Óriási biznisz volt a hamis oltási igazolások kiállítása. Egy hónap alatt több mint 40 ezer eurót keresett az egyik adatrögzítő

Biztosan olvasóink is emlékeznek még a koronavírus-járvány azon időszakára, amikor a külföldi utazáshoz érvényes oltási igazolásra volt szükség, ellenkező esetben az érintett akár 2 hetes otthoni karantént kockáztatott. Voltak azonban olyanok, akiknek esze ágában sem volt oltakozni, viszont annyira akarták az igazolást, hogy fejenként több száz eurót is képesek voltak kifizetni az áhított papírért. A kagylóba oltakozók ellen még mindig folynak a perek, ám a napokban terítékre került az oltási botrányba belebukott petei oltóközpont egyik adatrögzítője is.

A Szatmár.ro információi szerint a férfi 2021. október 7-től november 15-ig, azaz az oltóközpontban zajló illegális tevékenység napvilágra kerüléséig 291 személy adatait vitte be az országos nyilvátartásba, ezzel hamisan igazolva, hogy az érintettek megkapták a koronavírus elleni vakcinát. Az adatrögzítő a biznisz nyomán összesen 41.170 eurót, 1100 angol fontot és 200 lejt kaszált.

A férfi a tárgyalás során beismerő vallomást tett, így intellektuális csalás, sorozatosan elkövetett informatikai csalás és kenőpénz elfogadása miatt a Szatmár Megyei Törvényszék 3 év szabadságvesztést szabott ki rá, 4 évre felfüggeszteve. Emellett a Törvényszék arról is rendelkezett, hogy az illegálisan szerzett összegeket el kell kobozni a férfiról, s annak érdekében, hogy ez valóban így is történjen, a cech rendezéséig a vagyonát is zár alá vonták. Őt terheli továbbá a 10.000 lejes perköltség is.

Honnan indult az egész?

Ahogy arról akkor a Szatmár.ro is beszámolt, H. Daniela egészségügyi asszisztensnő, valamint I. Marc és B. Horea adatrögzítők 250 és 300 euró közötti összegért kínáltak oltási igazolást és uniós Covid-igazolványt olyanoknak, akik nem szerették volna megkapni a vakcinát. Az „ügyfelek” megbízható közvetítők révén léptek kapcsolatba a gyanúsítottakkal, akik aztán a kapott pénzért cserébe az országos oltási adatbázisba bevezették az igazolás kiállításához szükséges személyes adatokat, így lehetővé téve az uniós Covid-igazolvány kiállítását is.

Az ügyben gyűjtött bizonyítékok szerint két módszerrel dolgoztak. Az első esetben az „ügyfelek” személyesen keresték fel az oltási központot, ahol viszont csak papíron történt meg az immunizáció. A második esetben, mely egyébként sokkal gyakoribb volt, az érintettek meg sem kellett személyesen jelenniük, elég volt csupán az egyik közvetítőnek elküldeni egy mobilalkalmazáson keresztül a személyazonossági igazolványuk fotóját, majd ő eljuttatta azokat az oltóközpontban dolgozó H. Danielának és a két adatrögzítőnek.

A gyanúsítottak bevezették a szükséges adatokat a rendszerbe és kiállították a hamis oltási igazolást, melyet aztán visszaküldtek a közvetítőnek, aki végül a dokumentum átadásakor hajtotta be a kenőpénzt. A bűncselekményben közvetítői szerepet vállaló személyek aztán időről időre találkoztak az asszisztensnővel és a két adatrögzítővel, és átadták nekik a hamis oltási igazolások nyomán befolyt pénzösszegeket. Azt már mondanunk sem kell, hogy a közvetítők sem ingyen dolgoztak, a kenőpénz egy része az ő zsebükben maradt.

A hamis oltási igazolásokat a gyanúsítottak egyébként olyan váltások ideje alatt állították ki, amikor a személyzet többi tagja nem figyelt, vagy noha tudtak az illegális bizniszről, de nem foglalkoztak vele. A petei oltóközpont alkalmazottaira végül a korrupcióellenes igazagtóság, azaz a DNA csapott le.