Új munkahelyeket is teremt Szatmár megyében a jégkármérséklő rendszer

December 12-én hivatalosan is lezárult a „Mitigating the negative effects of hail in Satu Mare county” nevű, azaz a jégkárok mérséklését megcélzó projekt, melynek eredményeképp 40 talajgenerátort telepítenek Szatmár megye területén.

A határon átnyúló pályázatot, melynek keretében egyébként nemrég egy tudományos konferenciát is tartottak Szatmárnémetiben, egy sajtótájékoztatóval zárták. A Közigazgatási Palotában megszervezett eseményen elsőként Pataki Csaba megyei tanácselnök szólalt fel, aki rávilágított, egy régóta húzódó projektről van szó, hiszen a kivitelezésre szóló közbeszerzési eljárást hét alkalommal kellett kiírni, míg végre 2021-ben a szatmári M SYS Kft. személyében sikerült nyertest hirdetni. A tanácselnök hozzátette azt is, hogy az előző kiírásokon azért nem tolongtak a jelentkezők, mivel a megvalósításhoz egy Romániában teljesen újnak számító technológiát kellett alkalmazni, ebbe pedig sokan nem mertek belevágni. Pataki Csaba hozzátette azt is, hogy az elkészült rendszert az országos jégkármérséklő rendszerért felelős hatóság fogja üzemeltetni.

Utóbbi hatóság képviseletében Cristian Dumitrache elmondta, a Szatmár megyei talajgenerátorok hálózatát integrálni fogják az országos, jégelhárító rakétákkal operáló rendszerbe. Mint kifejtette, a nagyobb hatótávolságú rakétás rendszerekkel szemben a talajgenerátorok elsősorban lokális bevetésre alkalmasak, a két szóban forgó rendszer pedig tökéletes kiegészítése lesz egymásnak. Emellett a hatóság folyamatosan dolgozik a jégelhárító és jégkármérséklő rendszerek fejlesztésén is: a már működő rakétás rendszer és a talajgenerátorok mellett kísérleteznek olyan módszerekkel, melyeket más országokban már sikerrel alkalmaznak, ilyen pl. a légi úton, tehát repülővel történő, illetve a léggömbök általi jégeső-megelőzés is.

Ami a Szatmár megyében telepített talajgenerátor-rendszer működését illeti, Cristian Dumitrache elmondta, az irányítóközpont 0-24-ben figyelni fogja a meteorológiai radarokat, illetve a magyarországi és romániai meteorológiai szolgálatokkal is folyamatos összeköttetésben áll majd. A megfigyelés tárgyát az olyan felhőképződmények alkotják, melyek potenciális veszélyt hordoznak magukban, ha pedig a szakemberek az adatok alapján szükségesnek ítélik, működésbe hozzák az ezüst-jodidot párologtató talajgenerátorokat. E berendezések egyébként nem zajosak, nem szagosak, és a jelenleg rendelkezésre álló technológiák közül a leginkább környezetbarát megoldás.

Az irányítóközpont Szatmárnémetiben kerül kialakításra, az alkalmazottak pedig helyiek közül kerülnek majd ki, akik számára a hatóság biztosítja a szükséges képzést is. Dumitrache hozzátette, hogy a jégesőszezonban egy 24 órás műszak alatt kb. 6-7 fő lesz egyszerre szolgálatban, akik egymást váltva tartják majd konstans megfigyelés alatt az értékeket, szezonon kívül, tehát októbertől áprilisig pedig az objektum felügyelete lesz a személyzet dolga.

A szakember becslései szerint a Romániában elsőként nálunk meghonosított rendszer a következő jégesőszezon kezdetén, azaz 2024 áprilisában kezdheti meg működését.

A teljes megye lefedettségét biztosító állomásokat a következő önkormányzatok területén telepítik: Szatmárnémeti, Érendréd, Apa, Erdőd, Batarcs, Krasznabéltek, Börvely, Felsőberekszó, Érkávás, Csomaköz, Oláhcsaholy, Avasújfalu, Királydaróc, Kolcs, Szamosdob, Pusztadaróc, Kisgérce, Halmi, Hadad, Középhomoród, Lázári, Sárközújlak, Mikola, Majtény, Avasújváros, Szatmárpálfalva, Szilágypér, Piskolt, Remetemező, Érszakácsi, Sződemeter, Szopor, Nagyszokond, Krasznaterebes, Mezőterem, Tartolc, Csanálos, Szamosborhíd, Vámfalu és Vetés. A felsorolásban azért nem szerepel minden Szatmár megyei község, mert e készülékek egyenként egy 10 kilométer sugarú kört képesek lefedni, azaz értelemszerűen a kis távolságra található közigazgatási egységek esetében nem szükségeltetik két állomást is kiépíteni. 

A Szatmár Megyei Tanács költségvetése a projekt során 866 722 euró volt, melyből 736 713,70 eurót az Európai Unió biztosít, 112 665,20 eurót Románia kormánya társfinanszíroz, 17 343,10 euró pedig a megyei önkormányzat saját hozzájárulása.