. A kormány elképzelései szerint mostantól "mikroszinten" kell megegyezést találni.

Ioan Botis munkaügyi miniszter azzal indokolta mindezt, hogy szerinte ma gazdasági erő és hatékonyság tekintetében nagy különbség van a különböző ágazatok - például a textilipar és az IT-szektor - között. Emiatt az államnak hagynia kell, hogy egy adott ágazatban és üzemben a helyi érdekvédelmi képviselők az adott hely gazdasági lehetőségeihez mérten maguk harcolhassák ki a megfelelő jövedelmet az alkalmazottak számára.


Két új törvénytervezet okoz felháborodást
Két új törvénytervezet okoz felháborodást



A miniszter szerint ily módon az adott ágazatban és termelési egységben a szakszervezetek valódi erejükről győzhetik meg munkaadóikat. A törvény tehát a gazdaságilag jól menő területeken akár magasabb bérek kiküzdésére is alkalmat ad, de megtiltaná hogy egyes intézményekben a saját költségvetésük szempontjából indokolatlan béremelés történjék.
A kormány feltételezhetően azért tereli az érdekvédelmi egyeztetést az alacsonyabb szintek irányába, mert az utóbbi időben számos országos szintű szakszervezeti tüntetés mögött véltek "politikai indíttatást", nem pedig valódi képviseleti erőt sejteni.
A szakszervezetek mozgástere mindenképpen csökken, ha a tervezet érvénybe lép. Ezek a szervezetek ugyanis elveszítik jogukat, hogy országos szinten tárgyalhassanak, és ez máris kiváltotta ez utóbbiak tiltakozását. További korlátozás, hogy a sztrájkoló közalkalmazottak nem fognak fizetést kapni a sztrájk idejére, bár egészségügyi biztosításuk továbbra is érvényes marad.

A másik tervezet a tanárok fizetéséről szóló jogszabály, amely tulajdonképpen befagyasztja a pedagógusok béreit és megakadályozza, hogy a 2008/221-es számú törvény szerint 50 százalékkal emeljék a fizetésüket.
A parlament ugyanis még 2008-ban olyan jogszabályt fogadott el, amely előírja, hogy 50 százalékkal emeljék a pedagógusok fizetését. A liberális Calin Popescu Tariceanu akkori kormánya ezt sürgősségi kormányrendelettel 17 százalékra csökkentette. Csakhogy emiatt több mint 10 ezer pedagógus perelte be a kormányt, és nyerte meg jogerősen a pert az állammal szemben. Így a pert nyerteknek két évre visszamenőleg meg kell kapniuk a különbözetet. A Boc-kabinet szerint azonban erre nincs keret.

A kormány ezért nyújt be most olyan törvénytervezetet, amely egységesítené a pedagógusok bérét, és rögzítené, hogy maximálisan mekkora fizetést kaphatnak a tanárok. A szakszervezetek nem tartják alkotmányosnak az eljárást.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Valutaváltó:


# Orosz-ukrán háború # koronavírus # baleset # harmadik híd # körgyűrű # vakcina # Nagykároly # Szatmárnémeti
Kiemelt hírek:
Promó: