Számos jel árulkodik arról, ha valaki emberkereskedők áldozatává válik

A Szatmár Megyei Tanács gyűléstermében tartott szemináriumot a szakmabeliek számára a nagybányai Non-Guvernamentális Szociális Segítő Szakmai Egyesület (ASSOC). A találkozó a Helyi Fejlesztési Program által finanszírozott „Protect, Support, Empower Human Trafficking Victims in Romania – PSEV” kétoldalú kezdeményezés révén valósult meg, mely által a fegyveres harcok elől menekülő ukrán állampolgároknak szeretnének olyan segítséget nyújtani, melyet máshol nem kapnának meg.

Az Izland, Liechtenstein és Norvégia által is támogatott projekt általános célkitűzése, hogy megelőzze az emberkereskedelmet, illetve konkrét segítséget nyújtson azoknak az ukrán állampolgároknak, akik már emberkereskedők áldozatául estek vagy potenciálisan veszélyben vannak. Az ASSOC szeretné biztosítani, hogy a Romániába érkező, vagy csak átutazóban levő ukrán menekültek minél nagyobb biztonságban legyenek. Erre pedig igencsak nagy szükség van, ugyanis az egyesület beszámolója szerint az ország Ukrajnával közös határszakaszai mellett szervezett bűnözői csoportok alakultak annak érdekében, hogy menekülőkből minél nagyobb hasznot hajtsanak fel. Az egyesület azonban nem csak a potenciális áldozatok figyelmét szeretné felhívni a rájuk leselkedő veszélyekre, hanem minden olyan állami intézményét és civil szervezetét is, akik munkájuk révén közvetlen kapcsolatba kerülnek a menekültekkel.

A 2023 februárjáig futó projekt részeként az Ukrajnából érkező személyeknek a vészhelyzeti segítség mellett akár orvosi, pszichológiai vagy jogi segítséget is biztosítanak, azaz összességében mindig azzal segítenek, amire az egyes esetekben specifikusan szükség van.

Az ASSOC által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban Marcel Puiu projektmenedszer bevezetőjében elmondta, hogy ezek nem az állami intézmények által nyújtott segítség helyébe szeretnének lépni, hanem sokkal inkább kiegészítik azokkal.

Milyen jelek árulkodnak arról, hogy valaki az emberkereskedők áldozata lett?

Marcel Puiu tájékoztatása szerint a legszembetűnőbb jel, mely arról árulkodhat, hogy valaki az emberkereskedők kezére került, a fizikai bántalmazás nyoma: a testen látható zúzódások, égési sérülések, vágások, szélsőséges esetben a törött bordák is kínzásról árulkodhatnak, s az áldozat ezeket általában megpróbálja elfedni. Árulkodó nyom lehet az is, ha két-három személynek látványosan ugyanolyan tetoválása van ugyanazon a helyen (általában a nyakon vagy a háton), hiszen az emberkereskedők szeretik e módon "billoggal" ellátni a saját áldozataikat.

Vannak ugyanakkor olyan esetek, amikor nem egy sérülés vagy tetoválás, hanem maga az egyén megjelenése árulkodó. Pl. egy koldus, akinek egyébként új ruhái vannak vagy egyszerre több telefont is szorongat a kezében, gyanús lehet, de szintén mérlegelésre ad okot, ha a szemmel láthatóan szegényes öltözetű, ápolatlan fiatalt egy pénzesnek, elegánsnak tűnő felnőtt kísérgeti. 

A szakemberek számára rendkívül árulkodó lehet az is, ha egy személy évszakhoz nem illő öltözetben van, pl. egy nő, aki a téli mínuszokban is miniszoknyát visel. Ha pedig a hatóságiak egy hotelszobakulcsot és egy különféle összegeket tartalmazó papírlapot is találnak nála, akkor az egyértelműen arra adhat gyanút, hogy a nő emberkereskedők áldozata, és szexuálisan kizsákmányolják.

Ami pedig a magaviseletüket illeti, az áldozatok gyakran kerülik a szemkontaktust, indokolatlan, már-már paranoiás félelem uralkodik rajtuk, reménytelenek, és nem ritkán szuicid hajlam is megfigyelhető náluk. Sokakból drogfüggőt csinálnak annak érdekében, hogy minél könnyebben lehessen kontrollálni őket.

Puiu hangsúlyozta, hogy mindezen jeleket keresve a szakemberek kiszúrhatják az emberkereskedők áldozataivá vált személyeket, akik általában önmaguktól nem ismerik fel, milyen kilátástalan helyzetbe is kerültek valójában.

Szatmár megyében eredményesen működnek együtt az állami intézmények és civil szervezetek

A szemináriumon jelen volt Dragos Mariana, a Szatmár Megyei Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatóság (DGASPC) vezetője is. Mint az igazgatónő hangsúlyozta, a DGASPC kiváló pszichológusokkal és szociális asszisztensekkel rendelkezik, akik már a háború kirobbanása óta folyamatosan „tartják a frontot”, illetve nagyon jó az intézményközi együttműködés az igazgatóság és a rendvédelmi szervek között is. Kiemelte továbbá a civil szervezetekkel folytatott közös munkát, különösképp a Máltai Szeretetszolgálat szatmári szervezete által végzett tevékenységet, melyet úgy jellemzett: ha hajnali 3-kor van szükségünk valamire, bátran hívhatjuk őket, és ez fordítva is igaz. Az, hogy az intézmény erről rendkívül keveset kommunikál, egyszerűen annak tudható be, hogy a téma rendkívül érzékeny, és alaposan meg kell fontolni, mit osztanak meg a nyilvánossággal, és mit nem.

Dragos Mariana ugyanakkor nem titkolta, hogy mostanra minimálisra csökkent a kezdeti időkre jellemző segítő szándék: míg a háború kitörésekor megannyi civil szervezet szeretett volna az első sorban állni, mostanra ez elcsendesedett, s elsősorban a máltaisok azok, akikre még mindig számítani lehet. Az igazgatónő az elmúlt időszakra vonatkozóan negatívumként értékelte az összehangolt munka és a hatékony kommunikáció hiányát. Minden segítség jól jön, viszont szükség van ezek összehangolására annak érdekében, hogy egy azon feladatra ne egyszerre ketten-hárman ugorjanak, holott máshol is szükség van a tenni akarókra – hangsúlyozta egyetértve Puiuval abban, hogy a civil szervezetek részéről érkező segítségnek kiegészítő, nem pedig helyettesítő jellegűnek kellene lennie.

A szemináriumon az ASSOC képviselői felhívták rá a figyelmet, hogy a projekt keretében létrehoztak egy call centert, melyet a +1 959 400 9998-as, illetve 021 998-as számokon ingyenesen lehet hívni. E számokon elsősorban azok az ukrán menekültek kérhetnek segítséget, akik veszélyben érzik magukat; a vonal végén úgy románul, mint ukránul beszélő diszpécserek fogadják a beérkező hívásokat. Aki pedig kifejezetten a DGASPC-vel venné fel a kapcsolatot, az a 119-es számon tud velük kapcsolatba lépni.