Viharok által pusztított közterületek: Ki felel az itt történt anyagi károkért, személyi sérülésekért?

Egyre gyakoribbak az olyan intenzív viharok, amelyek során fák törnek ketté vagy szakadnak ki tövestől, s dőlnek akár a közelükben lévő autókra, tetők repülnek el, jelentős anyagi károkat okozva.

Felmerül a kérdés, hogy egy közterületen hagyott jármű megrongálódása vagy akár személyi sérülés esetén ki a felelős, s kit terhel az anyagi, esetlegesen a személyi sérülés utáni kezelés költségeinek a megtérítésére.

Mint arról nemrég beszámoltunk egy nagyon hasonló esetben hozott a napokban döntést a bíróság, amikor is még 2017-ben a Kossuth-kertben egy akkor 10 éves kisfiúra rázuhant egy faág, s csak hosszas kezelés után sikerült felépülnie. 45 ezer eurós kártérítést ítéltek meg számára.

A többi esetben is van esély esetlegesen kártérítés megítélésére, vagy egyáltalán kit terhel a felelősség?

Dicu Levente ügyvédet kértük meg, hogy segítsen nekünk megválaszolni ezt a kérdést, hogy közterületen történt személyi és anyagi kár esetén kit terhet a felelősség.

Az ügyvéd elmondta, hogy a kérdés nem olyan egyszerű. Általánosságban, s törvény szerint a közterület a Közterületfenntartó Hatóság vagy az általa megbízott magáncég felügyelete alatt áll. S ők kell biztosítsák ezen területek karbantartását, gondozását, takarítását.

A Polgári Törvénykönyv 1376-os cikkelye szerint pedig, akik felügyelete alá tartozik egy tárgy, azok felelnek az általa okozott anyagi kárért és személyi sérülésért. Mindenképp azé a felelősség, akit megbíztak az adott terület felügyeletével, gondozásával, ahol ez a tárgy található. Amennyiben van ilyen megbízott cég, ha nincs akkor a Közterületfenntartó Hatóság jogkörébe tartozik, s ő a felelős.

„A gondozással megbízott jogi személynek mindig figyelembe kell vennie, szem előtt kell tartania, hogy az általa karbantartott területen lévő tárgyak, dolgok milyen károkat tudnak esetlegesen okozni, s mindent el kell kövessen, hogy ezeket az esetleges károkozásokat megelőzze“ - tért ki az ügyvéd.

Az esetekben bizonyítani kell a kár létezését. Abban az esetekben viszont, ahol fizikai kontaktus is létrejött, pl. egy fa ráesik az autóra, egyértelmű a károkozás.

De persze a hatóságok vagy az általuk megbízott cégek igyekeznek kibújni a felelősség alól.

Dicu Levente hozzátette: „A Közterületfenntartó Hatóság, illetve az általa megbízott jogi személy általában vis majorra (forta majora) hivatkozva igyekeznek kivonni magukat a felelősségre vonás alól. A vis major általában természeti katasztrófákat (földrengések, szárazság, viharok, árvizek, háborúk, spontán sztrájkok, hatósági cselekmények, embargó, exporttilalmak) takar. Azonban nem minden kedvezőtlen időjárás automatikusan vis major értékű, csak az extrém események, amelyekkel szemben tehetetlenek vagyunk, mint például árvizek, tűzesetek vagy földrengések. Mindenképp olyan természeti jelenség, amely előre nem látható, teljesen uralhatatlan és elkerülhetetlen.“

Mindenképp érdemes jogi tanácsot kérni hasonló esetekben, hiszen minden eset más és más megítélés alá kerülhet, s figyelembe kell venni az adott körülményeket is.