Országos tiltakozás a börtönrendszerben: elégedetlenek az átszervezéssel a dolgozók
Október 20-án országos tiltakozási hullám indul a romániai börtönrendőrök körében, miután a Büntetés-végrehajtási Igazgatóság (ANP) és az Igazságügyi Minisztérium (MJ) olyan „reformtervet” terjesztett elő, amely a dolgozók szerint nem fejlesztést, hanem leépítést jelent. A megmozdulásokat a Börtönrendőrök Országos Szakszervezete (SNPP) és a Büntetés-végrehajtási Rendszer Szakszervezeteinek Szövetsége (FSSP) szervezi, melyek együttesen több mint nyolcezer tagot, vagyis a börtönrendőrök mintegy hetven százalékát képviselik.
A tiltakozások október 20–31. között zajlanak, ez idő alatt tiltakozó üzenetek jelennek meg az ANP székházánál, október 23-án pedig több mint kétezer börtönőr vonul utcára Bukarestben, az Igazságügyi Minisztérium elé. A szakszervezetek figyelmeztetnek: ha nem indul érdemi párbeszéd, az akciók minden börtönre kiterjedhetnek, sőt a túlóra megtagadását is kilátásba helyezték, ami megbéníthatná az egész rendszert.
A tiltakozás hátterében a reorganizációs terv áll, amelyet a kormány „költségcsökkentő modernizálásként” mutat be, a szakszervezetek szerint azonban álreformról van szó, amely börtönök bezárásához, összevonásához és állások megszűnéséhez vezetne. A jelenleg tárgyalt változat kilenc regionális központ létrehozását irányozza elő, amelyek alá több jelenlegi börtön külső részleggé válna. A tervezet szerint például a szatmárnémeti börtön a nagybányai alárendeltségébe kerülne, elveszítve önállóságát, és a nagybányai egység egyik külső szekciójaként működne tovább.
A szakszervezetek szerint ez helyi munkahelyek megszűnését, kényszeráthelyezéseket és családok szétszakadását hozhatja magával, miközben a távolról történő irányítás csak növelné a költségeket: több lenne az utazási kiadás, a logisztikai nehézség és az adminisztrációs teher, tehát épp az ellenkezője annak, amit a reform elvileg célozna.
A börtönőrök azt is kifogásolják, hogy a kormány 15 százalékkal megnyirbálta a rendszer 2025-ös költségvetését, miközben nő a rabok száma és az árak is. „A személyzet létszáma már a 2010-es szintre esett vissza, miközben a fogvatartotti létszám folyamatosan nő. A túlórák száma meghaladja az évi másfél milliót, ennek kilencven százalékát pedig mindössze ötezer ember végzi” - fogalmaz a szakszervezeti közlemény.
A dolgozók szerint az ANP a „reorganizáció” jelszavával valójában leépítéseket és jogvesztést hajtana végre: több intézmény egység megszűnne önálló jogi személyként, a kórházbörtönöket pedig beolvasztanák a Jilava-i központ alá. A tervek között szerepel a cellák minimális alapterületének csökkentése négy négyzetméterről háromra, ami a szakszervezetek szerint ellentmond az emberi jogi normáknak és a korábbi CEDO-ítéletek tanulságainak.
Az érdekképviseletek hangsúlyozzák: a reformról nem folyt valódi társadalmi párbeszéd, a dolgozók csak utólag értesültek a tervekről. A szakszervezetek az Igazságügyi Minisztériumot arra szólítják fel, hogy azonnal függessze fel az átszervezési folyamatot, és kezdjen érdemi egyeztetést a munkavállalók képviselőivel. „Ha egy nemzetbiztonsági szerv működése attól függ, hogy a dolgozói hajlandók-e túlórázni, az már önmagában elég ok a kormánynak, hogy elgondolkodjon: nem a rendőrök, hanem a rendszer van bajban” - fogalmaz a közlemény.
