Több mint 22 millió lej tűnt el: szándékos vagyonkimentésre gyanakodnak a hatóságok
A hatóságok szerint egy Kolozsváron bejegyzett cég vezetői tudatosan „kiürítették” a vállalat bankszámláit, hogy elkerüljék egy jelentős, mintegy 17 millió lejes tartozás kiegyenlítését egy bihari partner felé. Az ügyben három személy érintett: egy 47 éves szatmárnémeti férfi, aki a cég adminisztrátora volt, egy 52 éves nagybányai nő, a gazdasági igazgató, valamint egy 68 éves szatmárnémeti férfi, a társaság vezérigazgatója - tájékoztatott szerdán a Román Rendőrség.
A nyomozás szerint 2023 januárjától 2024 szeptemberéig a kolozsvári vállalat számláiról körülbelül 22,35 millió lejt utaltak át egy másik, Nagybányán bejegyzett céghez, amely szintén az érintettek irányítása alatt állt. A pénzek átcsatornázása banki átutalásokkal és készpénzes fizetési megbízásokkal történt, azonban a könyvelésben nem jelentek meg hozzájuk kapcsolódó szerződések vagy teljesítési igazolások, vagyis semmilyen hivatalos magyarázata nem volt annak, miért hagyta el ekkora összeg a céget. A hatóságok szerint a cél az volt, hogy a vállalat vagyonát még azelőtt eltávolítsák, mielőtt a bihari szolgáltató végrehajtást indíthatott volna a fennálló követelés behajtására.
A bihari cég nagyjából 17 millió lejt követelt a kolozsvári vállalattól, melyből eddig mindössze mintegy 3,1 millió lejt kapott vissza. A gyanú szerint a kolozsvári vezetők színlelt számlákkal, fiktív szerződésekkel és nem létező tartozásokra hivatkozva igazolták a pénzmozgásokat, hogy úgy tűnjön: a vállalatnak nincs fizetőképes vagyona, és ezért nem tud eleget tenni a kötelezettségeinek.
Az ügyészség szerint ezzel egyszerre valósult meg a cég vagyonának elsikkasztása, a hitelező kijátszása és a cég fizetésképtelenségének szándékos előidézése. A nyomozók mostanáig két érintettet állítottak elő, és összesen 111 ingatlanra rendeltek el vagyonzárat, köztük 105 lakásra, egy családi házra, több telekre és egy bevásárlóközpont-részre, összesen körülbelül 16 millió lej értékben. Ezeket az ingatlanokat a hatóság a későbbi kár megtérítésének biztosítására zárolta.
A büntetőeljárás továbbra is folyamatban van, az érintettek pedig a jogerős bírósági döntésig ártatlannak minősülnek. A hatóság feladata most az, hogy feltárja, szándékos pénzkimentésről volt szó, vagy a látszat ellenére jogszerű gazdasági tranzakciókról.
