Szatmár megyéből egyelőre nem jelentettek szamárköhögéses eseteket

A magyarországi hatóságok legfrissebb jelentése szerint már a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is megjelent a szamárköhögésként ismert betegség, így már potenciálisan minden magyarországi megyében megjelent a fertőzés, a magyar közegészségügy pedig járványszerű terjedésről számolt be. A hír kapcsán megnéztük, mi a helyzet Romániában, és azon belül Szatmár megyében.

Az Országos Közegészségügyi Hatóság adatai szerint 2024. január 1. és július 25. között Románia szerte mintegy 743 szamárköhögéses esetet regisztráltak, melyekből három sajnos halálos kimenetelű volt. Bukarestben egy mindössze 4 hónapos, korának megfelelően minden oltást megkapott babát gyűrt le a betegség, mivel immunrendszere még nem volt elég erős. Iasi megyében egy 24 napos baba halt bele a fertőzésbe, ő koránál fogva még nem kaphatta meg a védőoltást. A harmadik áldozat pedig egy 2 hónapos, Brassó megyei gyermek, aki azért nem volt beoltva, mert a szülei nem jelentek meg vele a háziorvosi rendelőben.

Ami a megbetegedések időbeni előfordulását jelenti, az év eleje óta konstans emelkedést mutat a havonta regisztrált esetek száma: míg pl. januárban mindössze 8 esetről számoltak be a hatóságok, addig számuk márciusban már 45 volt, májusban 222, júniusban pedig már a 249-et is elérte az egy hónap leforgása alatt regisztrált szamárköhögéses esetek száma.

A fentebb említett 743 esetet Bukarestből és 37 megyéből jelentették. Szatmár megyében eddig egyetlen megbetegedést sem regisztráltak, viszont a szomszédos Máramarosban már 15 esetről van tudomása a hatóságoknak, Szilágyban 3-ról, Biharban pedig 20-ról. A legtöbb megbetegedést, szám szerint 495-öt azok körében jegyezték, akik egyetlen adag védőoltást sem kaptak, közülük is elsősorban a 4 év alatti gyerekeket érintette a szamárköhögés.

Milyen tünetei vannak a betegségnek?

A vaccination-info.europa.eu tünetek a fertőzést követően általában 7-10 nappal alakulnak ki, de előfordulhat, hogy akár 21 nappal később:

• Kezdetben a tünetek egy szokványos megfázáséhoz hasonlóak (tüsszögés, orrfolyás, alacsony láz és enyhe köhögés).
• Két héten belül a köhögés súlyosbodik, és jellegzetes köhögési rohamok alakulnak ki sok, gyors ütemű köhögéssel, amelyeket húzó, jellegzetes éles hangú belégzés követ (innen az elnevezés). A rohamok végén gyakran ürül sűrű, színtelen nyálka, melyet követően gyakori a hányás is. A rohamok eleinte éjszaka fordulnak elő, majd egyre gyakoribbá válnak napközben is, és akár egy-két hónapon keresztül is visszatérhetnek.
• Újszülötteknél, fiatal csecsemőknél előfordulhat, hogy egyáltalán nem alakul ki a húzó, hangos belégzés, és a köhögési rohamot rövid légzésleállás követi. A gyógyulás során egyre ritkábbá és enyhébbé válnak a köhögési rohamok, és a csecsemő fokozatosan jobban lesz (ez akár három hónapig is eltarthat).

Serdülők, felnőttek vagy részlegesen immunizált gyermekek esetén a tünetek általában enyhébbek vagy némileg eltérők. Esetükben, valamint nagyon fiatal csecsemőknél nehezebb a szamárköhögést felismerni.

A szamárköhögés legsúlyosabb formája csecsemőknél alakul ki. Oltatlan csecsemőknél vagy olyan újszülötteknél, akiknél az anya nem kapott oltást, a szamárköhögés különösen súlyos lefolyású lehet. A szövődmények közé tartozik a tüdőgyulladás, az agyvelőgyulladás (enkefalopátia), görcsök és akár a halál is. Felnőttek vagy nagyobb gyermekek esetén a szövődmények közé tartozik a rövid légzésleállás, a bordatörés, a végbél előesése és sérvek kialakulása.

A szamárköhögés a levegőbe juttatott nagyon apró cseppek révén terjed, amelyek akkor keletkeznek, ha egy fertőzött személy köhög vagy tüsszent. A szamárköhögést olyan személyek is terjeszthetik, akik a betegségnek csak enyhe formájában szenvednek, illetve olyan fertőzött személyek is, akik teljesen tünetmentesek. A betegséget gyakran a baktériumot hordozó, idősebb testvérek vagy a szülők hozzák haza, és fertőzik meg a velük együtt élő csecsemőt. 

A szamárköhögés megelőzésében a legfontosabb a teljes körű immunizáció, melyet védőoltással lehet elérni.