Isten országában nem az arany és a gyémánt állnak az első helyen – Szalagtűző a Refiben - Képgaléria

Egy középiskola életében számos jeles nap adódik egy tanév folyamán. Nem csak tanévnyitó, a tanévzáró, vagy a ballagás kerülnek fel piros betűkkel az éves kalendáriumba, hasonlóan nagy jelentőséggel bír a szalagtűző dátuma is, mely idén a Református Gimnáziumban március 22-ére volt kitűzve.

E jeles alkalmat idén is a Dinu Lipatti Filharmóniában tartották meg, mely ezúttal is méltó közeget biztosított a maturandusok nagykorúsításának szentelt eseményének.

A bevonuló végzősöket az iskola vezetősége, tanáraik, 11. osztályos diáktársaik, valamint szüleik, hozzátartozóik fogadták, büszkén, sokan kezükben virágcsokorral, várták a tizenkettedikeseket.

A színpadról elsőként Varga Szilárd Csaba iskolalelkész köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelt tisztelettel Kiss József egyházmegyei főjegyzőt, Póti Eduárd János iskolaigazgatót, és Elek Kinga aligazgatónőt.



Az iskolalelkész Pál apostol a Filippibeliekhez írott levelének 4. fejezetéből olvasott igei útravalót, mellyel az örömre és a hálaadásra buzdította a végzősöket. Majd ehhez Márai Sándor Füves könyvéből választott egy ide illő gondolatot: „Nézz utána, hogy minden napból, a legközönségesebb, sivár hétköznapból is ünnepet csinálj, ha pillanatokra is! Egy jóindulatú szóval. Méltányos cselekedettel. Nem kell sok az emberi ünnephez. Minden napba belecsempészhetsz valamilyen varázsos elemet, megajándékozhatod magad egy könyv igazságának negyedórás élményével, valamilyen homályos fogalom megismerésének kielégülésével, környezeted vigasztalásával vagy felderítésével. Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb, ha megtöltöd a hétköznapok percét a rendkívülivel, az emberivel, a jóindulatúval és az udvariassal; tehát az ünneppel”.



Ezt követően Kiss József egyházmegyei főjegyző köszöntötte a diákokat. A lelkipásztor szintén egy igével indította beszédét, az Apostolok cselekedeteinek 3. részéből olvasva fel egy történetet Péter és János apostolokról. Az ige kapcsán két fontos gondolatot fogalmazott meg útravalóul a végzős diákok számára. Egyfelől arról beszélt, hogy mennyire fontos a felebarátokra való odafigyelés, a testvérre, a szülőkre, a házastársakra, a gyerekekre, hiszen a közös pillanatok hamar elrepülnek, és fájó lesz azt érezni 30-40 év múlva, hogy azokra akikre kellett volna nem figyeltünk oda annyira, amennyire kellett volna.

Másfelől pedig arra kérte a diákokat, maradjanak itthon. Ne idegen országok, anyagi jóléttel kecsegtető lehetőségeit tekintsék életük céljaként, hiszen Isten országában nem az „arany és a gyémánt” állnak az első helyen. „Helyette itthon, a Kárpát-medencében, a szülőföldön, ebben a városban találjátok meg önmagatokat, hiszen ez a hely mindig meg fogja adni nektek annak lehetőségét, hogy egyenes tartással, szeretetben és békességben, Istenbe vetett hittel tudjatok élni” – fogalmazott a főjegyző.

A felszólalók sorában harmadikként Póti Eduárd iskolaigazgató intézett beszédet a diákokhoz. Az igazgató a nagykorúvá válásról beszélt a végzősöknek. Elmondta, „az a változás, ami felnőtt korba elvezet benneteket, nem most fog elkezdődni. Ebben a folyamatban már óhatatlanul benne vagytok. Viszont én arra kérlek benneteket, ne öregedjetek meg, úgy, hogy azon kapnátok magatokat, hogy elfelejtettetek felnőni. Tudom, hogy jó ideje arra vágytok, hogy felnőttek lehessetek, azt csinálhassatok amit csak akartok. És visszaemlékezve, elmondhatom annak idején mi sem vártunk magunktól kevesebbet. Viszont, minden felnőtt embernek van egy nagyon fontos feladata: azt a világot, amely körülvesz benneteket, és úgy hívtok, hogy baráti kör, család, iskola, vagy bármilyen más közösség, melynek tagjai vagytok, folyamatosan változtatni kell. Azok a változások, amelyek bekövetkeznek, pedig mind a döntéseiteknek a következménye. Ami viszont hatalmas felelősséget jelent. A felnőtté válás folyamata ezzel is jár. Én ezért arra buzdítalak benneteket: a céljaitok és a vágyaitok mindig legyenek összhangban, de nem csak a külvilággal, hanem Isten akaratával.” – hangzott el az iskolaigazgató beszédében.

A diákhoz intézett útravalókat követően a jelenlévők megtekinthették a XI. osztályosok által készített videó-összeállításokat, melyekkel a végzős osztályoknak szerettek volna kedveskedni, majd egy verses zenés összeállítás következett, szintén a XI. osztályosok részéről. Ezt követte maga a szalagtűzés mozzanata.
Búcsúbeszédet mondott továbbá a XI. osztályosok részéről Fórizs Márk, a végzősök részéről pedig Barbara Ádám.

Az esemény a XII. osztályos diákok közös énekével ért véget.