Öt Szatmár megyei házból négy nincs biztosítva a természeti katasztrófákkal szemben. Ki fizet, ha beüt a baj?
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap (PAID) októbertől bárki számára hozzáférhetővé tette a lakásbiztosítási lefedettség településszintű adatait.
A Harta PAD elnevezésű, havonta frissülő online térképen pontosan látszik, Románia mely városaiban és községeiben hány lakás rendelkezik kötelező katasztrófabiztosítással (PAD), és mennyi maradt védelem nélkül. A rendszer külön mutatja a magán- és az állami tulajdonú lakásállományt is, mely már csak azért is lényeges, mert ez az átláthatóság eddig hiányzott a rendszerből.
Szatmár megyében a szeptember végén zárt adatsor szerint 153.885 lakás szerepel a nyilvántartásban, ezek közül mindössze 31.660 biztosított. Ez 20,57 százalékos lefedettséget jelent, vagyis a megye lakásállományának négyötöde ma sincs védve a három legnagyobb természeti kockázat, azaz a földrengés, árvíz és földcsuszamlás ellen. Ez a szám különösen aggasztó annak fényében, hogy október 15-én 4-es erősségű földrengés rázta meg a megyét. Bár komolyabb károk nem történtek, az esemény figyelmeztetésként hatott: a természet nem kérdezi meg, van-e biztosítás.
A PAID adatai szerint a szervezet 164.211,90 lej kártérítést fizetett ki a kötelező lakásbiztosítás 2010-es bevezetése óta a Szatmár megyei tulajdonosoknak. Ennek kapcsán fontos észben tartani, hogy a PAD nem fedezi a jégverés, szélvihar, tűz, villámcsapás vagy túlzott hóterhelés okozta károkat; ezekre külön, önkéntes kiegészítő biztosítást kell kötni. A PAD tehát csak az alap, de a Szatmár megyeiek túlnyomó része még ezt sem köti meg. A törvény ugyanakkor annak kapcsán is világosan fogalmaz, hogy ki fizeti meg a kárt: ha földrengés, árvíz vagy földcsuszamlás történik, és az érintett tulajdonosnak nincs érvényes biztosítása, sem az önkormányzat, sem az állam nem téríti meg a keletkezett kárt. Magyarán: ha a ház összedől, a felelősség is házon belül marad.
A városok közül Szatmárnémeti vezet 28,08 százalékos biztosítottsággal, utána Nagykároly következik 23,73 százalékkal, Erdőd 21,17 százalékkal, Tasnád 20,42 százalékkal, míg Avasfelsőfalu mindössze 13,98 százalékon áll. A városi rangú települések közül Sárközújlak zárja a sort 10,83 százalékos lefedettséggel.
A községek között hatalmas a szórás. A legjobban biztosított települések: Kálmánd 35,35 %, Szatmárudvari 33,96 %, Apa 29,79 %, Béltek 27,80 %, Vetés 22,89 % és Kaplony 22,87 %.
A lista másik végén ott sorakoznak: Avasújfalu 5,87 %, Szokond 5,95 %, Tartolt 6,32 %, Sződemeter 6,90 %, Szilágypér 7,36 % és Berekszó 8,11 %. Ezeken a településeken tíz házból kilenc teljesen védtelen maradna egy árvíz vagy földrengés esetén.
A PAID lépése nem pusztán statisztikai gyakorlat: az Alap ezzel az eszközzel valós képet ad az önkormányzatoknak és a lakosságnak arról, hol tartanak a pénzügyi védelem terén. A polgármesterek most először láthatják saját településük adatait országos kontextusban, összevethetik más régiókkal, és akár átvehetik a jó gyakorlatokat is. Már ha van ilyen.
