Tanítás után még munkát vállal, hogy ne szüleitől kelljen zsebpénzt kérnie

A szatmáriak számára minden bizonnyal ismerősen cseng a Stea Egyesület neve, mely immáron 18 éve azon munkálkodik Szatmárnémetiben, hogy a hátrányos helyzetű közösségek, s különösképp a gyerekek kezébe olyan eszközöket adjon, mellyel felvehetik a harcot a generációról generációra örökségként szálló mélyszegénység ellen. 

A felkarolt gyerekek számára többek között különféle tanfolyamokat és szakköröket szerveznek, melyeknek köszönhetően olyan elméleti és gyakorlati tudásra tehetnek szert, amivel az iskola befejezése után könnyebben elhelyezkedhetnek a munkaerőpiacon. A 12 éves Tamás azonban nem tud a napi foglalkozások mindenikén részt venni, s amikor ennek okáról kérdezték, meglepő választ adott. 

A hátrányos helyzetű családból származó Tamás elmondta, elszomorítja, hogy a többi gyermek édességeket, üdítőket vásárolhat magának, neki és testvéreinek azonban erre a szűkös anyagi keret miatt nincs lehetősége. Épp ezért iskola után, délutánonként szomszédainak szokott segíteni: elmegy a fájós lábú Zoli bácsi helyett a boltba, Paul bácsinál pedig a sóderlapátolásban segít be. Ezekért az apróbb munkákért aztán némi pénzhez jut, így az iskolában, a többi gyerekhez hasonlóan az ő zsebében is akad néhány lejnyi költőpénz.

Tamás édesanyja rendkívül büszke a gyerekre, hiszen szüleitől soha egy banit nem kér, a saját munkájával megkeresett pénzből azonban szó nélkül ad négy testvérének is. Az asszonyt bűntudat gyötri, amiért nem tud többet nyújtani a gyermekeinek, noha keményen dolgozik. A nyári szezonban férjével felváltva vállaltak mezőgazdasági munkát külföldön, így legalább a téli tüzelő már biztosítva van, viszont elismeri, sajnos néha előfordul, hogy nincs pénz a napi kenyér megvásárlására sem, s ilyenkor bizony Tamástól kell kölcsönkérni.

A 12 éves Tamás esete azonban nem egyedi, sőt egyeseknek még ettől is nehezebb. A 11 éves Miruna, aki csepp termete miatt alig látszik 8 évesnek, sokszor fáradt és szomorú, a mosoly azonban soha nem hiányzik az arcáról.

Családtagjai soha nem jártak iskolába, depresszív hajlamú édesanyja az alkohol fogságába menekült, amikor egy kamaszkorú gyermekét elveszítette, édesapja pedig igen erőszakos, főként amikor úgy érzi, kezei közül kicsúszik az irányítás. Miruna már egészen kicsi korában megtanult a családi perpatvarok zajában aludni, egyedül állítja be az iskolába hívó ébresztőórát, önmagának csomagol uzsonnát, és a házi feladatait is segítség nélkül oldja meg.

„Még mindenki alszik, amikor én elindulok az iskolába. Amikor nagyon hideg van vagy esik az eső, nem igen megyek iskolába, mert nincs mit a lábamra vennem. Ezekbe bemegy a víz. Múlt héten sem volt kedvem menni, de végül jobban meggondoltam, és mégiscsak elmentem. Nem jó hiányozni az iskolából, így mondta nekem Kati néni” – meséli Miruna, utalva a Stea Egyesület munkatársára. A kislány annak ellenére szeretne tanulni, hogy családja a legkisebb mértékben sem támogatja ebben. Nem tanítják, nem segítik, viszont ő megértette, hogy ez az egyetlen út, melyen keresztül kiléphet a szegénység fogságából.

Tamás és Miruna sajnos nincsenek egyedül: maga az egyesület több tucat hasonló helyzetben levő gyermekről gondoskodik, de megyeszerte több százra is tehető azon kiskorúak száma, akik így élnek. A családból való kiemelés csak abban az esetben lehet utolsó mentsvár, ha a szülők tényleg képtelenek felnevelni egy gyermeket, és az sem jelent tartós megoldást, ha élelmiszerrel és ruházati termékekkel árasztjuk el őket. „Nagyon fontos a helyi közösség szolidaritása és segítő szerepe annak minden összetevőjével együtt, az intézményektől és egyházaktól a szervezetekig és egyénekig. A kiszolgáltatott családoknak oktatásra és fejlődési lehetőségre van szükségük, hogy ezek felvértezzék őket az önállósághoz szükséges készségekkel a tisztességes megélhetés biztosítása érdekében” – hangsúlyozza az egyesület. 

„Minden energiánkat abba fektetjük, hogy ezeknek a gyerekeknek minőségi oktatást és sikerélményeket biztosítsunk. A gyerekeknek olyan felnőttekkel kell időt tölteniük, akik megértetik velük, ők is képesek arra, hogy a jövőben sikeres emberekké váljanak az általuk választott szakmában. Odafigyelésre, szeretetre és folyamatos támogatásra van szükségük ahhoz, hogy hasznos dolgokat tanuljanak meg, felismerjék, hogy előreléptek, és minden nehézség ellenére érdemes erőfeszítéseket tenni az iskola folytatása érdekében. A gyerekeknek szükségük van a lehetőségre, hogy kikerüljenek a hátrányos helyzetű környezetből” – nyomatékosította nemrégiben egy, a közösségi oldalán közzétett bejegyzésben az egyesület.

Mindazok, akik lehetőségeikhez mérten támogatnák a Stea Egyesületet e közel két évtizede végzett munkában, megtehetik azt az ide kattintva elérhető linken.