Parajdon nehéz a helyzet, de a lakosságot nem fenyegeti közvetlen veszély

Az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.

A képviselőház környezetvédelmi bizottságának ülésén Sorin Rîndașu elmondta, hogy folyamatosan ellenőrzik a Korond-patak, a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő és a Maros vizének minőségét, és továbbra is magas sókoncentrációt mutatnak a mérések. Közlése szerint a Salrom által megbízott vállalkozó még dolgozik azoknak a csővezetékeknek az elhelyezésén, amelyek megakadályozzák az édesvíz érintkezését a tárnákat megtöltő sós vízzel.

Elismerte, hogy ezek a munkálatok lassan haladnak. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy motoros szivattyúk bevetésével sikerült időlegesen csökkenteni a Korond-patak sótartalmát.

Kérdésre válaszolva Sorin Rîndașu elmondta, hogy a nemzetközi és hazai szakértők szerint a régi sóbánya beomlásának azonnali veszélye nem fenyeget. Jelenleg szenzorok figyelik a föld mozgását, és a műszerek bármilyen rendellenességet időben jeleznek - magyarázta.

Közlése szerint az ideiglenes védműveket úgy építették ki Parajdon, hogy bányaomlás esetén a másodpercenkénti 100 köbméteres hozamú árvíznek is ellenálljanak, nem mindegy azonban, hogy a bányafödém milyen sebességgel omlik be. Ha pedig a tárnák mennyezete beomlik, akkor nagy mennyiségű sós víz ömlik a Korond-patakba - magyarázta. Hozzátette, hogy követlen veszély nem fenyegeti a térség lakosságát, de a már kiköltöztetett családok nem térhetnek vissza az otthonaikba.

A Salrom bányavállalat és az ANAR vezetőinek meghallgatását a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, a környezetvédelmi bizottságot vezető Diana Buzoianu kezdeményezte.