Több kanyarós megbetegedést is jegyeztek az elmúlt héten Szatmár megyében

Tavaly január elsejétől idén április 14-ig összesen 12.346 kanyarós megbetegedést jelentettek Romániában – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Az elmúlt héten 949 új megfertőződést jegyeztek és egy haláleset is történt: egy 41 éves, krónikus betegségekben szenvedő férfi halt meg, aki fiától kapta el a betegséget. 2023 elejétől mostanig tizenhárman haltak meg kanyaróban Romániában. Az INSP emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy immár minden megyéből jelentettek megbetegedést. A legtöbb esetet Brassó (1854) és Maros (1132) megyében, valamint Bukarestben (1305) jegyzik.

Szatmár megyében az azonosított fertőzöttek száma április 14-re elérte a 22-t, az előző héten jelentett 17-hez képest tehát 5-tel nőtt az igazoltan kanyarós megbetegedések száma.

Az INSP adatai szerint a több mint 12.000 megbetegedés közül 10.087-t azok körében jegyeztek, akiket egyetlen alkalommal sem oltottak be a kanyaró ellen, további 812 esetben a beteg egy oltást kapott, 313 esetben kettőt, további 1134 alkalommal pedig nem sikerült feltárni, hogy a páciens kapott-e korábban kanyaró elleni védőoltást. A legtöbb megbetegedést egyébként a gyerekek körében jegyzik: több mint 6000 fertőzés az 5 év alattiak körében történt.

Mit érdemes tudni a kanyaróról?
 
A kanyaró egy rendkívül fertőző, vírus okozta betegség, amely bármilyen életkorban elkapható, és amely gyorsan, széles körben képes terjedni. Súlyos betegséget okoz, amely szövődményekhez vagy akár halálhoz is vezethet. A kanyaró tünetei általában 10-12 nappal a megfertőződést követően jelennek meg:
    • az első tünetek a megfázásra hasonlítanak, orrfolyással, köhögéssel és nem magas lázzal;
    • a szemek kivörösödnek és fényérzékennyé válnak;
    • a harmadik és hetedik nap között akár 41°C-os láz is kialakulhat;
    • 4-7 napig tartó, vörös kiütések jelennek meg, amelyek az arcon kezdődnek, majd az egész testre kiterjednek;
    • emellett előfordulhatnak apró fehér foltok az ínyen és az arc belső oldalán.
 
A kanyaróval fertőzött gyermekek és felnőttek kb. 30%-ánál alakulhatnak ki szövődmények. Ezek közé tartoznak a fülfertőzések és a hasmenés. A tüdőgyulladás is egy lehetséges, súlyos szövődmény, amely akár a kanyarós beteg halálához is vezethet.
 
Kanyaró esetén a halálozási arány 1000-ből 1-3 eset,  legmagasabb az öt évesnél fiatalabb, illetve a legyengült immunrendszerű betegek körében.
 
A kanyaróvírus a levegőbe juttatott nagyon apró cseppek révén terjed, amelyek akkor keletkeznek, ha egy fertőzött személy köhög vagy tüsszent. A vírust tartalmazó cseppek több órán át is a levegőben maradhatnak, és a vírus a fertőzött felületeken akár két órán át is fertőzőképes marad. A fertőzött személy ugyanakkor már a kiütések megjelenése előtt is terjesztheti a kanyarót (általában 4 nappal korábban már fertőzőképes), és a kiütések megjelenése után további mintegy 4 napon keresztül fertőzhet.
 
A kanyaró oltatlan személyek között könnyen terjed. Becslések szerint egyetlen kanyarós személy átlagosan 12-18 fogékony személyt is megfertőzhet.
 
A betegségre sajnos nincs specifikus terápia. A legtöbben az esetleges folyadékpótlásból és lázcsillapító gyógyszerekből álló tüneti kezelés mellett felgyógyulnak. Fontos tudni továbbá, hogy a kanyaró ellen az antibiotikumok nem használnak, mivel a kanyarót vírus okozza. Ugyanakkor gyakran adnak antibiotikumot a bakteriális fertőzéssel járó szövődmények, például tüdőgyulladás vagy fülfertőzések kezelésére.