Változnak a fogyatékossági besorolás szabályai: szigorítások és végleges igazolás súlyos betegségeknél


A Munkaügyi Minisztérium átfogó reformot indított a fogyatékossági fokozatok megállapításának rendszerében. A tárca nemrégiben bejelentette, hogy közvitára bocsátotta a kritériumok módosítását és kiegészítését célzó tervezetet.
A minisztérium közleménye szerint a reformnak két fő célja van. Egyrészt a rendszerben jelenlévő csalások és visszaélések felszámolása, amelyek mára igazságtalanná tették a támogatási rendszert, másrészt a valóban rászoruló személyek hatékonyabb védelme, illetve az erőforrások igazságosabb és hatékonyabb felhasználása.
Petre Florin Manole munkaügyi miniszter kiemelte: „Nyilvánosságra hoztuk a fogyatékossági fokozatok megállapításának kritériumait módosító tervezetet. A lehető legtöbb csalást ki akarjuk szűrni a rendszerből, amelyek ma igazságtalanná teszik azt, miközben azokat, akik valóban segítségre szorulnak, jobban kell védenünk. Több tisztaságot, több korrektséget akarunk a fogyatékossággal élők és családjaik számára. A visszaélések nem befolyásolhatják tovább a kiszolgáltatott emberek jogait.”
Az egészségügyi miniszter, Alexandru Florin Rogobete a téma kapcsán pedig így nyilatkozott: „Újragondoljuk a fogyatékossági igazolások odaítélésének kritériumait, hogy azok helyesen tükrözzék az érintett személyek valós egészségi állapotát és funkcionális szintjét. Célunk megszüntetni azokat a bizonytalanságokat és eltérő értelmezéseket, amelyek túl gyakran vezettek igazságtalansághoz. A fogyatékossággal élő embereket tisztelni, támogatni és integrálni kell, nem pedig felesleges akadályok elé állítani.”
Romániában jelenleg a fogyatékossági fokozat megállapítása a 448/2006-os törvény alapján történik, egy szakértői bizottság döntésével. A testület határozza meg a fokozatot (enyhe, közepes, súlyos vagy nagyon súlyos), valamint a fogyatékosság típusát (fizikai, látási, hallási, értelmi, pszichés stb.).
A mostani tervezet egyik legfontosabb újítása, hogy bizonyos súlyos betegségek esetén az érintettek már az első vizsgálattól kezdve állandó érvényességű fogyatékossági igazolványt kapnának. Ez vonatkozna azokra az állapotokra, ahol nincs remény a gyógyulásra vagy érdemi javulásra. Az érintett betegségek listája a következő:
- súlyos és mély értelmi fogyatékosság,
- autizmus spektrumzavar 26 éves kor felett,
- teljes vagy részleges vakság,
- siketvakság,
- veleszületett siketség-némaság, illetve a beszéd elsajátítása előtti kétoldali siketség,
- végtagamputáció,
- hipofízisdaganatok súlyos szemészeti és neurológiai következményekkel,
- hipofízis eredetű törpenövés,
- IV. stádiumú reumás ízületi gyulladás,
- súlyos formájú Bechterew-kór,
- Prader–Willi-szindróma,
- súlyos mozgásszervi elváltozások ankylosissal (izületi merevséggel) és terápiás lehetőségeken túli funkcióvesztéssel.
Ezeken kívül minden más olyan súlyos betegség esetén, ahol az állapot nem javul a most megszokott 12 vagy 24 hónapos érvényességi idő alatt, a második felülvizsgálattól kezdve adhatnának végleges igazolványt.
A reform másik hangsúlyos eleme a fokozatok pontosítása. A tervezet egyértelműen különválasztaná a „súlyos” és a „nagyon súlyos” kategóriát: a „nagyon súlyos” besorolás, amelyhez gondozó is jár, kizárólag azoknak járna, akik teljesen elvesztették az önállóságukat.
A változtatások szükségességét egyébként nemcsak a statisztikák, hanem a konkrét esetek is alátámasztják. Maga Petre Florin Manole miniszter utalt rá, hogy számos településen tapasztaltak aránytalanul sok „papíron rokkant” személyt, és példaként egy Szatmár megyei községet említett, ahol a lakosság meglepően nagy hányada kapott fogyatékossági igazolványt, ráadásul igencsak rövid időn belül. A csalások egyébként már a miniszter nyilatkozata előtt szemet szúrtak a Szatmár megyei ügyészségnek, egy nagyobb ügyben pl. idén februárban indult nyomozás egy tetten érést követően. A Szatmár.ro ennek kapcsán nemrégiben kérdéssorral kereste meg a vádhatóságot, viszont ezekre nem kaptunk választ, folyamatban levő nyomozásról ugyanis nem áll módjukban tájékoztatást kiadni.