„Nem rejtethetik el a hegyen épített város.” – Hazatérés napja Józsefháza-hegyen

A hagyományokhoz híven november első vasárnapján hálaadó ünnepséget tartottak a Józsefháza-hegyi gyülekezetben.

A mindössze 20 fős gyülekezet nagyon lelkesen készült erre az alkalomra, hiszen erre az ünnepségre mindig hazatérnek azok, akik ebből a gyülekezetből származnak. Öröm volt látni, hogy olyan sokan eljöttek a kedvezőtlen időjárás ellenére is, hogy már nem volt elég férőhely a templomban. Nem csupán az innen elszármazottak érkeztek erre az ünnepségre, hanem többen eljöttek az Anyaegyházközségből (Józsefháza), Sárközújlakról és a Szatmár-Németi Egyházközségből is. – tudtuk meg Mátyási Gerda-Georgina, házigazda lelkipásztortól.

Az ünnepségen Nt. Kiss József, egyházmegyei főjegyző tolmácsolta Isten igéjét a Máté evangéliuma 5. részének 13-16 versei alapján. Nem tudta palástolni a megdöbbenését és a csodálatát amiatt, hogy a kicsiny templom megtelt és ennyien együtt örvendezhettek az Isten igéjének és tanításának. Érdekességként felhívta az igehallgatók figyelmét arra, hogy a boldogmondásokat „a tanítványok méltósága és kötelessége” címet viselő igeszakasz követi. Mi, mai tanítványokként a földnek sója, a világ világossága és ennek a földnek hegyen épített városa vagyunk. Jó nekünk visszatekinteni a múltra, és meglátni őseinknek a munkásságát, kitartását, odaadását, amellyel templomokat és iskolákat tudtak építeni úgy, hogy akár az egész évi jövedelmüknek a felét ezekre a célokra ajánlották fel. Így tudtak igazi sóvá válni az ő közösségükben.

Csodálatos dolog így vállalni a szolgálatot az Úr Jézus Krisztus ügyében, akkor is, ha ez nekünk nehéz. Viszont jó érzés azt látni, hogy ennek áldott eredménye van. Igazán így válik láthatóvá a mi méltóságunk és kötelességünk, így látható meg az is, hogy mi szeretjük a mi Istenünket. A világosság számunkra nem más, mint Krisztus igéje és tanítása, amely széppé és örömtelivé teszi a mi szívünket és életünket. A hegyen épített város mindig a biztonságnak és a menedéknek volt a szimbóluma, amikor a testvér a testvér számára menedék és biztonság tudott lenni a próbatételek idején. Pont akkor kell rendezni a sorainkat, amikor ennyire fogyatkozik a Krisztus Anyaszentegyháza. Nekünk erősnek kell lennünk Isten igéjében, méltósággal és kötelességtudattal kell teljesítenünk Isten akaratát. Ha pedig mindezeket teljesítjük, akkor az emberek látni fogják rajtunk, hogy mi Jézus tanítványai vagyunk, látni fogják a jó cselekedeteket, a világosságot, és ezek után fogják dicsőíteni a mi mennyei Atyánkat. – fogalmazott az igehirdető.

Az igehirdetést követően Mátyási Gerda-Georgina, lelkipásztor köszöntötte a meghívott igehirdetőt és az ünneplő gyülekezetet. Utána átadta a szót Nt. Kiss József, egyházmegyei főjegyzőnek, hogy ő is köszöntse a gyülekezetet. Ezután Magyar Szilárd, józsefházai ifjúsági elnök mondott ünnepi beszédet. Két szavalatot is meghallgathatott az ünneplő közösség Ács Evelyn és Magyar Eszter tolmácsolásában, akik szintén Józsefházáról érkeztek. Ezt követően pedig a sárközújlaki származású Mondics Regina és Tóth Júlia zenei előadása is megörvendeztette a gyülekezetet, akik a székely himnuszt, a 65. és a 90. zsoltárt mutatták be furulya és gitár feldolgozásban. A Himnuszt követően szeretetvendégséggel zárult az ünnepség.

Köszönet illeti Tóth Béla, Józsefháza-hegyi gondnokot és családját a szervezésben nyújtott segítségükért, a Csetnek családot a szívélyes vendéglátásért és Simpf Edina, józsefházai kántornőt a kántori szolgálat elvégzéséért.