Negyed évszázada a szatmári oktatás szolgálatában - jubileumi tanévnyitó a BBTE kihelyezett tagozatán

Különleges, jubileumi tanévet kezdtek el idén a BBTE szatmári kihelyezett óvodai és elemi oktatás pedagógiája szakán, hiszen 25 éve kezdődött és azóta töretlenül folyik a képzés ezen a tagozaton Szatmárnémetiben.

Az október 2-án, hétfőn délután 2 órakor kezdődő jubileumi évnyitó rangját emelte, hogy megjelent rajta a nemrégiben kinevezett főtanfelügyelő-helyettes, Lukács Dénes, illetve az elemi oktatásért felelős szaktanfelügyelő, Szejke Ottilia is. Az egyetem amfiteátruma megtelt a hallgatókkal, mentorokkal, oktatókkal, szülőkkel és meghívott vendégekkel. Elsőként Stark Gabriella, a felsőoktatási intézmény tanára, s a tanévnyitó koordinátora üdvözölte az egybegyűlteket.

A hagyományokhoz híven minden évben egy iskola bemutatásával indul az ünnepi nyitóesemény. Ezúttal a Mikolai Gellért Sándor Általános Iskolát ismerhette meg a hallgatóság Tasnádi Klaudia pedagógus rövid, lényegre törő ismertetése által. A multikulturalizmusra nagy hangsúlyt fektető tanintézményből az elsősök is ellátogattak az évnyitóra, s nyárbúcsúztató verses-zenés összeállítással szórakoztatták a megjelent hallgatókat és szüleiket.

A diákoknak elsőként Lukács Dénes, főtanfelügyelő-helyettes helyezett el útravaló morzsákat a tarsolyába. Az utóbbi években hozzászokhatott mindenki, hogy nem várt események következnek be a tanév során, nem lesz ez ebben a tanévben sem másként, gondolt itt a főtanfelügyelő-helyettes az új tanügyi törvényre, amely az iskolai év kezdete előtt két héttel lépett életbe. De alkalmazkodni kell a változásokhoz, s ugyanakkor hangsúlyozta az egyéni cselekvés és az összefogással fontosságát is, Kölcsey és Eötvös Lóránd gondolatai idézve.

Varga Mészáros Orsolya, a tagozat diákönkormányzatának képviselője, az óvónői és tanítói pálya szépségeit, s annak felelősségét emelte ki, amelynek során az áldozatos munka mindenképp meghozza gyümölcsét. Hozzátette beszédében, hogy legyenek büszkék arra, hogy tanítók lehetnek, hiszen ők formálják a jövő generációját, s értékeket adnak át, amelyet a gyerekek tovább vihetnek.

Elek György, a Szamos folyóirat, valamint LakatosFleisz Katalin, a Sugárút kiadvány főszerkesztői, s utóbbi egyben a BBTE szatmári kihelyezett tagozatának magyar szakos tanárnője, ismertették az újonnan jöttekkel kiadványaikat, s arra buzdították őket, hogy éljenek a lehetőséggel, s minél többet publikáljanak.

„Minden kezdet egy ünnep, s minden nyitó beszédnek súlya van, hiszen az egyfajta iránymutatás is“ - kezdte köszöntő beszédét Szabó Thalmeiner Noémi, a BBTE szatmári kihelyezett tagozatának igazgatónője. Egy esemény kapcsán, a nagy múltú nagyenyedi kollégiumban járva, az igazgatónőnek a  múlt és jövő kapcsolatáról, ezen két idősík jelenben való találkozáskról beszélt. Régi tablóképeket nézegetve, azok a tanárok sejlettek fel, akik valamikor ezen neves iskola falai között végeztek, értékeket képviseltek, amelyeket aztán tanítványaiknak igyekeztek átadtak. Ez érvényes a jelenben is. Hiszen ha sikeresen átadják az értékeket, az egyetem szellemiségét, akkor azt a hallgatók továbbviszik, s tovább tudják adni diákjaiknak is.

A gyermek, maga a jövő, a jelen pedig a pedagógus és a szülőtársadalom. S attól függ a jövő generációja, hogy az itt tanuló hallgatók, majd milyen értékeket tudnak átörökíteni számukra. „Mi mindannyian azt szeretnénk, hogy a pályára lépve felkészült pedagógusok lennétek, a képzéseinket ennek függvényében tervezzük meg“ - tért ki beszédében az igazgatónő.

A szellemiség átvételét úgy lehet megvalósítani, hogy a tálcán kapott három év alatt kiaknázzák, maximálisan kihasználják a lehetőségeket az itt tanulók. Egyrészt a tanulás terén, hogy ne csak átcsússzanak a vizsgákon, hanem elmélyülten sajátítsák el a tudást. Másrészt a kapcsolatteremtés és egyéb tevékenységek terén is a lehető legtöbb kínálkozó alkalmat megragadják, hogy fejlesszék, képezzék magukat. Külön kiemelte a felsőoktatási intézmény két külföldi tanulásra is lehetőséget adó programját, ezek az Erasmus- és a Makovecz-programok.

Müller Péter gondolataival zárta a tanévnyitó beszédét az intézmény vezetője, miszerint az életet játéknak kell felfogni, s örömet kell lelni benne, hiszen csak akkor fognak örömmel iskolába menni a gyerekek, ha maguk a pedagógusok is örömmel végzik munkájukat.