Oroszpártisággal vádolják Elon Muskot

Elon Musk visszautasította azokat a vádakat, miszerint beszélt volna Vlagyimir Putyinnal, mielőtt a múlt héten az orosz-ukrán háború lezárásának módjáról indított szavazást a Twitter-oldalán. A milliárdos azért került a nyugati média kereszttüzébe, mert az általa felsorolt javaslatok egyértelművé tették, hogy Ukrajnának semlegesnek kellene maradnia, a nemzetközi közösségnek pedig Oroszország részeként kellene elismernie a Krímet, mivel az – ahogy Musk írta: 1783 óta Oroszország része volt és csak Hruscsov hibájából vált Ukrajna részévé.

Ian Bremmer, az Eurasia Group politikai kockázati tanácsadó cég vezetője azt állította az amerikai CNN műsorában, hogy Musk személyesen mesélt neki a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott beszélgetésről – írta a BBC hírportál.

Musk azonban kedden a következőképp cáfolta a vádakat: „Csak egyszer beszéltem Putyinnal, és ez körülbelül 18 hónappal ezelőtt volt. A beszélgetésünk témája a világűr volt” – írta a Twitteren.

A CNN-en felröppent állítást azért kapta fel a nyugati média, mert a Tesla vezérigazgatója arra kérte 107,7 millió követőjét, hogy szavazzanak az ukrajnai háború megoldásának módjairól. A javaslatok között pedig szerepelt egy olyan lehetőség is, hogy Ukrajna Oroszország által megszállt részein tartsanak szavazást, amelyeket a Kreml annektált, és amennyiben az emberek úgy döntenek, az orosz csapatok távoznak. Musk megnyilvánulását Moszkva üdvözölte.

Musk javaslatai különösen fájó pontra tapintottak az Ukrajnával szimpatizáló nyugati közösségi felületeken, miután az orosz elnök néhány nappal korábban írta alá a csapatai által megszállt négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatolásának dokumentumát. A Tesla-vezért kompromittáló Ian Bremmer kifogásolta, hogy Musk azt is javasolta, hogy a világ „formálisan” ismerje el a Moszkva által 2014-ben illegálisan annektált Krímet Oroszország részeként. A politológus állítása szerint Elon Musk azt mondta neki, hogy az orosz elnök „készen áll a tárgyalásokra”, de csak akkor, ha a Krím orosz ellenőrzés alatt marad, ha Ukrajna elfogadja a tartós semlegesség egy formáját, és ha Kijev elismeri Luhanszk, Donyeck, Herson és Zaporizzsja régiók orosz annektálását.

Bremmer szerint Musk azt mondta neki, hogy a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetése során azt elnök hangsúlyozta a céljait, amelyeket bármi áron el akar érni. Az amerikai politológus szerint ezek alapján fennáll a nukleáris csapás lehetősége, ha Ukrajna megtámadja a Krímet. (A politológus nukleáris jóslatát azonban cáfolták az elmúlt napok eseményei: miután szombaton eddig ismeretlen elkövetők felrobbantották az Oroszországot a Krímmel összekötő hidat, az orosz vezetés pedig az ukrán nemzetbiztonságot gyanúsította, Oroszország hétfőn válaszcsapásként ukrán nagyvárosok ellen indított rakétacsapásokat. Az összehangolt támadássorozatot követően Vlagyimir Putyin arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a krími hidat ért támadással azonos súlyú választ adtak, és a jövőben is erre számíthat mindenki, aki az orosz fennhatóság alatt álló területek ellen indít támadást – a szerk.)

Elon Musk közvélemény-kutatásos tweetje kapcsán a BBC emlékeztetett, hogy az széles körű vitákat váltott ki. Mint írták, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter például úgy fogalmazott, hogy azoknak, akik azt javasolják Ukrajnának, hogy mondjon le népéről és földjéről, „fel kell hagyniuk a »béke« szó eufemizmusként való használatával.”

Kuleba szerint az ilyen kijelentések azt jelentik, hogy az ukránoknak hagyniuk kellene, hogy az oroszokat meggyilkoljanak és megerőszakoljanak több ezer ártatlan ukránt, és hogy még több földet foglaljanak el.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője üdvözölte Musk javaslatait, és kijelentette: „Nagyon pozitív, hogy olyasvalaki, mint Elon Musk, békés kiutat keres ebből a helyzetből.” A BBC ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a Tesla-vezér a háború elején nagy népszerűségre tett szert Ukrajnában, miután számos internetes terminálját Ukrajna rendelkezésére bocsájtotta az orosz csapások következtében akadozó telekommunikáció helyreállítására. Habár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívta Muskot, a milliárdos későbbi tweetjei miatt megromlott a kapcsolatuk. A hírportál kiemelte, hogy maga Zelenszkij is kommentelte a milliárdos szavazását.

Emlékeztetőül a brit hírportál felidézte, hogy az Egyesült Államok szövetségi törvényei megakadályozzák, hogy magánszemélyek beavatkozzanak Amerika külügyeibe az állam kormányának engedélye nélkül. Mint írták, a Logan-törvényt John Adams elnök írta alá 1799-ben, de soha senki ellen nem indítottak büntetőeljárást.

Az üzleti életben és a technológiai fejlesztések terén egyaránt úttörőnek számító Elon Muskot élő szuperhősként tisztelték világszerte, egészen a közelmúltig. Olyan vívmányok fűződnek a nevéhez, mint az internetes pénzutalás megreformálását jelentő Paypal; a Tesla márka megalapításával az elektromos autók piacra vezetésével évtizedekre meghatározta az autózás fejlődését; a SpaceX projektje elsőként tervezett és helyezett üzembe olyan űrrakétákat, amelyek visszatérnek a Földre; a Starlink műholdhálózata pedig lényegében a világ bármely pontját képes csatlakoztatni az internethez. Ezen vívmányai mellett Musk bábáskodik tudományos startupok mellett, dollármilliárdokat fordít saját vagyonából humanitárius célokra, illetve katasztrófa vagy háború sújtotta térségeknek biztosít technikai segítséget a problémák megoldásához.

Az igazi Vasemberként is emlegetett Musk népszerűsége akkor kezdett repedezni, amikor többször is kritizálta a Twittert, amiért a közösségi oldal a saját szabályzata alapján ítéli meg a szólásszabadságot és tilt le olyan felhasználókat, mint például az előző amerikai elnök, Donald Trump.

A Tesla-vezér személye pedig azóta egyenesen nemkívánatos a nyugati mainstreamben, amióta bejelentette, hogy megvásárolja a Twitter többségi tulajdonát és megvalósítja az igazi szólásszabadságot. Musk idén 44 milliárd dolláros ajánlatot tett a Twitter többségi tulajdonrészének megvásárlására, ami egyelőre nem valósult meg, azonban éppen a napokban jelentette ki, hogy nem tett le a platform átvételéről.