Újabb telefonos csalás: szívszorító történettel próbálnak adatokat és pénzt kicsalni

Újabb csalási hullám söpör végig a WhatsAppon: ismeretlen számokról érkező, látszólag szívszorító üzenetekkel próbálják átverni a gyanútlan felhasználókat. A legújabb forgatókönyvben egy magát külföldön élő román származású nőnek kiadó személy jelentkezik, aki azt állítja, hogy halálos beteg, és hatalmas összeget, jelen esetben 325 ezer eurót szeretne jótékony célra adományozni.

Az üzenet részletesen felépített, érzelmekre ható történetet tartalmaz: a „küldő” beszámol súlyos betegségéről, férje elvesztéséről, arról, hogy nincs gyermeke, és szeretné, ha valaki becsületesen felhasználná a pénzét, mielőtt meghal. Ezzel próbálják a címzett együttérzését és bizalmát elnyerni.

A csalók még arra is figyelnek, hogy az üzenet küldőjének profilképe hitelesnek tűnjön: egy ágyban fekvő, idős asszony fotóját állítják be, mintha valóban ő írná a szívszorító sorokat. Csakhogy még ennyire sem alaposak: a használt fotó egy internetes képadatbázisból származik, és rajta maradt a Dreamstime felirat, amely egyértelműen jelzi, hogy nem személyes fényképről van szó, hanem egy letölthető, mindenki számára elérhető illusztrációról.

Hogyan működik a csalás?

Az ilyen üzenetek nem véletlenül készülnek ennyire kidolgozott háttértörténettel. A cél, hogy a címzett érzelmileg bevonódjon, és úgy érezze, „kiválasztották” valami különleges feladatra. Ha valaki válaszol, a csalók fokozatosan egyre több adatot próbálnak kiszedni belőle: személyes adatokat, lakcímet, bankszámlaszámot, majd később kisebb „adminisztrációs díjakat” vagy „ügyvédi költségeket” kérnek az ígért adomány átutalásához. Természetesen a pénz soha nem érkezik meg, az áldozat pedig adat- vagy pénzveszteséget szenved.

Tipikus jelek, hogy csalással állunk szemben

• Az üzenet ismeretlen külföldi számról érkezik.
• A történet túl részletes és érzelmes, gyakran betegséggel vagy tragédiával kapcsolatos.
• Nagy összeget ígérnek, ami valójában túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.
• Azonnali válaszra vagy titoktartásra próbálnak rávenni.

Mit tehetünk a megelőzésért?

• Ne válaszoljunk az ilyen üzenetekre, azonnal tiltsuk és jelentsük a számot.
• Sose adjunk meg személyes vagy banki adatokat ismeretlennek.
• Ne dőljünk be a sürgetésnek és az érzelmi manipulációnak.
• Ha mégis kapcsolatba léptünk velük és adatot adtunk ki, értesítsük a bankunkat, és tegyünk rendőrségi feljelentést.

A csalók jól kidolgozott forgatókönyvekkel dolgoznak, de a végeredmény mindig ugyanaz: a gyanútlan áldozat bizalmát megszerezve adatokat vagy pénzt csalnak ki. A legjobb védekezés, ha gyanakodva fogadjuk az efféle „mesébe illő ajánlatokat”, és tudatosan elutasítjuk őket.