Repülésre készen: a kis gólyák 80-90 százaléka nem éri meg az egyéves kort

Pár hónapja még azért izgulhattunk, hogy a vetési gólyafészekben lévő három tojás mindegyike kikeljen, s most újabb izgalmas és veszélyes pillanat érkezett el a kis gólyák, amelyek már nem is kicsik, életében: a fészekből való első kirepülés. De hogy merre vándorolnak, s mi veszélyezteti őket, miért csak 80-90 százalékuk éri meg az egyéves kort, erről tudtunk meg többet Márk-Nagy Jánostól, az EKE szatmári szervezetének elnökétől.

Kövesség figyelemmel a vetési gólyafészekben nevelkedett gólyák mindennapjait, lessék el azt a pillanatot, amikor is a felnőtt kis gólyák elhagyják a fészket. Hiszen ha figyelemmel követjük a gólyák életét, akkor már láthatjuk, hogy próbálgatni kezdték szárnyaikat, s néhány centire el távolodnak már a fészküktől, de még nem vágtak bele a nagy kihívásba, a repülésbe.

Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület szatmári szervezetének elnöke, szakértőnk e témában, elmondta, hogy még egy-két hét, ameddig elhagyják a fészket és repülni kezdenek a gólyák. Azt is hozzátette, hogy a madarak már ösztönösen tudnak repülni, azaz nem kell megtanulniuk. Mindössze két tényező szükséges, hogy megvalósuljon. Egyrészt az izomzatuk kell megerősödjön hozzá, illetve szülői biztatás is szükséges. Akkor is repülni fognak, ha esetleg szülők nélkül, pl. menhelyen nevelkednek, csak akkor kicsit később kezdenek el. Általában nem egyszerre repülnek ki a gólyák a fészkükből.

Ezután még van nagyjából egy hónapjuk, hogy felkészüljenek a vándorlásra, a hosszú, a fáradságos és veszélyes útra. Hiszen általában augusztus 20 körül hagynak itt minket a gólyák, s indulnak egy melegebb vidékre, ahol táplálékra lelnek.

Márk-Nagy János hozzátette, hogy a gólyák nem aktív repülők, azaz nem erőből, szárnycsapásokkal repülnek, hanem a meleg légáramlatokat kihasználva emelkednek és aztán hosszan siklanak, amire esetleg még a szél is rásegíthet. Ezért egy hidegfront beköszönte augusztus közepén, amikor is nincsenek meleg légáramlatok, eltolhatják időben a vándorlás megkezdését. Mivel az időjárás sokkal instabilabb, mint régebben, ezért is fordulhat elő, hogy olykor későbben indulnak el mostanában. S útközben is, ha beköszönt egy hidegebb időszak, leszállnak, s megvárják annak elmúltát.

Kizárólag két útvonal vándorolnak

A gólyák, mivel nem aktív repülők, kerülik a nagy kiterjedésű vízfelületeket, amely fölött nincs meleg légáramlat, s így nem tudnának siklani, nagyon fáradságos lenne számukra. Emiatt nem is a Földközi-tenger felett jutnak el telelőhelyükre.

Számos kutatás is bizonyítja (többek közt az Erdély Kárpát Egyesület is megfigyelte a gólyák vándorlást. Pályázat révén, 2013-2015 között több madarat is jeladóval láttak el, hogy kövessék tevékenységüket.), hogy az európai gólyapopuláció két nagy útvonalon jut el az afrikai kontinensre: keletről Törökország, Szíria, Libanon, Izraelnél a Vörös-tengernél a Szuezi-csatornát át Egyiptomba; illetve nyugaton Gibraltárnál.

Mivel csak ez a két útvonal létezik számukra fontos lenne ezeken a helyeken a természetvédelem fontosságának a hangsúlyosabbá tétele, hiszen számos veszély fenyegeti őket az útvonal során.

Veszélyek, amiért nem érik meg az egyéves kort

A vándorlás során, de még azt megelőzően is számos veszély leselkedik a frissen kikelt gólyákra. A kis gólyák 80-90 százaléka nem is éri meg ez egyéves kort.

„Ilyen időszakban, amikor már készek a repülésre, már nem is szoktuk gyűrűzni a kis gólyákat, mivel képesek kiugrani a fészekből, s nagyon könnyen megsérülhetnek, hozzácsapódhatnak a vezetékekhez, nagyon hamar eltörik a csontjuk.“ - tudtuk meg az EKE szatmári vezetőjétől. „Mivel a madarak csontja üreges, ennek is köszönhetik, hogy képesek a repülésre, viszont ennek hátránya, hogy nagyon sérülékeny, könnyen törik. A fiatal gólyák miután repülni kezdenek, elindulnak táplálék után, ami általában a települések szélében lévő nyílt területek. De a település szélében vannak a középfeszültségű oszlopok is. Rengeteg fiatal, és nemcsak fiatal gólyát ér áramütés. Mivel még kezdő repülők, kevésbé tudják felmérni a villanyvezeték helyzetét, elég egy erősebb szél, hogy hozzáüsse a madarakat, akik ily módon megsérülnek. Ez egy nagyon kritikus időszak a gólyák életében. 80-90 százalékuk nem éri meg az egyéves kort, s még utána is vannak pusztulások. Viszont mivel minden évben költenek, s átlagosan három-négy fióka kel ki és nevelkedik, még így is elméletileg nőnie kellene a populációnak, viszont nagyon sok egyéb veszély vár még rájuk, s emiatt nagyon sok elpusztul közülük.“

Márk-Nagy Jánostól azt is megtudtuk, hogy nemcsak a villanyvezetékek veszélyeztetik a gólyák életét. Vándorlás közben ott vannak az orvvadászok, nem is egy hír szólt arról, hogy vándorlás közben rengeteg gólyát levadásztak. Emellett maguk a természeti körülmények, viharok, rossz időjárás miatt is sokuk elpusztul.

Ugyanakkor komoly gondot jelent a vándorlási útvonal során a szélerőmű-parkok. A természetben nincs állandó forgó mozgás, így a madarak sem érzékelik, nem tudják kiszámolni, nem látják át ezt a veszélyt, elcsapja őket a lapát. Ugyan nagyon lomhának tűnnek messziről ezek a szélkerekek, viszont a lapát végén nagy sebességet érnek el. „Nagyon sok gólya válik áldozatává.“ - részletezte az EKE elnök

„Gyakoriak a fertőzéses megbetegedések is. A vándorlás során vannak nagy vizes élőhelyek, csomópontok, ilyen például a Duna-delta is, ahol rengeteg madárfaj, számos tájékról gyűl össze. Egy helyről esznek, isznak, ürítenek. S elegendő egy fertőzött madár, hogy az összes többit megbetegítse. Emellett találkoztam olyan hírekkel is, hogy egy szennyvíztisztító ülepítő tavára szálltak le pihenni, s ott fertőződtek meg“- tudtuk meg az EKE vezetőtől.

Mindent megeszik, ami kicsi és mozog

Ha táplálékra lelnének, akár a telet is ki tudnák itthon húzni. A tolluk megvédené őket a hidegtől, lényegében a táplálékhiány miatt mennek délebbre.

„Több olyan gólyáról is tudunk,“ - tért ki Márk-Nagy János - „amelyik itthon telelt ki. A hiedelemmel ellentétben a gólya elég opportunista, szinte minden élőlényt megeszik, ami kisebb és mozog. Nemcsak békát és kígyót fogyaszt, ha azok éppen nincsenek terítéken, nyári időszakban szöcskével, sáskával, rágcsálóval is táplálkozik, de szereti a gyíkokat, halat is, s akár kisebb madarakat is megeszik.“