Történelmi válaszást tartanak ma Olaszországban

Jelentős siker előtt állhat az olasz jobboldal, amennyiben az Olasz Testvéreknek (FdI), a Ligának, és Forza Italianak (FI) által alkotott koalíciónak sikerül megszerezni a parlamenti többséget. A közvélemyénkutatások szerint erre egyébként nagy esély van. Egy új jobboldali olasz kormány jelentős változásokat hozna az Európai Unió politikai életébe, hiszen az ország az EU harmadik legnagyobb gazdaságával rendelkezik.

A felmérések szerint Olaszországban a három nagy jobboldali párt által vezetett koalíció megszerzheti a többséget a törvényhozásban a vasárnapi válaszátosokon.

Jelenleg Giorgia Meloni Olasz Testvérek (FdI) pártja vezeti a közvélemény-kutatásokat 25 százalékos támogatottsággal. Ez azt figyelembe véve különösen nagy siker, hogy négy évvel ezelőtt Meloni pártja a szavazatok alig több mint 4 százalékát szerezte meg.

Ha valóban nyer a jobboldali blokk, akkor Meloni lehet az ország első női miniszterelnöke. Sikerét az utóbbi időben leginkább annak köszönhető, hogy Silvio Berlusconival, és Matteo Salvinivel ellentétben nem volt hajlandó résztvenni Mario Draghi „Technokrata” kormáynában.

Az FdI jelmondata “Isten, haza, család”, elutasítják az LMBTQ-propagandát, és a migrációt, valamint szogorítanák az abortusz szabályokat is. A párt az utóbb időben komoly kritikákat kapott a fősodrú médiától amiatt is, hogy többször kiállt Magyarország, és Orbán Viktor miniszterelnök mellett – akivel mindhárom jobboldali pártvezető jó kapcsolatot ápol – az Európai Unióval szemben.

A második legerősebb jobboldali párt a Matteo Salvin által vezetett Liga azonban kevésbé sikeres éveket tudhat maga mögött, az adatokat tekintve elmúlt évek legnagyobb vesztese egyértelműen a Liga, amely 2019-ben még 37 százalékos támogatottsággal rendelkezett, ami azóta 13 százalékra zsugorodott – ezalatt az idő alatt az FdI 7- ről 25 százalékra erősödött – ennek valószínűleg az egyik elsődleges oka, hogy Salvini csatlakozott Mario  Draghi eurokrata, és technokrata kormányához, amit jobboldali érzelmű szavazók nem bocsátottak meg neki.

Salvini – még a Draghi kormányt megelőző – belügyminisztersége alatt ugyanakkor rendkívül népszerű amiatt, hogy lezáratta az olasz kikötőket a migránsokat szállító hajók előtt – ezért bírósági eljárást is indítottak ellene – ugyanakkor a Draghi kormányban már képtelen volt érvényt szerezni jobboldali politikájának.

Habár – a most 85 éves – Silvio Berlusconi volt az ország leghosszabb ideig regnáló miniszterelnöke, a Forza Italia az FdI, és a Liga mögött csak a harmadik párt, támogatottsága mindössze 8 százalék, ugyanakkor ez éppen elég, ahhoz, hogy ő legyen a mérleg nyelve a kormányalakítási tárgyalások során. És Berlusconi korábbi botrányait ismerve, akár meglepő eredménynek is számíthat, hogy még mindig az országos politika első vonalában van.

 

A második legnépszerűbb párt a baloldali Demokrata Párt (PD), amely a számítások szerint 20 százalékon áll jelenleg. A PD-t Enrico Letta vezeti, akire a baloldalnak mindenképpen szüksége lesz, ha meg akarja akadályozni, hogy végül a jobboldali koalíció alakítson kormányt. Letta 2013-2014-ben tíz hónapig már volt miniszterelnök – akkor párttársa Matteo Renzi buktatta meg végül –, és Mario draghi kormányának is nagy támogatója volt.

A PD – és tulajdonképpen az egész baloldal – programjában többek között szerepel a megújuló energiákba való beruházás, az állampolgárság könnyebb megszerzése a bevándorlók gyermekei számára, harc az LMBTQ-ellenes diszkrimináció ellen, és a melegházasság legalizálása.

Az Öt Csillag Mozgalom, amelynek népszerűsége most 13 százalék,  eredetileg egy populista rendszerellenes párt volt, amely az elmúlt években ugyanakkor teljesen beolvadt a baloldali pártok közé, Jelenleg Giuseppe Conte korábbi miniszterelnök vezeti.

 

A Centrista összefogás, amely a Matteo Renzi – aki szintén volt már kormányfő – által vezetett Italia Viva, és a Carlo Calenda által irányított Azione pártból állt össze, és körülbelül 3 százalékos támogatottsággal rendelkezik, a jobb- és baloldali szavazókat egyaránt magához szeretné bevonzani.

A kampánytémák között most is előkelő szerepet kapott a migráció, amelyet a jobboldali koalíció határozottan ellenez.

Az utóbbi hetekben viszont a kontinenst sújtó energiaválság szintén rendkívül fontos témává vált a meglehetősen törékeny gazdasági helyzetben – 150 százalékos államadósság, és közel 4 százalékos GDP visszaesés 2022-23-ban – lévő országban.

A jobboldal kampányában ezért kiemelt helyet kapott az adócsökkentések témája, az atomerőmű építés – 1990 óta Olaszországban nincs működő atomerőmű – , valamint a rezsicsökkentés.

 

Ráadásul a  következő kormány feladata lesz elérni, hogy az ország részesüljön az európai uniós újjáépítési alapból. Ez utóbbival kapcsolatban az elmúlt napokban már történt is egy botrány, amikor Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke megfenyegette az olasz választókat arra az esetre, ha jobboldali kormányt választanának, akkor az EU rendelkezik a megfelelő eszközökkel, amelyek Lengyelország, és Magyarország esetében már beváltak. Utalva ezzel a két konzervatív vezetésű ország elleni jogállamisági eljárásra.

Von der Leyen ezzel már előre is vetítette, hogy az esetleg kormányra kerülő jobboldali kormány igen heves konfliktusra számíthat Brüsszellel. Ezzel párhuzamosan viszont Varsó, és Budapest pedig egy komoly szövetségest szerezhet magának.

Természetesen az orosz-ukrán háború is megjelent a kampánytémák között. Matteo Salvini – habár a Liga először megszavazta – az elmúlt időszakban egyre határozottabban szólalt fel az ellen, hogy Olaszország fegyvereket szállítson Ukrajnának, és – a magyar kormányhoz hasonlóan – ő is inkább a béke megteremtése mellett állt ki.