Tudta, hogy a kilencvenes években még New Yorkba is indult repülő a szatmári légikikötőből?

Tudta, hogy a Szatmárnémeti Nemzetközi Repülőtér az egyik legrégibb az országban? Mutatjuk, miként alakult a jelenleg korszerűsítés alatt álló légikikötő története.

II. Károly román király 1936 október 15-én rendelte el, hogy Szatmárnémeti városa mellé egy 600x600 méteres alapterületen létre kell hozni a kor normái szerint modernek számító repülőteret. Azonnal munkához is láttak és 75 évvel ezelőtt, 1837 szeptember 8-án hivatalosan fel is avatták a létesítményt.

Ezen alkalomból a légi- és haditengerészeti minisztérium légi parádét is tartott. Az ebből befolyt összegből támogatták a hangár megépítését, amely egy évvel később készült el, akárcsak a váróterem épülete. Ebben az esztendőben, azaz 1938-ban szállt le az első repülőgép is, egy német gyártmányú Junkery W-34, amely Kolozsvár - Szatmárnémeti - Nagyvárad - Kolozsvár útvonalat tette meg.

A következő két évben, 1940-ig a román állami légitársaság, a Liniile Romane Aeriene Exploatate de Stat (LARES) napi személy- és áruforgalmat bonyolított a szatmári repülőtéren. Ebben az időszakban többek között Junkers 13-as, Junkers 34-es, Avia-Fokker és Lockheed Electra típusú gépek fordultak meg itt.

A második világháború alatt a légikikötőt bezárták és csak 1946-ban nyitotta meg ismét kapuit. Alig három évig azonban, mert 1949-ben ismét bezárták és csak az új román légitársaság, a TAROM 1958-os megalapításával éledt újra a repülőtér. A román fővárost Li 2-esekkel és IL 14-esekkel kötötték össze Szatmárnémetivel.

A létesítmény történelmének újabb fejezete 1973-1975-ben kezdődik, ekkor épült meg ugyanis az új, 2500x60 méteres beton kifutópálya. Ekkor napi járatok működtek Szatmárnémeti és Bukarest, valamint Szatmárnémeti és Konstanca között, a személyforgalom mellett pedig teher és katonai forgalmat is lebonyolított a repülőtér. A külföldi utazásokat – elsősorban a nyári időszakban – charter járatokkal biztosították.

A rendszerváltás után 1996-ban nemzetközivé vált és felvette a Szatmárnémeti Nemzetközi Repülőtér elnevezést. Egy évvel később tagja lett a Repülőterek Nemzetközi Tanácsának, amelynek székhelye a svájci Genfben található.

Újabb egy évvel később következett be az addigi talán leglátványosabb előrelépés: elindultak a Bukarest - Szatmárnémeti - New York, majd a Bukarest - Szatmárnémeti - Amszterdam - Chicago, végül a Bukarest - Szatmárnémeti - Amszterdam - Montreal - Chicago járatok. Mindezek azonban nem voltak hosszú életűek, akárcsak a 2000 működött Nagyszeben - Szatmárnémeti - Brescia (Olaszország) járat sem. 

Szatmárnémetiből a népszerű török üdülőváros, Antalya irányába 2011. június 13-én szállt fel az első gép, 2012. június 4-én pedig a Blue Air légitársaság is beindította Velencébe, illetve Torinoba tartó járatait. 2018 óta a légikikötő több nyugat-európai nagyvárossal teremtett már közvetlen kapcsolatot a szatmáriak számára: A WizzAir és a HySky légitársaságok Rómát, Párizst és Frankfurtot is megcélozták már.

Ami a jelenleg is üzemelő, rendszeres járatokat illeti, a TAROM továbbra is Bukaresttel kapcsolja össze Szatmárt, a WizzAir pedig hetente háromszor indít gépet London-Luton repterére. A nyári időszakban ugyanakkor egy antalyai charter járat is közlekedik: a Tailwind légitársaság hétfőnként repíti a turistákat a török tengerparti városba.

Ahogyan arról nemrégiben beszámoltunk olvasóinknak, a reptéren egy 88 millió eurós projekt keretében új, a 21. századi felvárásoknak minden szempontból megfelelő, több mint 6500 négyzetméteres terminált építettek, kibővítették a már meglévő terminált és beszállóplatformot, felújították a kifutópályát, valamint modern repülőtéri berendezések is beszerzésre kerültek. A Szatmár Megyei Tanács és a reptér vezetése is bízik benne, hogy a nagyszabású korszerűsítés után még több utas és még több légitársaság érkezik majd a városba, illetve akár egy logisztikai csomópont is kialakulhat itt annak köszönhetően, hogy a gépek parkolójának kapacitását megháromszorozták. A fejlesztésről részletesebben, képgalériával és videóval kísérve ide kattintva elérhető cikkünkben írtunk.