Szatmár megyében hat városban és ötvenkilenc közigazgatási egységben összesen 340 szavazóházban zajlott le a parlamenti választás. 

99,13 százalékos feldolgozottságnál kijelenthető, hogy az RMDSZ biztosan bejutott a parlamentbe, hiszen már több, mint 588 ezer szavazat szerepel a magyar  párt neve mellett.  A PSD szerezte a legtöbb szavazatot, nagy kérdés azonban, hogy kik alapítanak majd kormányt, hiszen egyetlen pártnak sincs meg a kormányzáshoz szükséges többsége.  

A 20059 jegyzőkönyv közül 10079 került feldolgozásra. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok még a kérdés, és az elnökválasztás első fordulója azt mutatta, hogy az eredmények nagyon sokat változhatnak az utolsó pillanatokban is. 

A jelenlegi eredményeknél továbbra is a PSD vezet, közel 200.000 szavazattal megelőzve az AUR-t, amely több mint 120 ezer szavazattal áll a PNL előtt.

Érdekesség, hogy a két, a PSD-hez nagyon hasonló névvel induló párt is jelentős százalékot szakított ki a Szociáldemokrata Párt szavazóbázisából. A PSDI  eddig 0,5, míg a PSDU 1,97 százalékot ért el.

Az RMDSZ jelenleg 321.819 szavazatot kapott az eddig feldolgozott szavazatokból.

A külföldi szavazóházakban 10 százalék körüli a feldolgozottság, és az USR itt 34 százaléknál, a PNL 14,6, az AUR  13,6, az S.O.S. 8, a PSD 7.7, az RMDSZ pedig 1,6 százaléknál jár. 

30 %-os feldolgozottságnál áll a szavazatszámlálás, a 20059 jegyzőkönyv közül 6044-et dolgoztak fel eddig. Az RMDSZ  jelenleg  194.782 szavazatnál jár.

Az eddigi adatok alapján továbbra is a PSD áll az élen,  97 ezer szavazattal megelőzve az AUR-t, míg a harmadik helyen a PNL áll az alacsony feldolgozottsági adatok szerint. 

A diaszpórában leadott szavazatokban továbbra is az USR dominál, igaz, itt még csak 7,79 százaléknál jár a feldolgozottság. 

A szavazatoknak még alig 20 százalékát sikerült összesíteni az AEP felületein. Az eddigi, részleges eredmények szerint a PSD áll az első helyen, 50.000 szavazattal megelőzve az AUR-t. Eddig több mint 111.844 RMDSZ-listákra leadott szavazatot számláltak meg.

A külföldi szavazókörzetekben viszont, szintén alacsony, alig 6.5 százalékos feldolgozottság mellett, magasan az USR áll az élen, a PNL és az AUR előtt. 

George Simion, az AUR vezetője optimistán nyilatkozott az exit poll eredemények közzétételét követően, és  kijelentette: „Románia újjászületik.” 

Az AUR vezetője új irányról beszélt az SOS, POT és SENS pártok eredményei kapcsán is.

Diana Șoșoacă, az SOS Románia párt elnöke és európai parlamenti képviselője a parlamenti választások után arról nyilatkozott, hogy nem tud örülni pártja bejutásának a román parlamentbe. Állítása szerint a választási rendszer hibái és csalások árnyékolják be az eredményeket. 

Crin Antonescu, volt PNL-elnök szerint Románia nyugati orientációjának megőrzéséhez egy széleskörű, pro-európai koalícióra van szükség, amelyet a PSD, PNL, USR és az RMDSZ alkotna. Bírálta Nicolae Ciucát, aki választási kampányban írt alá "ostoba papírokat", hogy nem fog együtt kormányozni a PSD-vel.

Antonescu szerint aggasztó, hogy három szélsőséges párt juthat be a parlamentbe. Véleménye szerint a suverenista hullám ellensúlyozásának ez az egyetlen módja, mivel a politikai osztályt elutasító választók olyanok kezébe adhatják a hatalmat, akik nem kínálnak valódi megoldásokat az ország problémáira.

Anamaria Gavrilă, a Fiatalok Pártja (POT) alapítója, az idei parlamenti választások egyik legnagyobb meglepetése. Az 1983-ban, Déván született politikus 2020-ban került be az AUR színeiben a parlamentbe, de 2021-ben kilépett, majd 2023-ban megalapította saját pártját.

A POT céljaként említi a fiatalok támogatását és a román nyelv népszerűsítését. Gavrilă radikális nézetei miatt sok kritikát váltott ki, de pártja most mégis helyet szerzett a parlamentben. 

A POT támogatta Călin Georgescut az elnökválasztásokon, ami nagy népszerűséget hozott a pártnak, vélhetően ennek köszönhetően érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalék fölötti eredményt, legalábbis az exit-pollok szerint

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a parlamenti választások exit poll eredményeinek nyilvánosságra hozatala után köszönetet mondott a magyar közösségnek. Az eredmények szerint az RMDSZ megszerezte a szavazatok 5 százalékát, bár Kelemen szerint a végleges eredmények 5,5–5,7 százalék között alakulhatnak.
 

Kiemelte, hogy a magyar megyék az élvonalban vannak a részvételi arányok tekintetében. Hargita mellett jól szerepeltek a többi, nagy arányban magyar lakta megyék is, és a fiatalabb generációk is aktívabban mozdultak meg, ami bizakodásra ad okot. 

Végül Kelemen elmondta, hogy hétfőre összehívta az  RMDSZ Állandó Tanácsát, az ülés után pedig ismét sajtónyilatkozatot fog tenni. 

Vasárnap 21 óráig 744.350 választópolgár szavazott külföldön a parlamenti választásokon - derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Ezek szerint a szombat reggeli urnanyitástól romániai idő szerint vasárnap 21 óráig 740.007 román állampolgár voksolt a külképviseleti szavazóhelyiségekben. Emellett 4343 külföldön élő román választópolgár levélben adta le a szavazatát.

Eddig a legtöbben az Egyesült Királyságban (129.883), Olaszországban (126.337), Németországban (120.054), Spanyolországban (92.746), a Moldovai Köztársaságban (80.549) és Franciaországban (38.297) szavaztak.

Külföldön nincs lehetőség mozgóurnát igényelni.

A részvétel a prezenta.roaep.ro weboldalon valós időben követhető.

Külföldön két napon át, szombaton és vasárnap lehet szavazni a parlamenti választásokon.

A PNL ideiglenes elnöke, Ilie Bolojan kijelentette, hogy a liberális párt kész részt venni egy kormányzati koalícióban, amelynek alapja az általuk javasolt reformprogram lesz.
 

„A választási eredmények tekintetében, ahogyan látják, egy széttöredezett parlament alakul ki, több párttal. Úgy gondolom, elkerülhetetlen lesz egy kormányzati koalíció létrehozása. A PNL kész részt venni egy ilyen koalícióban, hogy modernizációs tényező lehessünk hazánk számára, a tárgyalások alapját pedig az általunk vállalt reformprogram fogja képezni” – mondta Bolojan vasárnap, a PNL központi székhelyén, a parlamenti választások utáni exit poll eredmények bemutatása után.

A PSD elnöke, Marcel Ciolacu értékelte a  romániai parlamenti választások előzetes eredményét. Elmondása szerint a szavazás eredménye fontos üzenetet hordoz a politikai osztály számára.
 

„Megértettük azt a felelősséget, amelyet Románia iránt viselünk. Úgy gondolom, hogy mindannyiunknak figyelembe kell vennünk a mai eredményt. Ez egy fontos jelzés, amelyet a románok küldtek a politikai osztálynak. Gyakorlatilag folytatnunk kell az ország fejlesztését az uniós források felhasználásával, ugyanakkor meg kell őriznünk identitásunkat, nemzeti értékeinket és hitünket. Koncentrálnunk kell arra is, hogy minden szavazatot helyesen számoljunk meg minden szavazókörzetben” – fogalmazott Ciolacu a PSD központi székházában.
 

A PSD vezetője hangsúlyozta, hogy a választási eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a választók nemcsak a gazdasági fejlődést, hanem a nemzeti értékek megőrzését is prioritásként kezelik.

Zárultak a szavazóházak Romániában mindenhol, így Szatmár megyében is.

Az országos részvétel magas, 52,34 százalék. Szatmár megyében kilenc órakor a részvételi arány 45,43 % volt. Ez valamennyivel elmaradt a helyhatósági választáshoz képest, (emlékeztetőül, akkor este 10 óráig lehetett szavazni) amikor ha hajszállal is, de meghaladtuk az 50 százalékot, a novemberi államelnök választáson ellenben csak 37,68% volt.

Szatmárnémetiben a szavazásra jogosultak 47,64 százaléka, csaknem 45500 személy adta le voksát.

Az INSCOPE becslései alapján a Képviselőházban a PSD vezeti a mezőnyt 25,1%-kal, míg az AUR 19,9%-kal a második helyen áll. A PNL 13,7%-ot, az USR pedig 13,3%-ot ért el. Az SOS ROMÂNIA (7%) és a POT (5,4%) is átlépte a bejutási küszöböt, míg az RMDSZ 5%-kal szintén a bejutási küszöb határán áll. 

A Szenátusban a PSD 24,8%-kal vezet, az AUR 21,6%-kal második, míg a PNL (14,6%) és az USR (12,6%) mögöttük következik. Az SOS ROMÂNIA (7,2%), a POT (5,2%) és az RMDSZ (4,8%) szintén a küszöb környékén mozognak.

A CURS exit poll felmérése szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi jelöltlistáira a választásra jogosultak 26 százaléka szavazott a vasárnapi parlamenti választásokon.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselőjelöltjei a választópolgárok 19 százalékának szavazatát szerezték meg.

A harmadik helyen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) áll, egyaránt 15,15 százalékkal.

Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 5%-kot szerezhetett.

Képviselőház:
PSD - 26,00%
AUR - 19,00%
PNL - 15,50%
USR - 15,50%
S.O.S. - 5,50%
POT - 5,50%
RMDSZ - 5%
SENS - 3,30%
REPER - 1,20%
FD - 1,1%
Más pártok - 2,40%

Szenátus:
PSD - 26,10%

AUR - 19,20%

PNL - 15,90%

USR - 15,60%

S.O.S - 5,40%

POT - 5,40%

RMDSZ - 5%

Vasárnap este 9 órakor bezártak a parlamenti választásokra kialakított szavazóhelyiségek

A 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy az előtt sorban álló választópolgárok legkésőbb 23 óra 59 percig még leadhatják a voksukat.

Az országban 18.968 szavazókörzetet alakítottak ki a parlamenti választásokra, ebből csaknem 1300-at Bukarestben.

A választói névjegyzékben 18.008.555 választópolgár szerepel.

A diaszpórában élőket két napon át, szombaton és vasárnap várták az urnákhoz. Külföldön 950 szavazóhelyiséget alakítottak ki, ezek közül a kanadaiak és az egyesült államokbeliek zárnak be utoljára, romániai idő szerint hétfőn 7 órakor.

Szatmár megyében 45,44%-os részvételt jegyeztek.

A CURS exit poll eredményei szerint, amelyek a 19:00 órás adatokat tükrözik, a Képviselőházban a PSD vezet 25,1%-kal, őt követi az AUR 19,9%-kal. Az USR és a PNL fej-fej mellett állnak 15,5%-kal. A bejutási küszöböt még az SOS (5,5%), a POT (5,5%) és az RMDSZ (5%) érte el.

A Szenátusnál a PSD szintén vezet (26,1%), míg az AUR (19,2%) és a PNL (15,9%) követik. Az USR (15,6%) és az RMDSZ-t itt is 5 százalékra mérték.

Érdemes megjegyezni, hogy ezek a felmérések nem tartalmazzák a külföldi szavazóhelyiségeket. 

A vasárnap reggeli urnanyitás óta a kora esti órákig 277 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez - közölte a belügyminisztérium szóvivője.
 

Monica Dajbog tájékoztatása szerint a bejelentések közül 22-nek a kivizsgálása még folyamatban van, 116 alaptalannak bizonyult. Négy bejelentést a Központi Választási Irodának (BEC), további ötöt a megyei választási irodákhoz továbbítottak

A szavazóhelyiségek megnyitása óta a belügyi hatóságok 37 pénzbírságot szabtak ki összesen több mint 100.000 lej értékben, 67 esetben pedig figyelmeztettek. Ezenkívül 69 ügyben bűntetőeljárást indítottak - részletezte Dajbog a 20 órai sajtótájékoztatón.

A feszültség érezhető a romániai politikai pártok központjaiban a parlamenti választások estéjén. Az exit-pollok egy héttel ezelőtti kudarca, amely nem tudta előrejelezni az elnökválasztás sorrendjét, bizonytalanságot okoz az eredmények előrejelzésében, így a saját méréseikben sem lehetnek biztosak a pártok. 

A nagy politikai pártok vezetői minden eshetőségre felkészültek, és várhatóan az este folyamán több meglepő nyilatkozat hangzik el, mind az eredményeket illetően, mind pedig az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban. 

Egy óra múlva véget ér a 2024-es romániai parlamenti választás.

A Központi Választási Iroda döntése alapján négy közvélemény-kutató intézet kapott akkreditációt arra, hogy országos szinten exit pollokat készítsenek a parlamenti választásokkal kapcsolatban:

• Városi és Regionális Szociológiai Központ - CURS,
• Nemzetközi Kutatási és Elemzési Központ - CIRA,
• AVANGARDE Szocio-Viselkedéstudományi Csoport,
• ARA Public Opinion SRL.

Az első exit-poll eredmények közlésére várhatóan 21 órakor kerül sor, bár ezek pontossága, az elnökválasztási adatok alapján erősen megkérdőjelezhető.

A valós idejű adatok alapján 9.196.375-an szavaztak már. 

Ez azt jelenti, hogy összesen immár 51,09 % voksolt.  108.717-en mozgóúrnát vettek igénybe, 1.266.416-an pótlistára szavaztak. 

A 45 és 65 év közöttiek mutattak eddig a legnagyobb érdeklődést a választás iránt. A városi szavazóházakban több, mint 5,3 millióan, míg vidéki szavazóházakban mintegy 3,8 millióan voksoltak.

 

Ötven százalékos arányt az első tíz megye lépte át: Bihar, Szilágy, Olt, Kovászna, Arges, Ilfov, Kolozs, Gorj és Mehedinti.

Szatmár megye már rég nem tartozik a sereghajtók közé. Júniusban hét órakor 44,27% volt a szatmári részvétel, míg az országos 44,16%. Novemberben az államelnök választáson ez az arány megyénkben 36,56% volt, míg országosan kicsit emelkedett a júniusihoz képest, így 49,01% volt. Jelenleg 49,09%-on áll az ország, Szatmár megye pedig kicsit elmarad a helyhatóságihoz képest: 43,63%.

Szatmár megyében kiemelkedő teljesítményt nyújt Pusztadaróc, ahol minden egyes szavazóházban meghaladta a részvétel az 50%-ot.

Az idei parlamenti választásokon a szavazók 49,77%-a járult az urnákhoz, ami jelentős növekedést jelent a 2020-as 29,80%-os részvételhez képest. Külföldön is kiemelkedő aktivitást mutattak a román állampolgárok: idén 656.052-en szavaztak a diaszpórában, szemben a 2020-as 237.368 fővel.

Részvétel városi és vidéki körzetekben:

• Városi körzetek: 5.231.966 szavazó
• Vidéki körzetek: 3.731.599 szavazó

Legmagasabb részvételi arányokkal rendelkező megyék:

• Hargita megye: 56,33% (148.521 szavazat)
• Bihar megye: 53,83% (267.551 szavazat)
• Szilágy megye: 51,77% (99.192 szavazat)
• Kovászna megye: 51,63% (92.456 szavazat)
• Olt megye: 51,61% (178.669 szavazat)

Szatmár megye jelenleg 43,63%-os részvételi aránnyal összesen 135.374 szavazatot adtak le.

A választási folyamat kezdete óta a Belügyminisztérium helyi struktúrái folyamatosan dolgoznak a közrend és a közbiztonság fenntartásán Szatmár megyében.

A megye területén eddig 7 bejelentés érkezett választási rendellenességekről. Ezek közül öt a közösségi médiában folytatott kampánytevékenységgel kapcsolatos, amelyek jelenleg is vizsgálat alatt állnak. További két esetben a szavazók lefényképezték a szavazólapjukat a fülkében. Ezekért a szabálysértésekért összesen 4500 lej értékű pénzbírságot szabtak ki.

Délután rövid időre szünetelt a szavazás hat szatmárnémeti szavazókörzetben, mivel az áramszolgáltatás megszakadt. Az energiaellátó szolgáltató gyorsan megoldotta a problémát, így a szavazás jelenleg zavartalanul folytatódik.

A megyében 3328 mozgóurna-kérelmet nyújtottak be, amelyből 348-at börtönökben, előzetes letartóztatásban, házi őrizetben lévő vagy kórházi ellátásra szoruló személyek adtak le. Ezeknek a kérelmeknek körülbelül 98%-át már megoldották 18 óráig.

A közlekedésbiztonság érdekében végzett ellenőrzések során több mint 250 járművet és több mint 300 személyt ellenőriztek a hatóságok. Az akciók eredményeként 64 szabálysértés miatt összesen 10 000 lej feletti pénzbírságot szabtak ki.

A választások rendben folytatódnak, a hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket, hogy biztosítsák a jogszerűség és a közbiztonság fenntartását.

Bár többen mentek el 17 óráig szavazni, mint egy héttel ezelőtt az államelnök választáson, de kicsit elmarad a júniusi választási részvételhez képest.

Jelenleg 36,78 százalékon állunk, novemberben ez az arány ugyanebben az órában 30,94 % volt, júniusban pedig 37,06% volt.

A legrosszabbul teljesítő, magyar érdekeltségű községek: Halmi, Szilágypér, Mezőpetri és Túrterebes. Ezek egyike sem érte el a 40 százalékot, sőt Mezőpetri még a harmincat sem.

Közel 7.400 fogvatartott szavazott vasárnap a romániai parlamenti választásokon – jelentette be az Országos Börtönigazgatóság (ANP). Az összesen 7.780 választási szándékot jelző fogvatartott közül 7.363-an éltek ténylegesen szavazati jogukkal.

A fogvatartottak számára 115 szavazókörzet és 121 mozgóurna állt rendelkezésre, közölte az Agerpres.

A mai választásokon 17 óráig 7,5 millió román állampolgár szavazott, ami a választási listákon szereplők 42,05%-ának felel meg. Közülük közel egymillióan pótlólagos listákon adták le szavazatukat. A legaktívabb szavazók a 45-64 éves korosztályból és a 65 év felettiek közül kerültek ki, de a fiatalok is magasabb részvételi arányt mutattak: az eddig szavazók között több mint félmillióan a 18-24 éves korcsoportból érkeztek.

A részvételi adatok területi bontásban is eltérőek. Városi környezetben nagyobb volt a mozgósítás: 4,5 millióan szavaztak városokban, míg vidéken 3,2 millióan adták le voksukat. Ez a különbség a városi és vidéki életmód eltérő mintáira és választási szokásokra vezethető vissza.

A diaszpórában élő román állampolgárok körében is kiemelkedő részvételt regisztráltak, eddig több mint 565.000 külföldön élő választópolgár szavazott. Ez az eddigi választásokhoz képest jelentős eredménynek számít.

Az adatok azt mutatják, hogy a választók széles körű érdeklődést mutatnak a mai választások iránt.

16 óra 30 percig Szatmár megye választói joggal bíró polgárai közül mintegy 106 000-en vettek részt a szavazáson, ami 34,17%-os részvételi arányt jelent. 

Megyeszerte összesen 2666-an éltek a mozgó urna igénylésének lehetőségével.

Országos szinten Szatmár megye a mozgó urnás igénylés tekinetében a 11. helyet foglalja el.

Szatmár megyében már több mint 100 ezer személy járult az urnákhoz, hogy leadja szavazatát, ez 32,50%-ot jelent, ez csaknem ugyanannyi, mint a júniusi helyhatósági választáson, amikor ugyanebben az órában 32,97%-os volt az arány, s ez messze meghaladja a november 24-I államelnök választási részeredményt, ami nem érte el a 22 százalékot.

Most már növekszik a vidéki szavazók aránya, több mint háromezer szavazóval többen adták le voksukat a vidéki szavazókörzetekben, mint a hat Szatmár megyei városban. Az országos részvételi arány meghaladta a 38 százalékot, s velünk ellentétben, ott sokkal nagyobb a városi részvétel, érződik, hogy a nagyvárosokban erősen mozgósítanak.

A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint vasárnap 15 óráig a választói névjegyzékben szereplő polgárok 33,26 százaléka szavazott a parlamenti választásokon, 50,75 százalékuk nő és 49,25 százalékuk férfi.

Városon 34,6 százalékos, vidéken 31,54 százalékos volt a részvétel.

Korcsoportkonként a részvétel eloszlása a következő volt: 5,72 százalék 18-24 évesek; 10,04 százalék 25-34 évesek; 16,16 százalék 35-44 évesek; 40,31 százalék 45-64 évesek; 27,27 százalék 65 évesnél idősebbek.

A legmagasabb részvételi arányt a következő megyékben regisztrálták 15 óráig:

* Hargita - 36,45%;
* Argeş - 35,58%;
* Olt - 35,48%;
* Mehedinţi - 34,69%;
* Buzău - 34,6%.

A legalacsonyabb részveteli arány a következő megyékben tapasztalható a 15 órai adatok szerint:

* Vaslui - 22,96%;
* Krassó-Szörény - 26,22%;
* Iaşi - 26,91%;
* Máramaros - 26,99%;
* Ialomiţa - 27,56%.

Bukarestben 30,86%-os volt az urnáknál való részvétel 15 órakor.

Vasárnap 15 óráig 428.916 választópolgár szavazott külföldön a parlamenti választásokon - derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Ezek szerint a szombat reggeli urnanyitástól romániai idő szerint vasárnap 15 óráig 424.573 román állampolgár voksolt a külképviseleti szavazóhelyiségekben. Emellett 4343 külföldön élő román választópolgár levélben adta le a szavazatát.

Eddig a legtöbben Olaszországban (74.750), az Egyesült Királyságban (65.529), Németországban (65.426), Spanyolországban (55.282), a Moldovai Köztársaságban (51.410) és Franciaországban (22.091) szavaztak.

Külföldön nincs lehetőség mozgóurnát igényelni.

Külföldön két napon át, szombaton és vasárnap lehet szavazni a parlamenti választásokon.

15:00 óráig összesen 5.976.773 ember szavazott, ami 33,19%-os részvételt jelent. A városi környezetben 3.503.856, míg vidéken 2.472.917 szavazatot regisztráltak, derül ki a Mediafax közleményébôl.

A szavazók közül a nők aktívabbnak bizonyultak a választási folyamatban, 3.032.809 szavazattal, szemben a férfiak 2.943.964 szavazatával.

A vasárnap reggeli urnanyitás óta a kora délutáni órákig 54 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez országos szinten - közölte a belügyminisztérium szóvivője.
 

Monica Dajbog tájékoztatása szerint a bejelentések közül 26 megalapozott volt, hétnek a kivizsgálása még folyamatban van, 21 alaptalannak bizonyult. Három bejelentést továbbítottak a Központi Választási Irodának (BEC).

A szavazóhelyiségek megnyitása óta a belügyi hatóságok öt pénzbírságot szabtak ki összesen 15.700 lej értékben, 17 esetben pedig figyelmeztettek. Ezenkívül tíz ügyben bűntetőeljárást indítottak - részletezte Dajbog.

Lázáriban júniusban három óráig a szavazati joggal rendelkezők 30,63%-a járult az urnákhoz, november 24-én az államelnöki választás első fordulóján 24, 24,59%, míg most 33,27% élt szavazati jogával.

Ennél jobb teljesítményt nyújt Pusztadaróc, ahol most 42,46%, ami mind a júniusi, mind a novemberi választásnál magasabb eredmény.

Gondban van azonban Vetés, ahol az elvártnál alacsonyabb a részvétel, nem éri el a júniusi részteredményt, ami 34,03% volt.

Ugyancsak gondban van Sárközújlak, ahol bár nem jelentősen, de alacsonyabb azoknak az aránya, akik három óráig éltek szavazati jogukkal. Júniusban 28,54%-ot tudtak megmozgatni, most azonban ez az arány csak 27,43%
 

Jelentős különbségek mutatkoznak a választási részvételben a megyék és a korcsoportok között. Az AEP adatai szerint a legalacsonyabb részvételt Vaslui megyében regisztrálták, mindössze 21,62%-kal, míg a legmagasabbat Hargita megyében, ahol 34,16% ment el szavazni.

A korcsoportok tekintetében a legtöbb szavazó a 45-64 évesek közül került ki, míg a legkevésbé aktívak a 18-24 éves fiatalok voltak.

Úgy tűnik, hogy a kezdeti választási kedv kezd megcsappanni. Három óra alatt két megye is fölénk kerekedett, még a sereghajtó Beszterce-Naszód megye is. Országos szinten változott a tendencia: sokkal többen szavaznak városokon, mint a vidéki térségben.

Szatmár megyében ma sokáig ez volt a helyzet, de most mintha elkeztek volna a vidéki szavazók is mobilizálódni. Egy héttel ezelőtt három órakor szintén a városi szavazók vezettek, csaknem ezer szavazattal ráverve a vidékre.

A 13 órás adatok alapján az országos részvétel a parlamenti választásokon 23,4 százalék, ami 60 százalékkal nagyobb, mint a 2020-as részvétel (14,6százalék). Most többen mentek szavazni, mint a múlt vasárnapi elnökválasztásokon (22,0 százalék), de már meghaladtuk a nyári EP- és önkormányzati választás aktivitását is (22,3). 

Az RMDSZ becslései szerint akár rekordmagas részvétel is lehet az elmúlt 20 év tekintetében, amennyiben a jelenlegi dinamika kitart.

Jelenleg a havasalföldi és a fővárosi régióban magas a részvétel. A 2020-as választáshoz képest külföldön, Bukarestben átlag feletti a választói aktivitás. 

Szatmár, Szilágy, Kolozs és Maros megyékben tekinthető átlagon alulinak a magyar részvétel. 

A délután folyamán tovább nő a részvétel a nagyvárosokban. Nagyon fontos, hogy minden magyar ember menjen el szavazni, hogy ne maradjunk alul. Idén december 1-jén a magyarok nem veszíthetnek!

A 2024-es romániai parlamenti választásokon 137 szenátort és 332 képviselőt választanak meg, a választási részvétel jelentősen meghaladja az elmúlt évek szintjét. Az országon belüli részvétel 56%-kal magasabb, mint a 2020-as parlamenti választásokon, míg a diaszpórában több mint kétszer annyian szavaztak, mint négy évvel ezelőtt.

A választások egy feszült politikai helyzetben zajlanak. A Központi Választási Iroda éppen újraszámolja az első forduló 9,4 millió elnökválasztási szavazatát, miután az Alkotmánybíróság példátlan döntése erre kötelezte. Az első fordulóban a független Călin Georgescu végzett az első helyen, az USR jelöltje, Elena Lasconi másodikként, míg a PSD miniszterelnöke, Marcel Ciolacu harmadikként végzett.

A részvétel üteme gyorsan nőtt: 13:15-kor 25%-os volt, ami rekordnak számít az elmúlt évekhez képest. Már 12:30-ra elérte a 20,4%-ot, ami szintén kiemelkedő arány. Mindez azt sugallja, hogy 1990 óta ez lehet az egyik legnagyobb részvétel.

A kommunista rezsim 1989-es bukása óta a parlamenti választásokon a részvételi arány folyamatosan csökkent. Egyetlen kivétel volt: a 2008-as 39%-ról 2012-ben 41%-ra emelkedett az arány. Ezúttal azonban az eddigi adatok alapján sokkal nagyobb részvétel várható.

Az Állandó Választási Hatóság élőben követhető adati szerint 13 óráig országos tekintetben 22,74%-os a részvételi arány. A legmagasabb Olt megyében, ahol 25% fölötti ez a mutató. Ezt követi Argeș (25,12%), Mehedinți (24.89) majd Hargita megye (24,61). A lista alsó végén Vaslui megye áll, mindössze 15,8%-os részvétellel. 

Szatmár megye a lista végéről a 7. helyet foglalja el: 18,6%-kal.  Megyénkben a listán szereplő 310.285 vállasztó polgárból mostanáig mintegy 57.500 személy adta le voksát. 

Szatmárnémetiben, de a megyében is, többen jelezték, hogy nem tudnak szavazni az ideiglenes személyi igazolvánnyal.

Lehetséges, hogy községekben egyetlen szavazóház van, ahol ezen személyek élhetnek a szavazati jogaikkal, de az nem fosztja meg őket az állampolgári jogaiktól, hogy a többséggel ellentétben nem rendelkeznek állandó személyi igazolvánnyal, cask az úgynevezett ideiglenessel (provizoriu). Amennyiben nem járt le az érvényességi ideje, nyugodtan szavazhatnak vele. 

Szatmár megyében délig a szavazásra jogosultak valamivel több, mint 14 sázaléka élt az állampolgárság adta jogaival, ami több mint 43500 szavazatot jelent. Júniusban ugyanebben az időszakban 15.35%-os, míg egy hete kicsivel kevesebb, 13.45 százalékos volt a részvétel.

Országos szinten jelenleg 18.5 százalékos az érdeklődők aránya, ami 3,3 millió szavazópolgárt jelent. Júniusban ez 17.78% volt, míg egy hete 17.61. Szatmár megye még mindig az utolsó negyedben van, ami a részvételt illeti a megyék között, míg Hargita megye a nyolcadik legaktívabb jelen állás szerint.

"Arra a szervezetre adtam a voksom, akiről úgy gondolom, hogy leginkább tudja képviselni a magyar ügyeket a román parlamentben. Mindannyian láttuk, hogy mit jelentett múlt vasárnap, amikor a román, szélsőséges, nacionalista elemek győzedelmeskedtek. Én nem szeretnék egy olyan országban élni, ahol ezek a szélsőségesek vezetik az országot, ők alakítsanak kormányt, ők legyenek többségben a parlamentben. Én egy olyan országban szeretnél élni, ahol magyar szimbólumainkat, magyar anyanyelvünket meg tudjuk őrizni, magyar egyházaink megmaradnak, ahol gyermekeink magyarul fognak tudni tanulni, magyarul fognak tudni érezni és magyarul fognak tudni gondolkodni az elkövetkező években is. Ezért szükség van a magyarbarát erőkre, a magyarokra Románia parlamentjében, azokra, akik egy kiegyensúlyozott politizálást, stabilizálást tudnak hozni abban az anarchiában, ami itt az elmúlt időszakban kialakult" – summázta Magyar. 

"Egy olyan csapatra szavaztam, amely képes arra, hogy megőrizze a szatmáriak értékrendjét és ezt közvetítse Bukarestben. A mi csapatunk volt az egyedüli, amely az elmúlt években támogatta Szatmár megye fejlődését, azért, hogy minden Szatmár megyei lakos jól érezze magát itthon. Ez a csapat ezt az elvet akarja továbbra is képviselni Bukarestben, ezért megkérek mindenkit, menjen el ma szavazni, mutassuk meg közösségünk erejét most, amikor jövőnk, gyermekeink és szülőföldünk jövője a tét!" – nyilatkozta szerkesztőségünknek a helyszínen Pataki.

"Arra buzdítanék mindenkit, hogy menjen el szavazni! Ma magyarságunk jövője a tét, nem maradhatunk távol az urnáktól. Én arra szavaztam, hogy legyen magyar képviselet és legyen magyar jövő!"

Továbbra is elmarad a részvétel a júniusi helyhatósági választásokhoz képest, de legalább már nem vagyunk sereghajtók. Csaknem 26 ember szavazott le, ami 8.34 százalékos jelentétet jelent. Országos szinten több mint tíz százalék azoknak a száma, akik már éltek szavazati jogukkal s ez elsősorban a deli megyéknek köszönhető.

"Ma azokra a törvényhozókra szavaztam, akik eddig is segítő kezet nyújtottak városunknak, akik eddig is támogatták Szatmárnémeti fejlesztési projektjeit, elképzeléseit. Ahogy láttuk, a részvétel sajnos elmarad a román megyékben tapasztaltaktól. Nagyon fontos az, hogy a közösségünknek legyen hangja, hogy Szatmár megye és Szatmárnémeti városa olyan képviselőket és szenátort küldjön a bukaresti törvényhozásba, akik a közösségünk partnerei, akik támogatják oktatási rendszerünket, akik segítő kezet nyújtanak a fiatal vállalkozóknak, az agrárszektornak. Akikre lehet számítani abban, hogy Szatmárnémeti egy olyan város legyen, ahol jó élni és ahova jó hazatérni. Mert itt mi, a törvényhozókkal együtt, Szatmár városában otthon építünk, jövőt építünk, közösséget építünk. Arra kérek mindenkit, hogy jöjjön el szavazni. Nagyon fontos a mai választás, hiszen közösségünk jövője került veszélybe. Felerősödtek azok a hangok, amelyek mindent akarnak, csak nem a közösség fejlesztését. El akarják hallgattatni a hangunkat, szálka a szemükben közösségünk, éppen ezért meg kell mutassuk, hogy itt vagyunk, erősen és életképesen. Arra kérek mindenkit, hogy jöjjön el, s győzzön meg másokat is erről, családokat, barátokat, ismerősöket, hiszen a mai választás vízválasztó: hiszen ma arról szavazunk, hogy lesz-e jövőnk itt Szatmárnémetiben, Erdélyben vagy megtorpanunk és visszamegyünk olyan sötét időkbe, ahova nem szeretnénk visszatérni" – hangsúlyozta a városvezető.

"Mi azért szavaztunk, hogy a romániai magyarságnak erős képviselete legyen a parlamentben. Arra bíztatok mindenkit, hogy éljen szavazati jogával és támogassa azokat a jelölteket, akik a magyarság sorsát a szívükön viselik." – nyilatkozta Kallós.

December elsején, mi, magyarok, nem veszíthetünk. Mindenki látta, hogy milyen volt nyolc évvel ezelőtt a megye és a város, amikor olyanok vezették négy évig, akiknek nem voltak céljaik és vízójuk. Nyolc év alatt sok mindent elértünk, s ezt a képviselőinknek és szenátorunknak is köszönhetjük. Ennek a munkának a folytatására szavaztam és arra, hogy magyarellenesek itt ne juthassanak szóhoz. Minden szavazat segít megvédeni a munkánkat és közösségeinket! – fogalmazott.

 "Azért szavaztam, hogy legyen magyar képviselet, legyen magyar jövő. December elsején mi, magyarok, nem veszíthetünk. A legjobb védekezés a szavazat!" – fogalmazott.

Szatmár megyében 8 óráig a szavazásra jogosultak csak mindössze 1.3 százaléka élt szavazati jogával, ez valamivel több, mint 4000 személyt jelent. Ez valamivel több mint négy évvel ezelőtt, de csaknem ezer emberrel kevesebb, mint a helyhatósági választáson. Országos szinten jobb a választási kedv, hiszen csaknem 2,5 százalék szavazott már, ami több mint 400 ezer szavazópolgárt jelent. 

 Nagy Szabolcs, az RMDSZ parlamenti képviselője Vámfaluban élt szavazati jogával. 

"December elsején a magyarok nem veszíthetnek. Azért szavaztam, hogy a magyaroknak legyen erős képviselete és közösségünket legyen, aki képviselje a bukaresti törvényhozásban" – hangsúlyozta.