Szőlőkirbájt tartottak Kálmándon. Megtudhatjuk honnan is ered ez a hagyomány

A kálmándi szőlőskertekben hétvégén rendezték meg az ilyenkor hagyományos szőlőkirbájt, összegyűlt a falu apraja nagyja, környező és még magyarországi településekről is érkeztek az eseményre vendégek.

Bíró Norbert, helyi plébános miséjét és áldását követően, kis ünnepséget is tartanak ilyenkor, tudtuk meg Sütő Imre Kálmánd község polgármesterétől. Mindenkit megvendégeltek, aki csak részt vett az ünnepségen.

De hogy miért is alakult ki ez a hagyomány, honnan ered, ezt tudhatjuk meg Sütő Imre polgármester meghívására az eseményre,  a Mátészalkai Borbarátok és Borosgazdák képviseletében érkező Jeremcsuk Csaba beszámolójából.

„Őseiktől örökölték a szőlőművelés és a borkészítés technikáját a kálmándiak. A Duna mentéről érkezett svábok fontosnak tartották kápolnát építeni a helyi szőlőskertben, amely hitük szerint megőrzi a termést a nagy jégveréstől. Utódaik is ápolják a hagyományt.
A szőlőtermesztésnek Nagykárolyban és a környékbeli sváb falvakban egyaránt komoly hagyománya van. Gróf Károlyi Sándor például a várostól dél-délkeletre, egy magasabb részen, 120 hektárnyi területen alapította az első szőlőskertet, amelyet először a börvelyiek és a svábok műveltek, akik értettek hozzá. A svábok azt mondják, hogy őseik még a Duna mentéről hozták magukkal a tudást.

Nincsen ez másképpen Kálmándon sem, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a helyi szőlőskertben kisebb templomot emeltek egykor. „Őseink Szent János és Pál vértanúk tiszteletére az 1900-as évek elején építettek kápolnát a szőlőskertbe, bízva abban, hogy így a nagyobb jégverés elkerüli majd a termést” — „Ritli Róbert kálmándi művész készítette el az új oltárfestményt, amely fő témája két katona, akik az isteni fény hatására leteszik fegyvereiket, és megtérnek, nem harcolnak tovább. A háttérben természetesen megjelennek különböző, a szőlőtermesztéshez és a borkészítéshez köthető témák is, például boroshordók.”

A téma azért is fontos, mert a kápolna védőszentjei, János és Pál (Giovanni et Paolo) római testvérpár szintén katonák voltak, és Julianus Apostata idejében, 362-ben együtt szenvedtek vértanúhalált. A szőlőkirbáj (sváb templombúcsú, németül die Kirchweih) Szent János és Pál ünnepe, amely az aratás, a nagy nyári zivatarok idejére esik, ezért alakulhatott ki viharokat fékező patronátusuk, és ezért védelmezik a kálmándiak szőlőültetvényét.
Sütő Imre Polgármester Úrnak köszönjük a meghívást és a szívélyes vendéglátást!“

Sütő Imre kálmándi polgármestertől azt is megtudtuk, hogy július 26-án ismét templomi ünnep lesz a településen, hiszen ekkor rendezik meg az ilyenkor szokásos Szent Anna búcsút, azaz Szent Joakim és Szent Anna ünnepén a helyi templom búcsúját.