Ünnepélyes keretek között beiktatták tisztségébe az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökét

A zsúfolásig megtelt Farkas utcai református templomban szombaton tartották az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) ünnepi közgyűlését, amelynek keretében beiktatták és megáldották a tavaly decemberben megválasztott Kolumbán Vilmos József püspököt, és letették az esküt a megválasztott egyházkerületi tisztségviselők.

"Erdély református magyarságának megmaradása természetes vágyunk, hiszen minket is meghatároz az, hogy mi lesz a református gyülekezetekkel Kalotaszegtől Székelyföldig, a Zsil völgyétől a Mezőségig" - mondta Sulyok Tamás Magyarország köztársasági elnöke szombaton Kolozsváron Kolumbán Vilmosnak, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökének beiktatási ceremóniája alkalmából megtartott beszédében.

A köztársasági elnök fontosnak nevezte, hogy "ezek a református közösségek élők és erősek legyenek, tagjaik pedig boldogan, felemelt fejjel járjanak, és az erdélyi magyarság ismét felemelkedjen". Hozzátette: "lehet, hogy merésznek tűnik a célkitűzés a szekularizáció, az elvándorlás és a demográfiai válság idején, de ez az egyedüli út, amelyen járni érdemes".

A 125. zsoltár kezdő versét idézve Sulyok Tamás elmondta, hogy "az ehhez szükséges recept már ismert: akik az Úrban bíznak, olyanok mint a Sion hegye, amely meg nem inog, hanem örökké megáll; és akik az Úrban bíznak, kitartanak minden viharban, bátrak és megingathatatlanok, mint Sion hegye". Hozzátette: ehhez olyan jó pásztorokra is szükség van, akik úgy vezetik a hívőket, hogy azok bízhatnak bennük.

Mint mondta, Kolumbán Vilmos számára nem lesz új és ismeretlen ez a nemes feladat, hiszen elődje, Kató Béla püspök mellett dolgozott, a protestáns teológiai intézet rektoraként pedig mélyrehatóan ismeri a lelkészi hivatás múltbéli tapasztalatait. Kiemelte, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének tevékenysége az egész magyar nemzetre kihat, az erdélyi magyarság jövője ugyanis az egész magyar nemzet számára sorsdöntő.

Ezután felidézte, hogy a helyi magyarság Bethlen Gábor, és Erdély más nagyjainak az építő munkássága révén élhette meg újra és újra a felemelkedés idejét nemzedékről nemzedékre, hiszen ők megingathatatlan intézményeket hoztak létre. Kiemelte ezek közül az erős bástyákként működő református kollégiumokat, "amelyek nemcsak a tudásnak, hanem szellemi hazaként az öntudat, az önbecsülés és a társadalmi felelősségvállalás örökségének az iskolái is voltak".

Az intézmények mellett fontosnak nevezte a gyülekezeteket is, amelyek "a magyarság megújulásának a színterei több mint ezer éve, hiszen a széthúzással szemben ők azok, akik képesek egymásnak és a rászorulóknak segíteni, a megfogyatkozott számú tagokba pedig erőt és életet vinni".

Nagy János a magyar kormány nevében mondott köszöntőbeszédében Csiha Kálmán erdélyi püspök emlékiratát idézte, miszerint: "Nekünk tudnunk kell mindig és mindenütt, hogy kik vagyunk és mik vagyunk, hogy miért vagyunk és kié vagyunk, és minek akarunk megmaradni."

Hangsúlyozta: a kommunista hatalom által üldözött néhai püspök által említett kérdésekre az erdélyi reformátusok minden nemzedéke több mint ötszáz éve megadta a maga válaszát. Erről a neves kollégiumok, a büszke fiatornyos templomok, könyvtárnyi vers, regény, találmányok, híres tudósok, hitvalló lelkészek és az erdélyi fejedelmek sora tanúskodik -sorolta.

"Önök két pogány között, majd jogfosztottan, kisebbségbe taszítva, végül a kommunista diktatúra szorítása alatt is meg tudtak maradni Isten református magyar népének" - értékelt ünnepi beszédében Nagy János. Hozzátette: az erdélyi reformátusok mindezt az egész magyarság javáért is tették. Így lett a kolozsvári Farkas utca "a magyar szellem sugárútjává", a református templomok és iskolák pedig "a magyar kultúra bástyáivá".

Kifejtette: ugyanez a munka folytatódott megkettőzött erővel az elmúlt években, és megemlítette a magyar kormány támogatásával megvalósult beruházásokat, a felújított vagy alaptól épülő templomokat, "és a magyar jövőt, a református jövőt jelentő új óvodákat és bölcsődéket".

A legnagyobb eredménynek azt nevezve, hogy "az átadott épületek megteltek élettel és lélekkel." Közölte: személyesen győződhetett meg arról, hogy a támogatásokat nemes célra használták, azok sokszorosan térülnek meg az egységes magyar nemzet javára.

Napjaink kihívásait említve aláhúzta: keresztyénként, közép-európaiként, reformátusként, magyarként nem kérdés, mit kell választani.

"A mi ösvényünk a békesség, a normalitás, a család és a magyarnak maradás túrajelzésein halad"

- mondta, és a magyar kormány támogatásáról biztosította az egyházkerületet és új püspökét.

Steinbach József püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinati elnöke igehirdetésében rámutatott: Isten áldás, és Jézus Krisztus által az embereket is áldásában részesítette, hogy maguk is áldássá legyenek, betöltsék küldetésüket. De csak oda küld áldást, ahol a testvérek egyetértésben, egységben élnek, egymás hite által épülnek.

Az EREK 47. püspökévé beiktatott Kolumbán Vilmos József eskütétele és megáldása után igehirdetésében arról beszélt, hogy a világ kihívásai között vágyott megújulás csak akkor következik be, ha a hívek maguk újulnak meg naponta és elkötelezik magukat az Isten szerinti élet mellett. Nem kell kétségbeesetten keresni a megújulás lehetőségét, hanem vissza kell találni az egyetlen alaphoz, Krisztushoz - mondta, hozzátéve, hogy püspöki szolgálatát erre az alapra kívánja építeni.

Köszönőbeszédében közölte: püspökként a közösséget kívánja építeni Erdélyben és az egész Kárpát-medencében, amit az által viselt, felvidéki reformátusoktól kapott palást, "az egység palástja" is jelez.

Kifejtette: "Úgy kívánom szolgálni a mindenható Istent, az egyházamat, hogy ennek az egységnek a nevében és a jegyében tudjunk együttműködni mindazokkal, akik Istent szolgálják".

Kató Béla emeritus püspök beszédében úgy fogalmazott, hogy utódjában "imádkozó, őszinte és alázatos, határozott és együttérző, tettrekész embert" ismerhetett meg.

"Ma az Erdélyi Református Egyházkerület élete, anyagi helyzete viszonylag stabil, intézményhálózata kiterjedt, a gyülekezeti élet azonban nem elégséges" - mutatott rá.

Arra biztatta utódját, tegyen azért, "hogy a közösség jobban egymásra találjon". Arra kérte: legyen kapcsolata a magyar művészet, irodalom, kultúra, politika képviselőivel is, legyen ajtaja nyitva az egyszerű emberek, de a történelmi személyiségek előtt is. "Szeresd az Urat és szeresd Erdély népét, a többi gond mind megoldódik" - tanácsolta utódjának.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az új püspök által említett két cél - "őrizni Isten anyaszentegyházát és megőrizni a közösséget" - közül utóbbit emelte ki, rámutatva: püspöki szolgálata kihívásokkal teli időszakban kezdődik, és a társadalmat érintő változásokat ismertetve külön kiemelte a demográfiai válságot.

Közölte: ilyen körülmények közepette a közösség megőrzése hatalmas, több emberes feladat, de az új erdélyi református püspöknek megvan a szilárd alapja ennek elvégzéséhez. Ahogyan a feladathoz hozzááll, azt jelzi, "nemcsak az örökséget őrzi és tovább viszi, hanem ahhoz hozzá is tesz". Rámutatott:

"Az erdélyi református közösség jó helyzetben van, hiszen ismét olyan vezetője van, aki pontosan látja a ránk váró kihívásokat, és mindig keresi a jó válaszokat".

Ciprian Vasile Olinici román vallásügyi államtitkár az erdélyi református egyházat a keresztény értékek és a kulturális örökség egyik legfőbb őrzőjének nevezte, és támogatásáról biztosította az új püspököt.

Az EREK 47. püspökét beiktatásán az erdélyi magyar, román és német történelmi egyházak elöljárói, a németországi és írországi testvéregyházak, valamint a szíriai örmény protestáns egyházak képviselői is köszöntették.

Fotók: Kelemen Hunor közösségi oldala, MTI