Rák megelőzése: mit tesz az EU – és mit tehetünk mi?

Május 25. és 31. között zajlik az Európai Rákellenes Hét, amelynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a rák elleni küzdelem összetett és sokrétű feladataira. A kezdeményezés minden évben május 31-én zárul, így kapcsolódva a Dohányzásmentes Világnaphoz is - tájékoztat a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP).

Az idei kampány középpontjában a megelőzés, a korai felismerés, a korszerű diagnosztika és a kezelésekhez való egyenlő hozzáférés áll, ugyanakkor hangsúlyt kap a rehabilitáció, a pszichoszociális támogatás és a palliatív ellátás is. Fontos üzenete, hogy a rák elleni küzdelem nem csupán egészségügyi kérdés, hanem társadalmi felelősség is, amelyben minden állampolgárnak és intézménynek szerepe van.

Az Európai Unióban átlagosan kilenc másodpercenként diagnosztizálnak valakit rosszindulatú daganattal. 2022-ben 1,3 millió ember vesztette életét rák következtében, a betegség által jelentett gazdasági teher pedig meghaladja az évi 100 milliárd eurót.

Romániában mintegy 300.000 ember él daganatos diagnózissal, a halálozási kockázat 75 éves kor előtt 14 százalékra tehető. Ezek a számok indokolttá teszik az átfogó fellépést, amelyet az Európai Rákellenes Terv keretében koordinálnak.

A terv négy fő irányt határoz meg: a megelőzés megerősítését a kockázati tényezők – például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód vagy az elmaradó védőoltások – visszaszorításával; a korai felismerést elérhető és ingyenes szűrőprogramok biztosításával; a minőségi, korszerű és innovatív kezelésekhez való méltányos hozzáférés biztosítását; valamint az érintettek életminőségének javítását, beleértve a pszichológiai támogatást, a munkaerőpiaci visszailleszkedés lehetőségét és a megfelelő palliatív ellátást.

"Ezeket az intézkedéseket európai szinten célzott pénzügyi források támogatják, többek között az EU4Health program, a Horizont Európa kutatási keretprogram, valamint a kohéziós alapok és a helyreállítási alap (PNRR) révén. Románia is jelentős összegeket különített el az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére, új technológiák bevezetésére, illetve a modern kezelésekhez való hozzáférés bővítésére – részben európai, részben hazai forrásból" - fogalmaz a DSP.

A kampány során az Országos Közegészségügyi Intézet és a megyei közegészségügyi igazgatóságok közösen bátorítják a lakosságot arra, hogy tegyenek a saját egészségükért: tájékozódjanak hiteles forrásokból a daganatos megbetegedések megelőzésének lehetőségeiről, vegyenek részt az elérhető szűrővizsgálatokon, és alakítsanak ki egészséges életmódot. A rák megelőzhető, korán felismerve pedig sok esetben gyógyítható. Ehhez azonban szükség van tudatosságra, együttműködésre és egy olyan egészségügyi rendszerre, amely mindenki számára elérhetővé teszi a korszerű ellátást.

Szatmár megyében is sok életet követel a rák

Az Országos Közegészségügyi Hatóság 2023-ra vonatkozó kimutatása szerint (frissebb adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre) Romániában a nevezett évben jegyzett 243.392 haláleset közül 46.405-ért valamilyen rákos megbetegedés tehető felelőssé. Ebből a legtöbbet, szám szerint 8863-at a légcsövet, a hörgőket és a tüdőt érintő rosszindulatú daganatok okozták, a mellrák pedig pedig 3275 életet követelt; utóbbi esetében a legfiatalabb áldozatok mindössze 20-24 évesek voltak. A gyomorrákhoz 2573 haláleset volt köthető, a férfiakat érintő prosztatarák pedig 2113 beteget győzött le. A méhnyakrák a nevezett évben 1177 nő halálát okozta.

Sajnos Szatmár megyében is magas a rákos megbetegedés által legyőzött emberek száma. 2020-ban 804-en vesztették életüket a rák valamely típusa miatt, 2021-ben 730-an, 2022-ben 779-en 2023-ban pedig 786-an. S noha már ezek is aggasztó számadatnak tűnnek, érdemes tudni, hogy a rákban meghalt Szatmár megyeiek száma csak ez elmúlt két-három évben csökkent 800 alá: 2007-től kezdve folyamatosan meghaladta ezt a számot az elhunytak száma, mi több, volt olyan év (2016), amikor a rosszindulatú daganatok egy híján 1000 emberéletet követeltek. 

Fontos tudni, hogy a rák kialakulásának számos kockázati tényezője van. Amellett, hogy bizonyos esetekben az örökletes hajlam is jelentős szerepet játszhat, mindenképp kiemelendő az olyan életmódbeli tényezők hatása is, mint pl. a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, valamint az ezzel szorosan együtt járó elhízás és mozgásszegény életmód is. Meg kell még említenünk a vírusok és fertőzések okozta betegségeket: pl. a méhnyakrákhoz vezető HPV-t, a májrák előfutárának számító Hepatitis B és C-t, vagy akár a gyomorrákkal kapcsolatba hozott Heliobacter pylori baktériumot.

Vannak azonban olyan környezeti tényezők, amelyek rajtunk kívül állnak: ilyen pl. a légszennyezés, mely különösen a tüdőrák kialakulásában játszik szerepet, de megemlíthetjük az UV-sugárzást is, mely növeli a bőrrák kialakulásának esélyét.

A rák kockázata csökkenthető egészséges életmóddal és a környezeti ártalmak minimalizálásával, ugyanakkor nem szabad elfelejtkeznünk a rendszeres szűrővizsgálatokról sem, hiszen a betegség korai felismerése javítja a gyógyulási esélyeket is.