Végre egy uniós statisztika, amelyben Románia jól teljesít. Egyre kevesebb a szándékos emberölés

Az Európai Unió statisztikai hivatala nemrégiben közzétette a szándékos emberölésre vonatkozó jelentését: ebből kiderül, hogy Romániában az elmúlt években folyamatosan csökkent a szándékosan elkövetett gyilkosságok száma.

Az Eurostat közlése szerint 2023-ban 3930 szándékos emberölés történt az unióban, mely 1,5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Noha 2022-höz képest enyhén emelkedett a gyilkosságok száma, érdemes azonban kiemelni, hogy 2013-hoz viszonyítva viszont 15,2 százalékos csökkenés figyelhető meg; abban az évben nem kevesebb mint 4635 ember életét oltották ki szándékosan.

Abszolút számokban kifejezve, a legtöbb emberölést Franciaországban követték el (887), majd következett 661-gyel Németország, 338-cal pedig Olaszország. A lista másik végén Máltát találjuk, ahol a nevezett évben mindössze 2 emberrel végeztek, de Luxemburgban is csak 4 szándékos emberölés történt, Cipruson pedig 10.

Az elemzett évben a 27 uniós tagállam közül 11-ben emelkedett a szándékos emberölések száma. A legnagyobb ugrást Franciaországban jegyezték, ahol 66 gyilkossággal többet jegyeztek, mint egy évvel korábban, Németországban 47-tel történt több emberölés, Lengyelországban pedig 36-tal ugrott meg e bűncselekmények száma. Számbelileg a legnagyobb csökkenést Romániában jegyezték: országunkban a '22-ben jegyzetthez képest 38-cal kevesebb embert fosztottak meg szándékosan életétől. Ugyancsak jelentős csökkentést jegyeztek még Belgiumban (-23) és Finnországban (-19) is.

Ami kifejezetten Romániát illeti, elmondható, hogy az elmúlt évtizedekben látványosan csökkent a szándékos emberölések száma. Míg 2008-ban még 470-en haltak meg embertársuk keze által, 2011-re a gyilkosságok száma beesett 335-re, 2014-re már csak alulról karcoltuk a 300-at (298), 2021-ben végre 200 alá csökkent a szándékos emberölések száma, 2023-ban pedig elértük a 139-et.

Mire számíthat, aki szándékos emberölést követ el?

Romániában a Btk. szerint az emberölés alapesetét 10-től 20 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik, ugynakkor vannak olyan súlyosbító körülmények is, amelyek minősített esetté teszik a bűncselekményt. Ilyen lehet, ha valaki pl. előre kitervelten vagy különös kegyetlenséggel követi el a gyilkosságot, vagy ha az elkövető tettét haszonszerzés motiválta. Szintén súlyosbító tényező, ha hivatalos személy az áldozat, vagy egyszerre több emberrel is végez a gyilkos. Ezen esetekben 15-től 25 évig terjedő szabadságvesztésre, rendkívül súlyos esetekben életfogytiglanra is ítélhető az elkövető. Amennyiben valaki jogos önvédelemből követett el emberölést, a bíróság dönthet úgy, hogy enyhíti vagy akár meg is szünteti a büntetést.

Szatmár megyében legutóbb márciusban mondtak ítéletet minősített emberölés miatt. A vizsgált bűncselekmény még tavaly szeptemberben történt Nagykárolyban. A munkaképes, ámde mindennapjait hajléktalanként töltő elkövető szóba elegyedett egyik sorstársával, akiről megtudta, hogy a vasútállomáson tervezi tölteni az éjszakát, hisz reggel onnan indulna majd tovább Magyarországra.

Felajánlotta neki, hogy az állomás helyett aludjon inkább a hadsereg használaton kívüli épületében, a másik pedig ebbe bele is ment. Igen ám, csakhogy a két férfi elkezdett italozni, majd 23 óra környékén vita robbant ki köztük 5 doboz sör eltűnése miatt. A veszekedés hevében az elkövető kést rántott és hatszor hátba szúrta „vendégét“. A férfi hiába próbált meg védekezni a támadás ellen, sérülései miatt esélye sem volt felülkerekedni a házigazdán. A dulakodás közben a két férfi átkerült egy másik helyiségbe, ahol végül a vádlott felkapott egy téglát, amellyel többször is lesújtott az áldozata koponyájára.

Miután az áldozat kilehelte a lelkét, az elkövető elkezdett saját maga számára alibit gyártani. Átöltözött, megszabadult a gyilkos fegyvertől, majd átrohant a szomszédba, hogy segítséget kérjen, mondván, egy vérben fekvő emberre bukkant az elhagyatott épületben. S ha ez nem lett volna még elég, végigasszisztálta az egész helyszínelést is. A bűntudat azonban még azelőtt megtörte, hogy egyáltalán bármivel meggyanúsították volna: részletes beismerő vallomást tett, még azt is megmutatta, melyik csatornába dobta a szúrófegyvert.

A hosszú bűnlajstrommal rendelkező férfit végül 18 év szabadságvesztésre ítélték.