Szeptembertől megszűnik a társbiztosítotti státus. Ennyit kell ezentúl fizetni az érintetteknek

Augusztusban hatályba lépett a 141/2025-ös törvény, amely jelentős változásokat hoz az egészségbiztosítás rendszerében. A legfontosabb újdonság, hogy szeptember 1-jétől megszűnik a társbiztosítotti státusz. Ez azt jelenti, hogy azok, akik eddig egy hozzátartozó jogán kaptak egészségügyi ellátást, a továbbiakban csak akkor maradhatnak a biztosítási rendszerben, ha önállóan fizetik az egészségbiztosítási járulékot.

Nem mindenki számára jelent azonban pluszterhet a változás - emlékeztet a Digi24. A törvény továbbra is védi azokat a társadalmi kategóriákat, akik különösen rászorulnak az ingyenes ellátásra. Ingyen biztosított marad minden gyermek 18 éves koráig, valamint a 26 év alatti fiatalok, ha tanulmányokat folytatnak, illetve azok, akik a gyermekvédelmi rendszerből kerültek ki. Szintén nem kell járulékot fizetniük a várandós és gyermekágyas nőknek, a 3.000 lej alatti havi járandósággal rendelkező nyugdíjasoknak, a fogyatékkal élőknek, a jövedelemmel nem rendelkező daganatos betegeknek, valamint azoknak, akik börtönbüntetésüket töltik vagy előzetes letartóztatásban vannak. Ingyenes biztosítás jár továbbá az emberkereskedelem áldozatainak legfeljebb egy évig, az önkéntes tűzoltóknak, illetve a csontvelő-donoroknak tíz éven keresztül.

Más csoportok viszont szeptembertől már csak járulékfizetés ellenében maradhatnak biztosítottak. Ide tartoznak például a 3.000 lejt meghaladó nyugdíjjal rendelkezők, akiknek csak a küszöb feletti rész után kell fizetniük, a különleges jogállású személyek, azaz pl. a veteránok vagy forradalmárok, a munkanélküli segélyben részesülők, a szociális segélyt vagy gyermekgondozási támogatást kapók, valamint a szerzetesi közösségek tagjai.

A legnagyobb változás azonban a társbiztosítottakat érinti. Az ő esetükben szeptember 1-től megszűnik a biztosítotti jogviszony, és ahhoz, hogy megőrizzék azt, nyilatkozatot kell benyújtaniuk az adóhatósághoz, illetve vállalniuk kell a járulék megfizetését. A szabályozás szerint a teljes összeg 25 százalékát, vagyis 607,5 lejt, előre kell befizetni, a fennmaradó 75 százalékot, 1.822,5 lejt pedig legkésőbb 2026. május 25-ig.

Emellett a szabályozás rendelkezik arról is, hogy azok a betegek, akik az országos egészségügyi programokba tartozó betegségekben szenvednek és nem rendelkeznek jövedelemmel (a daganatos betegeken kívül), továbbra is jogosultak lesznek az adott program keretében biztosított egészségügyi szolgáltatásokra, kapcsolódó ellátásokra, gyógyszerekre, egészségügyi anyagokra és orvosi eszközökre, valamint az ezekhez kapcsolódó alapellátásra (például konzultációk és kórházi ellátás), de csak egészen az adott betegség gyógyulásáig.