Szatmári Ágnesre emlékeztek a 22. PMN „nulladik” napján

A 22. Partiumi Magyar Napok „nulladik” napján a nemrégiben elhunyt szatmári festőművészre, díszlet és jelmeztervezőre, Szatmári Ágnesre emlékeztek egy kiállítás keretében. 

A résztevőket - köztük Szatmári Ágnes hozzátartozóit - a szervezők nevében Szőcs Péter Levente, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatója, a Szent István Kör és az Identitás Alapítvány elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Kereskényi Gábor polgármesternek. 

„Most, amikor a kormány olyan intézkedéseket kíván hozni, amivel a kultúrát nagyon nehéz helyzetbe hozzák, mi ezzel a rendezvénnyel is azt bizonyítjuk, hogy nem elég egy közösségben csupán aszfaltozni, betonozni, hanem életet kell adni neki. Városunk igazi értékeit a benne élő, benne alkotó emberek adják, épp ezért nagyon örülök és köszönöm az Identitás Alapítványnak, hogy a 22. Partiumi Magyar Napok nulladik napját ezzel a kiállítással indítja. Nagyon örülök annak is, hogy Szatmári Ágnes hazatért, hiszen egy olyan művészről van szó, akinek nem csak a neve Szatmári, hanem minden munkájából, minden alkotásából kijön az, hogy mennyire szerette ezt a vidéket, illetve az itt élő és dolgozó embereket. Isten hozta ismét itthon a művésznőt, még ha személyesen nem is lehet ma köztük, de munkái által!” - hangzott el a polgármester beszédében.

Kereskényi Gábor után Bessenyei Gedő István szólt az egybegyűltekhez. A Harag György Társulat igazgatója elmondta, Szatmári Ágnes alakját, kedves, elegáns, finom személyiségét gyermekkora óta őrzi, pedig csak néhány alkalommal találkoztak, köztük akkor is, amikor a művész megfestette róla azt a Fiú kalappal című portrét, melyet a mostani tárlatban is meg lehet tekinteni. „A nála töltött délutánok fényes, kellemes szigetlankai lakásában valóságos terápiaként hatottak rám. Valahogy egész lénye ott vibrált a levegőben, az egyre fáradtabban mosolygó napsugarak között. […] Ebben az egész, különleges posztimpresszionista miliőben mintha minden csupa zene és lebegő napsugár lett volna. Mintha az egész világ egy Szatmári Ágnes-festménnyé változott volna” - idézte fel a festőművésszel kapcsolatos emlékeit a társulatigazgató, hozzátéve ugyanakkor, hogy Szatmári Ágnes nem csak ezen emlékekben, de színészportéin keresztül is él benne.

Szatmári Ágnes színházi díszlet- és jelmeztervezői és képzőművészeti tevékenysége ezekben a portrékban ért össze. Hogy milyen hihetetlenül lényeglátó tekintettel ragadott meg mindenik modelljében valamit, csak az tudja, aki ismerte őket. Szatmári Ágnes jobban ismerte őket, mint bármelyikünk. Nem csupán azért, mert kollégájuk volt, hanem mert nem pusztán nézte, de meg is látta őket, méghozzá egészen lényegi vonásokon keresztül. Volt ideje figyelni, hiszen díszlet- és jelmeztervezői munkássága egybeesett társulatunk szatmárnémeti hőskorával. Valóságos óriásokkal dolgozott együtt, míg észrevétlenül ő maga is azzá változott. Neve örök referenciapont. A tervező invariánsa, prototípusa, akiről legendákat meséltek, sőt ódákat zengenek azóta is kortársai” - fogalmazott a társulat igazgatója.

Köszöntője végén Szatmári Ágnes rendkívül gazdag életművére emlékeztette hallgatóságát. Hiszen, mint a Csirák Csaba kutatásaiból tudhatjuk, az alkotó nem kevesebb mint 140 előadás tervezője volt, ezek közül 65-ben mind a díszlet, mind a jelmezek az ő keze munkáját dicsérték.

Végül, de nem utolsósorban Fetykó Erika művészettörténész, a kiállítás kurátora ismertette röviden Szatmári Ágnes életútját és magát a tárlatot is. „Jellegzetes stílusát hamar kialakította, egyéni festői hangvételét könnyű felismerni. Határozottan fejezi ki véleményét környezetéről a munkáival, mégis érezni az együttérzést az alanyaival szemben. A vásznak festékrétegei alól mély érzések és erős emberszeretet sugárzik. Legyen az tájkép, portré vagy csendélet, személyiségét átérezzük a vásznon” - fejtette ki Fetykó Erika, aki azt is elárulta, hogy a kiállítás termeiben különféle tematikákat követve osztották el a múzeum saját gyűjteményéből és a családtól érkező festményeket, így például külön termet kaptak a természeti képek és a már említett portrék is.

Az ismertető és a kiállítás termeinek bejárása után az érdeklődők a múzeum udvarán egy komolyzenei koncerten vehettek részt, melynek során a FOURever kvartett klasszikus-, jazz- és rockzenével örvendeztette meg hallgatóságát.