Szatmári Magyar Vállalkozók. Akik hitelt adtak a megújuló energiahordozóknak. Interjú

Sikeres szatmári magyar vállalkozókat kerestünk meg, hogy elmeséljék, hogyan indultak el, hová fejlődtek, mi a sikerük titka, és volt-e olyan, amit feláldoztak emiatt.

Zimán Attila, a Ratioterm Kft. igazgatója, egy jó ötletnek és merész vállalkozói kedvének köszönheti, hogy megalakult a cége. Társával közösen ráéreztek a jövő kihívásaira és trendjeire, már a cégük megalapításakor, s az idő őket igazolta. Olyan szegmensét keresték és találták meg az építőiparnak, amelyben akkor kevesen hittek, ma már viszont szinte mindennapos közbeszéd tárgya: a megújuló energia. Ma már nincs olyan, amelyet épületgépészetben ez a cég ne tudna megoldani.

Szatmar.ro: Hogyan alapította a céget, hogyan lett vállalkozó?
Zimán Attila: Igazgató voltam hosszú ideig egy német cég helyi kirendeltségénél, egész pontosan 2004-től 2008-ig, amikor is jött a gazdasági válság. A cégnél költségcsökkentés miatt összevonások voltak, s nem Szatmáron lett a cég központja, hanem Lengyelországban, így itt szép lassan 2008 decemberéig mindent felszámoltak. Ebben az időszakban dupla funkcióm volt: a régi cégemnél is én voltam a helyi eladási emberük, s már saját céget is alapítottam. Utóbbi még nem a Ratioterm volt, hanem hidraulikus tömlőket forgalmaztunk, viszont ennek nagyon szűk volt a piaca, nagyon specifikus ipari terméket készítettünk, ami csak szűk körnek szólt. 2009 találkoztam először egy szatmári vállalkozóval, aki munkalehetőséget kínált nekem a saját cégénél, viszont azt nem szerettem volna elfogadni. S ugyanezen vállalkozónak volt még egy üzleti ötlete, amit felajánlott, hogy valósítsunk meg együtt. Pár nap vacillálás után, úgy gondoltam, hogy belevágok. S ekkor alapítottuk meg a Ratioterm Kft.-t. A német cégnél végzett munkám mellett elég szabadidőm volt. 2008-ban nagyon sok időt töltöttem nyugat Európában, hogy megtapasztaljam, milyen trendek, hogy ezen a téren hová fejlődött a technika. Szakkiállításokon nagyon sokat lehet tanulni. Emellett nagyon sok osztrák és dél-tiroli céget kerestem fel ekkortájt, és sokat tanultam tőlük. 2009-ben meg is alapítottuk a céget. A cég profilja már akkor az újrahasznosítható energia volt. Az első időkben főleg napkollektorokkal foglalkoztunk, teljes hozzá tartozó rendszereket forgalmaztunk. Szinte mást nem is árultunk. Az elején még nem voltak azért nagyon olcsók, mostanra azért ezen rendszerek árai is barátságosabbak. Kezdetekben még nagyon győzködni kellett az ügyfeleinket, rá kellett beszélni egy ilyen rendszerre, nem volt ennyire trendi. Ma viszont már mindenki tudja, hogy ez mennyire hasznos, költségcsökkentő, akkoriban ez még nem így volt. A cég indulásakor a pályázati lehetőségek is igen bizonytalanok voltak: mert hol beindították, aztán leállították, vagy éppen finanszírozási gondok voltak az ilyen beruházásokra. A pályázatok akkoriban nagyon befolyásolták az üzletmenetünket.

Szatmar.ro: Változott-e azóta valami is?
Zimán Attila: Ma már az emberek rájöttek, hogy mennyire hasznosak ezek a rendszerek, amelyeknek az árai is jelentősen csökkentek, 2000-2500 euróból már fel lehet építeni egy ilyen rendszert manapság, s a közüzemi számlák alakulásába pedig azért besegít. Az energiaárak folyamatosan megemelkednek, ez is szempont. Ma már nem számít luxusnak egy ilyen rendszer. Emellett több működő pályázat is van. Valószínűleg ez a sok tényező is hozzájárult, hogy egyre keresettebbek ezek a rendszerek.

Szatmar.ro: Honnan kapta a cég nevét?
Zimán Attila: A cég neve a latin rationis, azaz számítás, értelem szóból, valamint a termo, azaz hőenergia szavak összevonásából ered.

Szatmar.ro: Hogyan bővült tovább a vállalkozás?
Zimán Attila: Induláskor egyedül dolgoztam a cégben, s folyamatosan bővültünk, jelenleg harminckét alkalmazottja van a Ratiotermnek. Már az elején rájöttünk, hogy nem elégséges, ha csak napelem-rendszereket árusítunk. Bevezettük a padlófűtési rendszerek beszerelését is. Hőszivattyúkkal is forgalmaztunk az elején, de annyira drága volt akkor, hogy nem érte meg, s ehelyett inkább gázkazánokkal kezdtünk el foglalkozni. Ma már oda jutottunk, hogy egy lakóháznak a teljes hőellátását biztosítani tudjuk: napelem, padlófűtés, hőszivattyú vagy gázkazán. Az országos terjeszkedést is a legelejétől kezdtük el, bár ez nagyon nehéz a romániai infrastruktúra miatt. Nemcsak Szatmár megyében vagyunk jelen, de raktáraink vannak Temesváron, Kolozsváron, Gyulafehérváron. Jászvásáron (Iasi) showroomunk, Nagyváradon és Bukarestben pedig van egy-egy eladási kollégánk.

Szatmar.ro: Ráláttak a jövőre? Hiszen ezekről a megújuló energiákról szól ma minden...
Zimán Attila: Nem tartom magunkat jövőbe látóknak, de kerestük a piacon azt a rést, ahová mi még beférünk. A radiátoros fűtési rendszereknél nem láttuk a lehetőséget, hiszen nagy cégek már elfoglalták ezt a piaci szegmenst, s nem tudtuk felvenni velük a versenyt. Kerestük, hogy hol tudnánk mi is érvényesülni, s ilyen volt akkor a megújuló energiák. A padlófűtéses rendszerek az elején kevésbé voltak keresettek és elfogadottak, ma már mindenhová, az útépítésű tömbházak lakásaiba is ilyet kérnek. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy az ilyen rendszerek anyagárai jelentősen lecsökkentek, majd egyötödébe kerül most egy ugyanolyan rendszert beépíteni mint tíz évvel ezelőtt. Emiatt is lett elfogadottabb és keresettebb az ilyen típusú fűtés. Jelenleg az épületgépészet teljes egészét fel tudjuk vállalni. Nemcsak napelem és hőszivattyú, padló-, fal-, mennyezetfűtést, gázkazán beszerelést, de akár radiátoros fűtést is szerelünk, bár utóbbit kevesen kérik ma már. Emellett kazánházakat, intelligens házrendszereket is ki tudunk építeni. Teljesen lefedjük ezt a szegmenst.  

Szatmar.ro: Mi okozta a legnagyobb gondot a cégvezetésben?
Zimán Attila: A fizetési morállal van a legnagyobb gond Romániában. Ez nagyon el tud keseríteni néha. Mivel mi a 2008-as válság után közvetlenül alapítottuk a céget, úgymond „beleszülettünk“ a gondokban. Pont a gazdasági válság miatt abból mi már tanultunk, s a mostani már nem csapott meg annyira. A pandémia alatt az építkezésen dolgozók nem álltak le, mi sem, tudtunk működni. Ekkor is biztonsági játékot játszottunk, például aki nem akart fizetni, annak nem adtunk árut. S így meg is szűrtük az ügyfeleinket. Viszont akikkel megtartottuk a kapcsolatot, azokkal jelentősen fejlődtünk.

Szatmar.ro: Melyik nehezebb: más cégét vagy a sajátot vezetni?
Zimán Attila: Mindegyik más. Mikor alkalmazott voltam az egyik cégeknél akkor a pénzügyi felelősség nem engem terhelt. A másik cégnél, ahol ügyvezetőként dolgoztam, ott ez a része is rám hárult, s csak a végeredménnyel kellett elszámolnom, s ha a cég jól fejlődött, akkor nem is szóltak bele különösképpen a vezetésbe. Személy szerint én az osztrák cégnél is „otthon“ éreztem maga. Saját céget vezeti se nem könnyebb, se nem nehezebb, mint egy másikat. De azért saját cégére az ember mindig másként tekint, viszont a felelősség ugyanaz.  

Szatmar.ro: Mennyire lehet összeegyeztetni a cégvezetést és a magánéletet, családot?
Zimán Attila: Ez a része nekem soha nem ment... Nagyon sokat utaztam, nagyon sokat voltam távol. De lehet, hogy ez a hosszú házasság titka. 1996-ban kötöttünk házasságot a feleségemmel, s azóta is tart.

Szatmar.ro: Tervek a jövőre nézve?
Zimán Attila: Természetesen tovább szeretnénk növekedni. A 2008-as válságot és a pandémiás időszakot is sikerült átvészelni viszonylag jól. Remek csapatom van, bármit meg tudunk valósítani a szakterületünkön. Ennek is köszönhető, hogy a mostani időszak nem rémít meg annyira. Ott lesz a pénz a romániai piacon, csak feltételezem, kicsit nehezebb lesz megkeresni. Amikor a pandémiás időszak megkezdődött azért is szerepeltünk jól, mert nagyon sok árunk volt raktáron. S itt az utóbbi öt-hat évben nagyon sokat fektettünk be automatizált rendszerekbe, így mindig tudtuk mekkora árukészlettel rendelkezünk, ez nagyon sokat segített. Hogy mit hoz a jövő még nem lehet tudni, de mindenféle képen a cég növekedését remélem.