Rendkívül ragályos állatbetegség ütötte fel a fejét Magyarországon. A Szatmár megyei szállítmányokat is ellenőrzik

Rendkívül ragályos állatkór ütötte fel a fejét nemrégiben Európában. Németországban 36 év után, Magyarországon pedig több mint 50 év után jelent meg ismét a ragadós száj- és körömfájás nevű betegség, melynek okán már a román hatóságok is megtették az első óvintézkedéseket a fertőzés megelőzése érdekében.

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) megkezdte a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecsketenyésztők tájékoztatását, illetve átmenetileg korlátozták a Győr 30 kilométeres körzetéből érkező állati eredetű termékek behozatalát. Ezzel párhuzamosan az illetékes hatóságok fokozták a közúti ellenőrzést is annak érdekében, hogy felderíthessék az engedély nélküli állatszállítmányokat.

Szatmár megyében március 8-án az állategészségügyi hatóság a határrendészettel együttműködve vegyes csapatokat alkotott, melyek fokozott figyelemmel követik a megyénk területén áthaladó szállítmányokat, és a DSVSA emellett minden közigazgatási egységet arra szólított fel, hogy azonosítsa és vegye leltárba azokat a területeket, amelyek alkalmasak lehetnek az állattetemek eltemetésére/elégetésére, ha a fertőzés megyénkben is felütné a fejét.

A prefektusi hivatalban a keddi napra megbeszélést hívtak össze a megye polgármestereivel annak érdekében, hogy tájékoztassák őket a Magyarországon már felbukkant, rendkívül ragályos betegségről és a szükséges óvintézkedésekről.

Nicolae Dumita, a Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője egy múlt heti ülésen kifejtette, hogy a ragadós száj- és körömfájás főként a hasított körmű állatokat (például: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. Fontos tudni továbbá, hogy a fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így, ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást fel kell számolni.

„A betegség klasszikus tünetei március elején egy Győr közelében található szarvasmarha telepen jelentkeztek, és a betegséget okozó vírus jelenlétét a magyarországi hatóságok laboratóriuma is megerősítette. A járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. Az állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, és felállította a gazdaság körül a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet, amelyekben megkezdődött a fogékony állatok számbavétele és szűrővizsgálata. A diagnosztikai vizsgálatok állami költségre történnek“ - számolt be hétfőn a magyarországi helyzet alakulásáról a NÉBIH.