Tavasszal üzemelik be a Szatmár megyei jégkármérséklő rendszert

„Jégelhárítás – kihívások, megoldások, perspektívák” – ezzel a címmel tartottak pénteken tudományos konferenciát Szatmárnémetiben. Az esemény során kiderült az is, mikor helyezik üzembe a Szatmár megye szinte teljes területét lefedő jégkármérséklő rendszert.

A „Mitigating the negative effects of hail in Satu Mare county” nevű, határon átnyúló projekt révén megvalósuló beruházásról, illetve a célig vezető igencsak rögös útról elsőként Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke beszélt a hallgatóságnak.

Mint felidézte, a jégelhárító rendszer ötletével kollégája, Jankó-Szép István még 2017-ben rukkolt elő, és szerencsére mindenki nyitottnak mutatkozott a terv iránt. Ennek köszönhetően sikerült egy olyan projektet összeállítani, mely a határon átnyúló pályázatok között a valaha volt legmagasabb pontszámot gyűjtötte össze. Mivel azonban technológiáját tekintve egy igencsak innovatív projektről van szó, ezért a közbeszerzési eljárást nem kevesebb mint hét alkalommal kellett kiírni, míg végre valaki elég bátorságot érzett magában ahhoz, hogy belevágjon a dologba. Ez volt az M SYS Kft. nevű helyi vállalkozás.

A megvalósítás érdekében létrejött román-magyar partnerség azonban a közbeszerzési eljárás és kivitelezés lezártával sem szűnik meg. Mint arra Pataki Csaba rávilágított, a magyarországi meteorológusoknak kulcsfontosságú szerepük lesz a rendszer működésében, hiszen ők jelzik majd a Szatmár megyei szakemberek számára, hogy mikor kell bekapcsolni a megyeszerte kihelyezett mintegy 44 talajgenerátort.

A rendszer megfelelő működésében nagy szerepük van ugyanakkor azoknak az önkormányzatoknak is, amelyeknek területén telepítésre kerültek a berendezések. A polgármestereknek meg kell értetniük a lakossággal, hogy a talajgenerátor által párologtatott anyag nem veszélyes sem a lakosságra, sem a mezőgazdaságra, illetve emellett a berendezés épségét is biztosítaniuk kell, hiszen azok csak így láthatják el maradéktalanul a feladatukat.

Pataki Csaba zárszóként kifejtette, hogy a kivitelező már mind a 40 darab berendezést leszállította, mi több, telepítették is azokat a célhelyekre, így a rendszer tavasszal megkezdheti a munkát.

A megyei tanács elnöke után dr. Csirmaz Kálmán, a magyarországi meteorológiai szolgálat munkatársa tartott részletes bemutatót a jégeső kialakulásáról és előrejelezhetőségéről, majd Gheorghe Caunei Florescu, az országos jégkármérséklő rendszerért felelős hatóság elnöke ismertette a legfontosabb romániai tudnivalókat.

Az esemény második felében a magyarországi agrárgazdasági kamara által üzemeltetett jégkármérséklő rendszerről, azaz a Jégerről annak vezetője, Kocsis Áron tartott beszámolót: ismertette a rendszer működését és annak eredményeit, illetve az üzemeltetés legfontosabb kihívásait is. Végül, de nem utolsósorban az M-SYS Kft. társtulajdonosa, Majorcsák József mutatta be, hogyan lett a tervekből valóság.

A rendszerről

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a talajgenerátorok a romániai és magyarországi meteorológiai szolgálatok által küldött riasztások nyomán lépnek működésbe. A berendezés ezüst-jodid oldatot éget el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak, ott pedig csökkentik a kialakuló jégszemcsék méretét. 

A teljes megye lefedettségét biztosító állomásokat a következő önkormányzatok területén fogják felállítani: Szatmárnémeti, Érendréd, Apa, Erdőd, Batarcs, Krasznabéltek, Börvely, Felsőberekszó, Érkávás, Csomaköz, Oláhcsaholy, Avasújfalu, Királydaróc, Kolcs, Szamosdob, Pusztadaróc, Kisgérce, Halmi, Hadad, Középhomoród, Lázári, Sárközújlak, Mikola, Majtény, Avasújváros, Szatmárpálfalva, Szilágypér, Piskolt, Remetemező, Érszakácsi, Sződemeter, Szopor, Nagyszokond, Krasznaterebes, Mezőterem, Tartolc, Csanálos, Szamosborhíd, Vámfalu és Vetés. A felsorolásban azért nem szerepel minden Szatmár megyei község, mert e készülékek egyenként egy 10 kilométer sugarú kört képesek lefedni, azaz értelemszerűen a kis távolságra található közigazgatási egységek esetében nem szükségeltetik két állomást is kiépíteni.

A projekt az INTERREG V-A Románia-Magyarország Program keretében valósul meg, partnerségben a Magyar Országos Meteorológiai Szolgálattal. A Szatmár Megyei Tanács költségvetése 866 722 euró, amelyből 736 713,70 eurót az Európai Unió biztosít, 112 665,20 eurót Románia kormánya társfinanszíroz, 17 343,10 euró pedig Szatmár megye saját hozzájárulása.