Rekordév a kivándorlásban: 2024-ben több mint 51 ezren hagyták el végleg az országot
Szinte mindannyian ismerünk valakit, aki külföldre költözött. Legyen szó testvérről, barátról, szomszédról vagy egy régi osztálytársról, aligha akad ma Romániában olyan család, amelyet ne érintene valamilyen formában a kivándorlás. Sokan a jobb megélhetés, mások a kiszámíthatóbb jövő reményében költöztek külföldre, és van, aki csak néhány évre, de egyre többen azok is, akik végleg a határokon túl telepedtek le.
Az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2024-ben minden korábbinál többen, 51.062 román állampolgár döntött úgy, hogy végleg elhagyja az országot. Legalábbis 1994 óta, ameddig visszamenőleg elérhetők a TEMPO statisztikai adatbázisban a kivándorlási mutatók, nem volt példa ilyen magas számra.
Ha végignézzük az elmúlt három évtized statisztikáit, jól látszik, hogy a kivándorlás nem új jelenség, de az utóbbi években soha nem látott méreteket öltött. A kilencvenes évek közepén már elindult az első nagy hullám: 1995-ben például több mint 25 ezer ember hagyta el az országot végleg. A kétezres évek elején a számok visszaestek, de 2012 után újra gyors növekedés kezdődött.
Míg 2016-ban még 22.807, 2019-ben már 27.229, a járvány idején, 2020-ban pedig 21.031 ember vándorolt ki véglegesen. A következő években még látványosabban megugrott a számuk: 2021-ben 34.341, 2022-ben 48.438, 2023-ban 48.612 fő hagyta el az országot. A 2024-es év azonban minden korábbit felülmúlt, hiszen több mint 51 ezer román állampolgár döntött a végleges kivándorlás mellett.
A 2024-es évben is Olaszország maradt a legnépszerűbb célország, 11.055 kivándorlóval, ezt követi Németország (10.578), Spanyolország (4.467) és Ausztria (2.424). A toplistán szerepel még Franciaország (1.723), az Egyesült Államok (943), Svájc (430) és Magyarország (273), míg további 17.511 fő más országokban kezdett új életet.
Fontos azonban megérteni, mit is jelent pontosan a „végleges emigráns” kategória. Az Országos Statisztikai Hivatal meghatározása szerint ide azok a román állampolgárok tartoznak, akik nemcsak elhagyták az országot, hanem hivatalosan le is mondtak romániai lakcímükről, és állandó lakóhelyet létesítettek egy másik országban. Ez a lakcím az, amely a személyi igazolványban is szerepel, és amelyet a román közigazgatás tart nyilván. Ezért a statisztikai adatok nem mutatják a kivándorlás teljes mértékét, hiszen sokan élnek és dolgoznak külföldön úgy, hogy közben papíron továbbra is Romániában rendelkeznek lakcímmel.
A végleges emigráció mellett az átmeneti kivándorlás is évről évre több százezer embert érint. A statisztikai hivatal szerint 2024-ben 229.180 román állampolgár élt külföldön ideiglenesen, vagyis anélkül, hogy lemondott volna hazai lakcíméről. Ez a szám évek óta tartósan magas: 2017-ben például meghaladta a 240 ezret, a pandémia idején némileg visszaesett, de 2023-ban ismét több mint 239 ezer főre emelkedett.
A kivándorlási hullám Szatmár megyét sem kerüli el
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben 457-en költöztek el véglegesen a megyéből. A legtöbben Szatmárnémetiből (171 fő), Avasfelsőfaluból (33), Nagykárolyból (16), Bikszádról (11), Kisgércéről (12), Lázáriból (10) és Vetésről (17) hagyták el végérvényesen az országot.
Az ideiglenes kivándorlás számai ennél jóval magasabbak. A TEMPO adatbázis szerint 2024-ben 4049 szatmári élt és dolgozott külföldön átmenetileg, vagyis anélkül, hogy feladta volna romániai lakcímét. Az elmúlt években ez a szám viszonylag stabilan a 3–4 ezer fő közötti sávban mozgott: 2012-ben még 2960, 2016-ban már 3632, 2018-ban 4095, 2021-ben 3831, míg 2023-ban 4227 megyei lakos tartózkodott hosszabb ideig külföldön.
A beáramlás ugyanakkor ennél jóval szerényebb: 2024-ben mindösszesen 221 végleges bevándorlót regisztráltak Szatmár megyében, akik közül 57 Szatmárnémetiben, 14 Avasfelsőfaluban, 19 Szatmárudvariban, 14 Kányaházán, 10 Avasújfaluban és 9 Nagykárolyban telepedett le végleg. Az átmenetileg érkezők száma 5088 fő volt.
Összesítve az elmúlt három évtized adatait, 1994 és 2024 között legalább 13.112 Szatmár megyei lakos hagyta el véglegesen Romániát.
A tendencia egyértelmű: a kivándorlás nem csillapodik, sőt, újabb csúcsot döntött. Románia népességfogyását így nemcsak a mélypontra süllyedt születésszámok, hanem a tartósan magas kivándorlási arány is gyorsítja. Magyarán szólva, egyre kevesebben születnek, miközben egyre többen keresnek végleg új otthont a határokon túl.
