Sertéspestissel fertőzött disznót vágott le egy gazda Csanáloson

Altfatter Tamás alprefektus kedden a Szatmár Megyei Állategésszégügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetőjével, dr. Nicolae Dumuțával találkozott annak érdekében, hogy a téli ünnepkörre való felkészülés jegyében tisztázzák az egyéni gazdaságokban történő disznóvágással kapcsolatos tudnivalókat.

A DSVSA vezetője elmondta, hogy Szatmár megyében jelenleg 17 afrikai sertéspestisgóc található, és a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében Csanálos, Szilágykorond és Lele települések köré is 10 kilométeres megfigyelési zónát jelöltek ki. Ami Csanálos községet illeti, Dumuța elmondta, hogy nemrégiben azonosítottak egy gazdát, aki alaposan áthágta az ideiglenesen érvényben levő óvintézkedéseket: annak ellenére, hogy a megfigyelési zónában csak állatorvosi engedéllyel szabad leölni a sertéseket, a szóban forgó férfi ezt figyelmen kívül hagyta és levágott egy afrikai sertéspestissel fertőzött disznót, majd a disznóvágás után „kóstolót” is osztogatott, ezzel számos új fertőzési gócpont megjelenését okozva.

Nicolae Dumuța a megbeszélés során emlékeztetett, hogy nemrégiben az országos hatóságok új szabályzást fogadtak el a sertések falusi környezetben történő tenyésztésére, levágására és értékesítésére vonatkozóan, melyek ennek köszönhetően nem lesznek betiltva. Ennek ellenére fontos tudni, hogy az egyéni gazdaságokban nevelt sertések eladásához szükség van egy, a DSVSA által is felhatalmazott állatorvos által kiállított engedélyre is, melyből tisztán kiderül, hogy a füljelzővel rendelkező, azaz az országos adatbázisba is bevezetett állat egészségügyileg rendben van.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy minden polgárnak be kell tartania a disznók értékesítésére, szállítására és levágására vonatkozó előírásokat, hiszen csak így lehet megelőzni a sertésállományt tizedelő ASP-fertőzés terjedését. Mind az eladó, mind a vevő megbizonyosodhat az állat egészségügyi állapotáról, ha igénylik az állatorvosi igazolást, ami pedig magát a disznóvágást illeti, nem szabad elfelejtkezni a trichinella-vizsgálatról sem, hiszen a betegség nem csak az állatokra, de a fertőzött húst elfogyasztó emberekre is rendkívül veszélyes.

Milyen tünetei vannak az afrikai sertéspestisnek?

A hatóság több alkalommal is felhívta már a figyelmet, hogy csak és kizárólag azok a sertések kerülnek leölésre, amelyeket a vírus által érintett gazdaságokban neveltek. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a gazdáknak kötelező módon be kell jelenti az állatokat az országos adatbázisba, annál is inkább, mert a nem regisztrált állatok után kártalanítási összeget sem tudnak fizetni.

Ami a betegség terjedésének megelőzését illeti, az állatokat nem szabad ételmaradékkal (moslékkal) táplálni, de olyan szénával sem, melyet a fertőzésgócnak nyilvánított területek valamelyikén kaszáltak. Jobb a disznókat teljesen zárt térben tartani, ezzel is megakadályozva, hogy bármilyen kapcsolatba lépjenek más fertőzött állattal. Mi több, akár lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (villa, lapát, vödör, takarmányos kocsi stb.) is továbbvihető a betegség kórokozója. Emellett fontos kiemelni azt is, hogy az állatorvosi engedéllyel nem rendelkező állatok megvásárlása által is bekerülhet egy gazdaságba a betegség, így jobb időben megbizonyosodni a "vásárfia" egészségügyi állapotáról.

Az ASP kórformájának házisertéseken megfigyelhető tünetei: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 °C), test szerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés.

Bár az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, azonban jelentős károkat tud okozni a sertésállomány megtizedelése által. Épp ezért a Szatmár megyei DSVSA arra kéri a sertéstartókat, ha bármilyen tünetet vesznek észre az állaton, értesítsék az igazgatóságot a 0261–715956-es telefonszámon és mielőbb keressék fel az illetékes állatorvost.