Ne félj! - Nyári táborokat szervezett a Hans Lindner Alapítvány a krízishelyzetben lévőknek - Képgaléria

Ha legtöbbünk számára a nyár a vakációt jelenti, és meg is teszünk mindent, hogy azt otthonunktól távol töltsük, azonban ismerünk más sorsokat is, akik kénytelenek elhagyni otthonukat, mindezt az orosz-ukrán háború miatt. A Hans Lindner Alapítvány a munkácsi Kárpátaljai "Szent Márton"  Karitász Szervezettel közösen megtalálta a szükséges forrásokat, hogy nyári táborokat szervezzen a krízishelyzetben lévők számára.

A kelet-ukrajnai menekültek egy része Kárpátalján talált menedéket, különböző iskolákban, óvodákban vagy bentlakásos iskolákban kialakított központokban. Számukra az iskolai napok és a szünidők egyformák, ők ha tehetnék inkább hazamennének.

Ahhoz, hogy esélyt adjunk nekik arra, hogy egy kicsit kiszakadjanak a valóságból, és másképp töltsék ezt a kényszerű időt, azaz elfelejtsék a borzalom pillanatait vagy az érzelmi megpróbáltatásokkal teli napokat, a Hans Lindner Alapítvány a munkácsi Kárpátaljai "Szent Márton"  Karitász Szervezettel közösen megtalálta a szükséges forrásokat, hogy nyári táborokat szervezzen a krízishelyzetben lévők számára.

A 4 tábor Kárpátalján, az Ungvári régióban kerül megszervezésre, a Karitász által pártfogolt menekültközpontokban lakó anyák és gyermekeik számára. A szervezők biztosítanak részükre szállást, étkezést, utaztatást, a csoportok kísérését különböző szabadidős programokra, mint például a munkácsi vár, a környékbeli kolostor és skanzen meglátogatása, kaland- és vidámpark, illetve uszoda kipróbálása.

A minap lehetőségünk volt találkozni a nagybocskói menekültközpontból érkező csoporttal az ungvári kalandparkban. Rendkivüli élmény volt gyerekeknek leküzdeni az akadálypályákat, amelyek a minennapjainkra utalnak: az életben sok akadállyal találkozunk, átélünk olyan időszakokat, amikor elakadunk, és nincs bátorságunk tovább menni. Visszanézünk, de nem fordulhatunk vissza, az egyetlen lehetőség az előrehaladás. Nem szabad, hogy a félelem legyen úrrá rajtunk, bátornak kell lennünk, erőt kell ragadnunk és előre kell lépnünk. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a körülöttünk lévő emberekről sem, bátorítanunk kell őket, tanácsokkal segíteni, és felkarolni őket, ha kell, irányítani akkor, amikor abból a helyből nem látszik a megoldás, és mindezt azért, hogy biztos helyre jussunk, biztonságba, jó helyre kerüljünk.

Az élet során vannak olyan időszakok, amikor a életünk nagy vágyai és álmai értelmetlenné, jelentéktelenné válnak, és hirtelen az apró dolgokat jobban kezdjük értékelni, becsülni. Kívánjuk, hogy a 4 tábor minden lakója pozitív élményekkel gazdagodjon, még akkor is, ha életében borús időszakot él át távol az otthonától!