Óriási lyuk tátong a csernobili szarkofágon, nőtt a sugárveszély kockázata

Ismét Csernobil miatt aggódhat a világ, miután a sugárzást védő acélszarkofág szerkezete már nem képes megfelelően szigetelni. A védőpajzson még februárban ütött lyukat egy becsapódó drón, amit azóta sem javítottak meg - írja a hirado.hu.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a sugárzási szint mindeddig nem emelkedett, azonban a korrózió miatt rohamosan romlik a szarkofág állapota. A szakértők és a nemzetközi szervezetek a következmények megelőzését, és a mielőbbi helyreállítást sürgetik. A munkálatokat viszont nem csak az ukrajnai háború hátráltatja, az extrém sugárzási szint és a százmillió eurót is meghaladó költségek további akadályokat jelentenek.

Harminckilenc évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség történetének legsúlyosabb nukleáris katasztrófája. A baleset a volt Szovjetunió területén, az Ukrajnában található csernobili atomerőműben következett be. A légkörbe került radioaktív anyagok Európa-szerte halálozásokat és daganatos megbetegedéseket okoztak. A nukleáris szennyeződések természetes úton évezredek alatt bomlanak le. A katasztrófában érintett 4-es blokk továbbra is magában foglalja a reaktor olvadt zónáját, amelyben több száz tonna erősen sugárzó anyag található. Egyes kutatások szerint a csernobili erőmű közvetlen környezete még legalább 20 ezer évig sugározhat.

A veszélyhelyzet enyhítése érdekében egy új csernobili védőburkolatot is terveztek. Az acélszarkofág a valaha készült legnagyobb mozgatható szárazföldi szerkezet, amelyet két szakaszban, a reaktortól távol építettek meg. A hatalmas acélkupolát speciálisan kialakított síneken szállították át a jelenlegi helyére. A munkálatokat 2016 novemberében fejezték be, míg az építményt 2019-ben helyezték üzembe.

Eric Schmieman, a csernobili védőpajzs építésének egyik műszaki tanácsadója nemrég elmondta, hogy a szarkofágot úgy tervezték, hogy ellenálljon a szélsőséges időjárási körülményeknek, a földrengéseknek, de a háborús cselekményekkel nem számoltak. A nukleáris veszélyeket a több mint három éve tartó ukrajnai háború is tovább fokozta. Idén februárban egy becsapódó harci drón ütött lyukat a szarkofágon. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a sugárzási szint mindeddig nem emelkedett, azonban aggodalomra ad okot, hogy a védőszerkezet már nem képes megfelelően szigetelni.

A csernobili szarkofág szerkezetén közel fél éve tátong a sérülés, amelyet azóta sem javítottak meg. A korrózió miatt a burkolat állapota is romlik, növelve a sugárzási kockázatokat. Az atomszakértők félőnek tartják, hogy a védőpajzs helyreállítása akár több évet is igénybe vehet, miközben a beszivárgó víz is folyamatosan károsítja a szerkezetet.

A javítási munkálatokat több szempontból is nehezíti, hogy a sérülés nem csupán a külső burkolatot, hanem a tartó- és tömítőszerkezeteket is érinti. A magas sugárzási szint miatt a helyszíni munkavégzés rendkívül veszélyes lenne, míg a keletkezett lyuk lezárásához kiterjedt javítási erőfeszítésekre lenne szükség.

Artem Siryi, a létesítmény egyik biztonsági vezetője szerint a szerkezet teljes körű helyreállítása gyakorlatilag lehetetlen. Hozzátette, hogy a belső, zárt területeken a sugárzási szint továbbra is rendkívül magas, így a dolgozók biztonságát nehéz lenne garantálni. Ráadásul nemcsak a javítás, hanem a szerkezet mozgatása és rögzítése is komoly technikai akadályokat jelentene. A szakemberek abban bíznak, hogy a kis méretű drónok segítségével pontosabban fel tudják térképezni a szarkofág belsejében keletkezett károkat, amelyek a későbbi javítási munkálatokban is aktív szerepet játszhatnak.

A nemzetközi szervezetek már elemzik a helyreállítás lépéseit, valamint a javítások sürgősségét is hangsúlyozták. A támadás következtében több kulcsfontosságú rendszer is működésképtelenné vált, ami veszélyezteti a sugárzó anyagok elszigetelését. A szakemberek szerint amennyiben nem történik gyors beavatkozás, úgy további állapotromlás várható – írja a World Nuclear News.

Az Európai Unió, az Egyesült Királyság és Franciaország eddig összesen 42,5 millió eurót ajánlott fel a javítási munkálatokra. A támogatást az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) keretében működő Nemzetközi Csernobili Együttműködési Alap ülésén jelentették be. A költségeket nehéz pontosan meghatározni, de a kár mértéke és a sugárzási környezet összetettsége alapján a sürgősségi munkálatok teljes összege a 100 millió eurót is meghaladhatja.

Július 2-án egy támogatási megállapodást is létrejött a csernobili üzem és az EBRD között, amelynek célja a károk felmérése és a sürgősségi javítási tervek kidolgozása. Ukrajna szerint a hozzájárulások kulcsfontosságúak a helyreállítási munkák folytatásához. Balthasar Lindauer, az EBRD nukleáris biztonsági részlegének igazgatója úgy fogalmazott, hogy az ígért adományok „a nemzetközi közösség rendíthetetlen támogatásának megnyilvánulásai Csernobil mellett”. A szerkezet javítása rendkívül indokolt, hiszen ha az új burkolat nem lenne képes megakadályozni a radioaktív anyagok kijutását, úgy nemcsak Ukrajna, hanem a környező országok is sugárveszélynek lennének kitéve.