Visszanyeri régi fényét a sándorhomoki Kováts Miklós-kúria. Megmenekülésének története. RIPORT


Két évtizede áll kihasználatlanul és magányosan Sándorhomok központjában a Berenczei Kováts Miklós-kúria. Volt átmeneti szálló a második világháborúban, aztán iskola a kilencvenes évektől 2000-ig. Mivel húsz éven keresztül nem törődött vele senki az épület állaga folyamatosan romlott, tetőszerkezete megbomlott, beázott, emiatt plafonjai sok helyen leszakadta. Az elmúlt két év azonban sorsfordulatot hozott az épület számára. Lázári község polgármestere meglátta benne a lehetőséget, s egyben beindult az a pályázat is, amely által visszanyerheti régi fényét a még így, megkopott és megviselt állapotában is elegáns Kováts-kúria.
Reggel 9. Béres Antal polgármesterrel és Simon Ferenc projektfelelőssel autóval tartunk a sándorhomoki Kováts-kúria felé. Az úton épp zajlik a szennyvízhálózat kiépítése, s lavírozunk a nagy munkagépek között, s közben arról beszélgetünk, milyen gyorsan fejlődésnek indult a község és a hozzá tartozó települések, s hogy ez egyre vonzóbbá válik a fiatalok és városiak számára, s egyre többen választanak egy városi panel helyett egy vidéki házat, a tisztább levegőt: meg is villan előttünk néhány új és városias stílusban épült ház. Egyre rendezettebbé és szebbé válnak a községek, ugyanazt a kényelmet kínálva, mint egy zajos város.
Aztán lekanyarodva a főútról, elénk tárul a kis terecske, szemben a református templommal, amely ugyancsak műemlék, jobb és bal oldalán egy-egy kúriával, amely mindkettő hajdanán a Kováts-család egy-egy tagjáé volt. A jobb oldali némileg rendezettebb és jó állapotban van, a bal oldalin - ami miatt jöttünk - látszanak az elhagyatottság és az idő kalapácsainak nyomai. Ennek ellenére még mindig nagyon impozáns látvány, magával ragadó és a régi nemesi kor szellemét őrizve, annak minden bájával és egyszerűségével.
Kiszállva az autóból elsőre mindenképp a torony az, mint egy menyecske, ami a figyelmet magára vonzza. Aztán a két cifra ablak, középen mint lompos pásztorkutya terült el az épület törzse. Már így, kissé elmagányosodottságában is megkapó látvány, látszik az egykori kisnemesek törődése. Olyan mint egy leszegényedett nemesi család utolsó nénikéje, aki még őrzi a régi cifra öltözékét, de az már jócskán megkopott rajta.
Fagyott. Még szerencse, mert különben az épület körül sár lenne. 2000 óta áll üresen, várva a jobb időkre, semmire sem használva, csak nézve az ég felé tornyaival.
Körüljárjuk. Az épület szögletes „U“ alakú, középen hosszabb, egyik oldalán a torony, másik oldalán egy kupolás rész. Vegyes, eklektikus stílusú, fellelhető néhány neogótikus vonás az ablakokon, s némi szecessziós behatás. Középen hívogatóan kinyúl a bejárat. „Erről sem lehet pontosan tudni, hogy ez még a régi épülethez tartozott, vagy utólag építették“ - mesél a projektfelelős Simon Ferenc. A betonfalakkal készült veranda ablakozott, de az már biztos, hogy régen nem így nézett ki, s az is biztos, hogy nem is így marad, részletezi a projektfelelős.
Belépve a látvány siralmas. Látszik a több éves elhagyatottság nyoma, a málló falak, a kitört ablakok. Itt-ott a plafon is megbomlott, beszakadt, láttatni engedve a régi, fonottas szerkezetet, s láttatni engedi a tető cserepeit is, néhol kikandikálva az égre kicsit. Az ablakok sem a régiek már; a tornaterem öltözőjének ajtajaként fedezhető fel belőle néhány zsalugáter rész, az is félbe vágva. Az épület közepén a tetőszerkezet megbomlott és beázott, itt a plafon is teljesen beszakadt. A padló sem a régi már sehol. Kis termek sora, ahol korábban az iskola működött, nagyobb terem, ahol pedig a tornaterem volt. Ennek falát, jó szokás szerint, bevonták laminált lapokkal és valami ronda lila színű anyaggal. Tovább sétálunk a polgármesterrel és a pályázat felelőssel. Folyosón haladva, szűk lépcsők következnek, hajdan talán cselédlépcsők voltak, vagy csak felvezettek az épület kupolarészébe, ahol terményeket tárolhattak. Felérve a látvány még így is lenyűgöző. A régi gerendák romantikus csillagszerű elrendezése, felfelé ívelése láttatni engedi jövőbeni szépségüket. Ilyeneket már nem lehet találni, meg is tartják őket, tudtuk meg.
Kúria története, amit tudni lehet róla
Dr. Kis Imola művészettörténész által nemrégiben, az önkormányzat kérésére, készített tanulmányából kiderül, hogy a Kováts-familia a magyarországi Borsod megyéből származik, s nevük először XVIII. századból származó dokumentumokban jelenik meg. 1816-ban Járdánházi Kováts Sándor és László királyi adományként megkapják Sár települést, valamint Sándorhomok és Szárazberek egy részét. Ezeken kívül a testvérek még Porcsalmán és Mátészalkán is jelentős területtel rendelkeztek.
Nagy István a magyarországi nemesi családokról készült művében is tesz róluk említést, s innen tudható, hogy a Kováts-család egyik ága Sándorhomokon telepedett le, s építik meg először az egyik kúriát 1860-ban a neves építész Ybl Miklós tervei alapján. Az első kúria megépítője Kováts Jenő, akinek egyik fia, Sándor örökli meg azt, s 1912-ben tovább bővíti. Kováts Jenő úgy határoz, hogy másik fia, Miklós részére is építette egy kúriát, hogy az se maradjon fedél nélkül. Hogy mikor kezdődött az építkezés nem tudni, de 1899-ben fejeződött be, s pont szembe helyezkedik el a hajdani földesúri hajlékkal.
A kúria egy XX. század elejéről való ábrázolásban
Kováts Miklós, aki 1876 szeptemberében született, tulajdonában volt az épület, s aki világ életében földesúrként élt Sándorhomokon. Jogot végzett, s a császári udvar kamarási tagja is volt, ahogy aktív tagja volt a szatmári magasabb köröknek, fontos szerepet játszva bizonyos egyesületekben. A két világháború közötti politika markáns egyénisége, betartva teljes mértékben a hagyományokat és nemesi szokásokat. Kováts Miklós megházasodott, s három lánya született.
Berenczei Kováts Miklós
Magáról az épületről nem sok kép maradt fenn, a fentebb közölt talán az egyedüli fellelhető. A nagymamák a faluban még meséltek arról, hogy a második világháború után laktak is benne a helyi családok. Aztán a ’90-es évek elejétől 2000-ig kisegítő iskola működött itt. Ennek nyomai a mai napig ott maradtak: az osztálytermek bejáratán az osztály jelző kis tábla, még tornatermet is kialakítottak benne. 2000 után már az iskola is elkerült innen, s csak egy varroda és egy fitnesz terem kapott benne helyet ideig-óráig. Néhány éve viszont teljesen elhagyatottá vált.
Projekt készítése egy hosszadalmas folyamat volt
Béres Antal polgármester meséli, hogy 2021-ben adódott egy törvény, amely révén lehetőség nyílt, hogy a kúria ismét az önkormányzat kezébe kerüljön. Gyorsan ki is használták a lehetőséget. Már nagyon régóta tervezik, hogy valamilyen módon felújítsák, hiszen kár lenne egy ilyen épületet veszni hagyni. Viszont önerőből ezt lehetetlen lett volna megvalósítani, mindenképp pályázat után kellett nézzenek. „Mivel sokáig nem volt gazdája, s senki nem tett érte egy mozdulatot sem, meglátszott rajta az elhanyagoltság“ - részletezi a polgármester. „Ahogy visszakerült hozzánk, azonnal megkezdtük legalább körülötte kitakarítani az udvart. Teljesen be volt nőve burjánnal, bokrokkal, fákkal. Szinte meg se lehetett közelíteni.“ - meséli az elöljáró.
2021 őszén Hegedüs Csilla, az Európai Beruházások és Projektek Minisztériumának államtitkára is ellátogatott a kúriához. S már akkor biztatta az önkormányzati vezetőt, hogy készülhetnek, lesz pályázat.
És készültek is. 2022 januárjában láttak neki a pályázat megírásának. Készült egy előtanulmány (DALI), amely tartalmazza azokat a műszaki, gazdasági mutatókat, amelyek a renováláshoz szükséges.
A falakon, plafonon régi falfestményeket is felfedeztek, amelyet külön szakembergárda mért fel, s készített külön tanulmányt. Simon Ferenc projektfelelős itt megemlítette, hogy ahol csak lehet meg fogják őrizni a régi festett részeket, csakhogy ezek régi technikával készültek, s szinte lehetetlen a megmentésük. A falakat az évek során, s mikor iskolaként működött többször átfestették. Mivel a falfestmények a régi technikával készültek, a többszörös festékréteg miatt, ahogy hozzáérnek már mállanak is szét. Persze ahol lehet megmentik őket. De mindenképp szeretnék majd legalább felidézni, s ugyanúgy felfesteni a felújításkor.
A plafonon egy festett rész
Több réteg vakolat alatt egy festményrészlet
Nagyon sok olyan parazitafal lett felhúzva az évek során, ami az iskola funkcionalitását szolgálta. Ezek mind le lesznek majd bontva.
Tavaly márciusában indult be a pályázat, s azon mód, az elsők között töltötték fel a dokumentációt. Béres Antal polgármester hozzátette, hogy a Partiumból csak Lázári község volt az, amely nyert is első körben, azaz áprilisban. A többi pályázó nem felelt meg a kiírásnak, s csak második körben sikerült nyerniük. Erre nagyon büszke, hogy jó munkát végeztek. Aztán jött a még esetlegesen hiányzó és kért néhány irat kiegészítése. Ez júliusig tartott.
Tavaly októberében pedig aláírták a kúria népszerűsítésére, valamint felújítására szóló finanszírozási szerződést. A pályázat összértéke 9,75 millió lej, amelyből az önrész sem kevés 2,7 millió lej. Nagy összeg, s enélkül biztos, hogy a valamikori nemesség életterét biztosító épület elveszett volna. Ezek után már elindult a közbeszerzési eljárás, s a kivitelezőt is megtalálták, s már csak hetek kérdése, hogy beinduljon a munkálat.
A pályázattal párhuzamosan zajlott szinte egyidőben a kúria műemlékké való nyilvánítása is. Ez sem egy egyszerű folyamat. 2021 őszén a megyei kultúráért felelős igazgatósághoz adták be első lépésben a kérelmet ez ügyben, akik ezt jóváhagyták. Ez után egy évnyi dokumentációs időszak következett, s az országos hatósághoz való kérelem benyújtása. 2022 októberében az elbíráló bizottság elfogadta a kérelmet, s idén januárban adták ki a határozatot erről, s ennek értelmében B-kategóriás műemlékké nyilvánították.
Mikor lesz ebből használható épület?
Ha minden a tervek szerint halad, akkor 2025 végéig fogják befejezni a felújítást. Nemcsak magát az épületet fogják renoválni, hanem a mellette lévő magtárat is. Ebből is egyfajta kulturális központot szeretnének létrehozni. Az udvaron található még két kisebb (köztük az iskolai időszakban épült vécé) építmény, amelyet mindenképp lebontanak, hiszen ezek újonnan lettek felhúzva, s nem tartoznak oda.
Már most számos terv körvonalazódik, hogy a felújított kúriát mire fogják használni. Egyrészt a pályázat révén bekerül a Hívogató Románia programsorozatba, ahol népszerűsíteni fogják. De kialakítanak benne egy, a környék állat- és növényvilágát bemutató kiállítást is. De akár fesztiválokat, célzott eseményeket is szeretnének majd itt megszervezni. Mivel a kúrián belül egy konferenciatermet is kialakítanak, akár ilyen jellegű rendezvények megtartására is alkalmas lesz.
„Nagyon jó lenne, ha addigra a környéken bicikliutak épülnének, s így egy remek kirándulási lehetőség is lenne, idáig elkerékpározni“ - teszi hozzá a polgármester.
A projekt tehát sínen van, s már csak idő kérdése, hogy ismét ugyanolyan markáns nemesi egyszerűséggel fogadja látogatóit, mint ahogy hajdan Kováts Miklós életét itt leélte.