Ön is érezte? 4-es erősségű földrengés történt Szatmár és Máramaros térségében - FRISSÍTVE
Október 15-én, romániai idő szerint 7 óra 57 perckor közepes erősségű, 4,0-es magnitúdójú földrengést észleltek Szatmár és Máramaros megye térségében. A rengés mindössze 5 kilométeres mélységben történt, így a lakosság is érezte azt több településen.
A földrengés epicentruma a két megye határán, Szatmárnémetitől mintegy 22 kilométerre délkeletre, Nagybányától 34 kilométerre nyugatra, Zilahtól 55 kilométerre északra, valamint Munkácstól körülbelül 87 kilométerre délre helyezkedett el. Az eseményt az Országos Földfizikai Intézet felszíni jellegű rengésként értékelte.
A földfizikai intézet weboldalán máris érkeznek a lakossági visszajelzések: többek között Szatmárnémetiből, Aranyosmeggyesről, Lázáriból és Kolcs községből is jelezték, hogy érezni lehetett a földmozgást.
Az idei év eddigi legnagyobb, 4,4-es erősségű földrengéseit Buzău megyében regisztrálták február 13-án, illetve Vrancea megyében május 11-én. A múlt év legnagyobb, 5,4-es erősségű romániai földrengése szeptember 16-án következett be, ugyancsak Buzău megyében.
FRISSÍTÉS (8:43): A Szamos Katasztrófavédelmi Felügyelőség tájékoztatása szerint eddig sem anyagi károkat, sem sérülteket nem jelentettek a 112-es segélyhívón keresztül. Mindössze egyetlen bejelentés érkezett, a szatmári Október 25. térről, ahol egy lakos jelezte, hogy érezte a földrengést. A Szatmár megyei tűzoltóság és a katasztrófavédelmi egységek jelenleg is helyszíni ellenőrzéseket végeznek, hogy megbizonyosodjanak, nem keletkeztek károk a térségben.
Szatmár megye számára nem ismeretlenek a földrengések
Ahogyan arról a Szatmár Megyei Könyvtár különleges kollekciókkal foglalkozó részlege korábban beszámolt, a földmozgások tekintetében 1900 óta nyugodtnak számító Szatmár megyében több jelentős földrengést is feljegyeztek az idők folyamán, melyek elsősorban a két legfontosabb szeizmikus zónában, azaz Nagykároly és Halmi-Sárközújlak területén jelentkeztek. Ezekről az 1855-ben pappá szentelt Brázay János, katolikus plébános közölt értékes információkat az Emléklapok a Mező-Petri-i község és r. K. Plebánia törtenetéből a templom száz éves jubileumára című munkájában, melyet 1886-ban adtak ki Nagykárolyban, de megsüvegelendő a két muzeográfus, Neța Iercoșan és felesége, Ana tevékenysége is, akik a XX. század elejéig tárták fel a Szatmár környéki földmozgásokat. E munkákon túl értékes információk rejlenek a régi egyházi könyvekben is.
Az első ismert földrengés, melyet Szatmár megye területén is érezni lehetett, 1092 július 6-ra datálható. A XVIII. században is több földrengést jegyeztek fel, kiemelhetjük például az 1784. február 1-én, illetve az 1795. március 3-én történt földmozgást is, melynek epicentruma az Ér völgyében volt. Hasonlóan „mozgalmas” volt a XIX. század is, annak is elsősorban az 1829-1839 közötti időszaka: a lemezek mozgása ezekben az években is elsősorban az Ér folyó környékét érintette, sőt Érendréden, Nagykárolyban, Kaplonyban, Királydarócon, Érdengelegen, Érhatvanban, Irinyben, Mezőpetriben, Szilágypéren, Piskolton, Pórteleken, Szaniszlón, Szatmárnémetiben, Érszodorón és Mezőteremen is jelentős károkat okozott. Mindezeken túl érezni lehetett Szatmár megye területén több olyan földrengést is, melyeknek epicentruma a szomszédos Máramarosban vagy a Szilágy megyei Zsibón volt.
Az 1900-es századfordulóig 171 földrengést jegyeztek fel a megyénkben, de ezek között szerencsére csak 13 volt erős és 2 nagyon erős. Az egyik „nagyon erősként” jellemzett földmozgás 1829. július 1-én történt, a másik pedig öt évvel később, 1834. október 15-én. Utóbbit egyébként Szatmár megye történetének nagy földrengéseként is említhetjük, hiszen igencsak komoly károkat okozott: Érdengelegen pl. ledöntötte a görögkatolikus templom tornyát.
