Zárt ajtók mögött: így telnek a hétköznapok a szatmári börtönben - KÉPEK

A börtönök világa legtöbbünk számára ismeretlen, kevesen tudják, mi rejtőzik a rácsok mögött. Épp emiatt a szatmári börtön pénteken nyílt napot szervezett a sajtó munkatársai számára, melynek célja, hogy bepillantást engedjen az intézet mindennapi életébe.

Aki már járt Erdély más börtöneiben, annak a helyi intézet nem tartogat túl sok újdonságot, ugyanis ezeket mind egységes tervek alapján készítették még az Osztrák-Magyar Monarchia idején - emlékeztet Sabau Adrian igazgató. Megnyitásakor a börtön 150 személy időszakos fogvatartására volt alkalmas, azonban 1928-ban korrekciós központtá nyilvánították, épp ezért ebben az időben nem csak férfiakat tartottak összezárva odabent, hanem nőket és gyerekeket is.
 
Ezt az időszakot követően azonban a börtön élete elindult egy jobb irányba: kevesebb rabot tartottak egy cellán belül, munka- és tanulási lehetőséget ajánlottak nekik, 1960-tól pedig könyveket is kaphattak. Viszont 1977-ben bezárták a nagyváradi és a nagybányai börtönöket, így mindenkit a szatmári intézetbe helyeztek át, a rabok száma jóformán megkétszereződött ebben az évben. 1978-ban elindul egy modernizációs folyamat, melynek során többek között mosdóval is felszerelik a cellákat, eddig ugyanis ilyen lehetőség nem volt a zárkákban. 1992-ben bevezetik a kábeltévét, ’94-ben pedig megépül a börtön saját kápolnája, melynek freskóit és szentképeit büntetésüket töltő rabok készítették.

Ha már kápolna, akkor fontos kiemelni, hogy a rabok könnyedén gyakorolhatják vallásukat. A börtönnek saját ortodox pópája van, viszont rendszeresen bejárnak a református, katolikus és más felekezetek képviselői is, hogy lelki támaszt nyújtsanak a bentlévőknek. Ez természetesen csak néhány órányi elfoglaltságot jelent a raboknak, de akkor mivel is töltik a nap többi részét?
 
A kora reggeli ébresztő után a rabok előkészülnek a reggelire és a létszámellenőrzésre, illetve vannak olyanok is, akik 7-kor már meg is kezdik a munkát a börtön falain belül vagy a különböző kinti munkapontokon, ugyanis a szatmári börtön nyílt és félig nyitott rendszer szerint működik. A fogvatartottak önkéntes alapon vállalhatnak munkát, és sokan élnek is ezzel a lehetőséggel, ugyanis minden ledolgozott hónapért büntetésük teljes időtartamából elengednek pár napot. Mielőtt azonban valaki felvehetné az igát, egy szakbizottsági ellenőrzésen kell átmennie, mely során mind a fizikai, mind a pszichikai állapotát felmérik, s ennek alapján döntik el, alkalmas-e az illető munkavégzésre.

Természetesen nem mindenki akar és nem mindenki képes munkát vállalni. Minea Cosmin fogvatartási biztonságért felelős igazgatóhelyettestől megtudtuk, cikkünk megjelenésének pillanatában 441 fogvatartottat őriznek a börtönben. 42 százalékuk visszaeső bűnelkövetőnek számít, 27 százalékuk nem első alkalommal került szembe a törvénnyel, viszont börtönben még nem volt, további 31 százalékuk pedig első alkalommal vétett a Btk. ellen. A  helyi büntetés-végrehajtási intézményben a  legjellemzőbb büntetés  a 2-5 év,  ami pedig a bűncselekmények típusát illeti, a „villalakók“ 33,57 százaléka személy elleni bűntettek miatt került a rácsok mögé - árulta el az igazgatóhelyettes.

Temle Maria gazdasági aligazgató a maga rendjén arról számolt be, hogy jelen pillanatban a börtönnek két céggel van szerződése, melyeknek keretében 35 fogvatartott külső munkaponton dolgozik. A börtön biztonsági személyzete természetesen végig biztosítja az őrzésüket, így a munkapont engedély nélküli elhagyására relatíve kevés az esély. Vannak azonban olyan fogvatartottak is, akik nem cégeknél, hanem a börtön Gorunului utcai farmján végeznek napi munkát: 25-en dolgoznak a telepen, amelyen több mint 170 sertést és közel 50 szarvasmarhát nevelnek, így biztosítva a börtön számára szükséges húst a különféle tejtermékeket. Emellett szintén rabok dolgoznak a zöldség- és gyümölcstermészetésben is, ezzel fedezve a börtönkonyha alapanyag-szükségletének további részét. A farmról érkező húsnak, zöldségnek és gyümölcsnek köszönhetően sikerül relatíve alacsonyan, 8-9 lej /fő körül tartani a napi ételadag költségeit. Temle Maria hozzátette, a költséghatékonyság érdekében mindazon alapanyagokat, amelyeket nem tudnak a farmon előállítani, licit révén szerzik be, hiszen a beszállítók jobb árajánlatokkal dolgoznak, ha nagyobb mennyiségről van szó.

Mindezeken túl vannak olyan munkalehetőségek, amelyekhez  el sem kell hagyni az épületet. A falakon belül ugyanis szükség van vízszerelőre, fűtőre, kőművesre és festőre, takarítószemélyzetre, szakácsra, felszolgálóra, és természetesen még fodrászra is. 

Ne gondoljuk azonban, hogy a munkának köszönhetően a rabokat felveti a pénz. A rabok csak a  külső cégeknek végzett munka után kapnak fizetést, mely többnyire az alapbérnek megfelelő, sőt viszont a börtönigazgató szerint arra is volt példa az utóbbi időben, hogy a munkáltatók a kiváló teljesítmény láttán fizetésemelést is adtak. A béreknek azonban csak egy része kerül a fogvatartotthoz, az összeg 60 százaléka ugyanis a börtönt illeti. A fennmaradó összeget ráteszik az érintettek börtönbeli számlájára, melyről aztán a benti kisboltban mindenki vásárolhat kedvére.

A polcokon zöldségek-gyümölcsök, különféle üdítőitalok, konzervek, tisztálkodási szerek sorakoznak, sőt a dohányosok még a cigarettát is be tudják itt szerezni. A gazdasági aligazgató ennek kapcsán elárulta, a kioszkban tisztességes árszabással dolgoznak, azaz a törvényeknek megfelelően mind az országos, mind a helyi szintű árakat szem előtt tartják. Tehát ha egy kint boltban 10 lej egy üveg kóla, akkor az bent nem lesz 15.

Van emellett a börtönben egy kis kápolna és egy több mint 12.000 kötettel rendelkező könyvtár is, sőt akár különféle hobbiknak is hódolhatnak a bentlevők. Vannak igazán tehetséges lakók: az egyik folyosót pl. egy életfogytos rab képei díszítik, aki a börtönben fedezte fel erre irányuló tehetségét.

Nyilvánvalóan vannak olyanok, akik a betűkkel még hadilábon állnak. Számukra a börtön lehetőséget teremt az elemi és általános osztály kijárására, sőt a börtön vezetőségének határozott terve, hogy a következő években akár a IX-X. osztály elvégzését is elérhetővé tegyék. Felsőfokú végzettséggel egyébként mindössze a rabok 5 százaléka rendelkezik, ők általában valamilyen gazdasági vagy közlekedési bűncselekmény miatt kerültek a rácsok mögé.

Az iskolai tanulmányok mellett különféle tanfolyamok elvégzésére is lehetőség van: épp a csütörtöki napon volt annak a 15 fogvatartottnak a vizsgája, akik a munkaerő-foglalkoztatási ügynökségnek köszönhetően számítógépismereti kurzuson vettek részt. Pop Marcela reintegrációért felelős aligazgató ennek kapcsán elmondta, hogy mind a börtönévek alatti munkavégzésnek, mind a különféle kurzusoknak jelentős szerepük van abban, hogy a szabadulás után az érintettek könnyebben visszatalálhassanak a "helyes útra". Mi több, arra is van példa, hogy a börtönnel együttműködő cégek a szabadulás után szívesen alkalmazzák az egykori börtönlakókat, hiszen már betanították őket és kellő munkatapasztalattal rendelkeznek.

A börtönben emellett sportolni is lehet, hisz van különféle gépekkel felszerelt sportterem, amely minden nap várja a mozogni vágyókat. És van is rá igény, hiszen az udvaron található „sétáltató“ tágasnak nem mondható, így a fölös energiák levezetésére csak ideig óráig alkalmas. Vannak egyébként e téren is kiemelkedően teljesítő rabok, sőt sportversenyeket is rendszeresen szerveznek egymás között az ország büntetés-végrehajtási intézményei. 

Pop Marcela emellett elmondta, hogy a rabok hétköznapjaiban nagy eseménynek számít, ha személyesen látogatják meg őket, melyen felül akár naponta telefonálhatnak is, ez azonban pénzbe kerül és csak a rabosításkor megadott 10 telefonszámot tárcsázhatják. Viszont olyanok is vannak bent, akik több éves, akár több évtizedes büntetésüket töltik, és soha senki nem látogatta meg őket, így valószínűleg akkor sem számíthatnak majd senkire, ha szabadulnak. Ez a reintegráció szempontjávól a legkevésbé ideális forgatókönyv, hiszen az ilyen ex börtönlakók esetében magas a visszaesés esélye. A börtön célja pedig épp az lenne, hogy az elrettentés mellett jó útra térítse, a társadalomba visszavezesse az elítélteket.