Újra napirenden az óvóhelyek kérdése
A Védelmi Minisztérium nem felel az óvóhelyek kezeléséért – közölte egy sajtótájékoztató keretében Gheorghiţă Vlad tábornok, a román hadsereg vezérkari főnöke. Mint mondta, a légitámadások vagy atomtámadás esetén használt menedékhelyek ügye nem a hadsereg hatáskörébe tartozik, ugyanakkor ez nemzetbiztonsági kérdés, amelyet sürgősen újra kell gondolni.
„A Védelmi Minisztérium nem az a szerv, amely az óvóhelyek – legyenek azok légvédelmi, atom- vagy bármilyen más jellegűek – kezeléséért felelős. Ugyanakkor a szomszédságunkban zajló háború világosan megmutatta, mennyire szükséges a rendszer felülvizsgálata” – fogalmazott Vlad tábornok egy szerdai sajtótájékoztatón. A vezérkari főnök hozzátette, hogy a hadsereg nyilvántartja az ország óvóhelyeit, a metróhálózatot, amely szükség esetén menedékül szolgálhat, valamint azokat az épületeket is, amelyek két szintnél mélyebb pincével rendelkeznek.
Az adatok valóban nem túl megnyugtatóak. Bukarestben és Ilfov megyében található a legtöbb óvóhely – összesen 588, ám ezeknek csak körülbelül egyharmada működőképes. Őket követi Dolj (213), Galați (185), Prahova (183), Konstanca (114), Bihar (96) és Brassó (93) megye. Az ország más részein viszont alig akad menedék: Neamț megyében mindössze egy, Vranceában és Giurgiuban három, Buzăuban és Dâmbovițában öt, Tulceában hat, Krassó-Szörényben nyolc óvóhely van.
A Szamos Katasztrófavédelmi Felügyelőség vezetője, Sergiu Buzduga ezredes idén februárban számolt be arról a programról, amelynek célja, hogy minél több óvóhelyet tegyenek újra használhatóvá a megye területén. A terv 2024-ben indult el, és mára a helyi önkormányzatok felmérték a hozzájuk tartozó létesítmények állapotát, továbbították a katasztrófavédelemnek az üzemeltetőkkel kapcsolatos információkat és az óvóhelyek műszaki adatait. Ezzel párhuzamosan elrendelték, hogy minden óvóhelyet a polgári védelem hivatalos jelével – a narancssárga négyzetben elhelyezett kék háromszöggel – lássanak el, összhangban a 630/2005-ös kormányhatározattal. A hatóság azt is megállapította, mekkora összegre lenne szükség a helyiségek teljes körű felújításához.
Az akkori beszámoló szerint Szatmár megyében jelenleg 59 óvóhely áll a lakosság rendelkezésére, amelyek vészhelyzet esetén megközelítőleg 30 ezer embert tudnának befogadni. Ezek többsége tömbházak, közintézmények és cégek pincéiben található, de vannak magántulajdonban lévő, házak alá épített bunkerek is, bár ezek számát a hatóság nem pontosította.
A korábbi helyszíni felmérések nyomán a katasztrófavédelem megállapította, hogy az óvóhelyek túlnyomó többsége felújításra, karbantartásra szorul, sok esetben pedig a hőszigetelési munkák után nem festették vissza a polgári védelem szimbólumát sem, amely az épület óvóhellyel való ellátottságát jelöli.
A hatályos jogszabályok szerint békeidőben az óvóhelyek más célra is használhatók, de úgy, hogy szükség esetén 24 órán belül kiüríthetők legyenek. A fenntartóknak – legyenek azok lakóegyesületek, cégek vagy önkormányzatok – kötelességük gondoskodni arról, hogy a menedékhelyek bármikor használatba vehető állapotban legyenek.
