Ne dőljön be: Adrian nem hagyott önre 9,5 millió dollárt!

Míg a kevésbé dörzsölt bűnözőknek mind a mai napig „kétkezi munkával”, értsd betörésekkel, piti lopásokkal kell megkeresniük a napi betevőt, addig vannak, akiknek a pénzszerzéshez elég egy számítógép és az internetkapcsolat. Jól mutatják ezt azok a próbálkozások is, melyeknek elsősorban a gyanútlan közösségimédia-felhasználók a célpontjai. Hiszen ki ne akarna 9,5 millió dollárt örökölni egy soha nem látott, távoli (név)rokontól?

Az újabb csalásra a Szatmár.ro egyik olvasója hívta fel a figyelmünket, továbbítva nekünk azt a levelet, melyet egy bizonyos Füsün Tümsavas asszony küldött neki. Nos, ez a török hölgy nem egyébről tájékoztat üzenetében, minthogy Adrian úr, aki talán rokoni kapcsolatban áll a levél címzettjével, Isztambulban aranyüzletekkel foglalkozott, és Füsün Tümsavas asszony bankjában mintegy 9,5 millió dollárt kötött le. Szegény Adriant azonban 2019 áprilisában legyőzte a Covid-19, mely már csak azért is roppant érdekes, mert az első vuhani fertőzéseket csak 2019 decemberében jegyezték. És mivel ez az Adrian a számlanyitáskor nem nevezett meg közeli hozzátartozókat, és házas sem volt, most az a bizonyos 9,5 millió dollár gazdátlanul hever az isztambuli bankban. De minő szerencse, Füsün Tümsavas asszony megtalálta a Facebookon a címzettet, akinek készségesen át is utalná a vagyont annak érdekében, hogy a pénz nehogy a vezérigazgató zsebébe kerüljön.

„Nincs kockázat; a tranzakciót olyan törvényes megállapodás alapján hajtják végre, amely megvédi Önt a jogsértéstől. Jobb, ha követeljük a pénzt, mint hagyjuk, hogy a bankigazgatók eltereljék és megosszák egymással. Nem vagyok kapzsi ember, ezért azt javaslom, hogy osszuk meg az alapokat, 50/50%-ban Ön és én. Mondja el nekem ezzel kapcsolatos véleményét, és kérem, kezelje bizalmasan ezeket az információkat” – írja a feladó tört magyarsággal abban a levélben, melyet a Szatmár.ro olvasójának is elküldött. Olvasónk szerencsére nem sétált be az igencsak átlátszó csapdába, viszont mindenképp szerette volna felhívni a veszélyre a közösség többi tagjának a figyelmét is.

Milyen esetekkel találkozik mostanában a Szatmár Megyei Rendőrfelügyelőség?

1. Nagy hozammal kecsegtető befektetések

A Szatmár Megyei Rendőrfelügyelőség bűnügyi nyomozói ügyosztálya rendszeresen találkozik informatikai csalásokkal, átverésekkel. Az egyik leggyakrabb átverés, mellyel kapcsolatban mostanában intézkedniük kell, az a befektetési platformokat érinti, az ügy súlyosságát azonban nem csak az átverés gyakori előfordulása adja, hanem az, hogy ilyen esetekben jelentős pénzösszegeket húznak le a gyanútlan, szép haszonban reménykedő áldozatról.

A csalók közösségi oldalon hirdetik az „év bizniszét”, mely rövid idő alatt hatalmas hasznot hozhat a befektetőnek. Annak érdekében, hogy még hihetőbbnek és megbízhatóbbnak tüntessék fel a befektetést, ismert emberek képeit is felhasználhatják a reklámokban. A megtévesztett áldozatnak a weboldalon csak a telefonszámát és az e-mail címét kell megadnia, majd pár perc múlva szöveges üzenetben vagy hívás formájában üdvözlik őt a platformon, biztosítva őt arról, hogy kiváló döntést hozott. Ezt követően a cég képviselője megpróbálja meggyőzni az ügyfelet, hogy az üzletben nincs semmiféle kockázat, sőt még fiktív szerződésmodelleket is bemutat.

A hitelesség keltése mellett az „ügyintéző” megpróbálja letapogatni az érdeklődőt: milyen informatikai tudással rendelkezik, mit tud pl. a kriptovalutákról, milyen elvárásokkal vágna bele az üzletbe stb. illetve a beszélgetés során megpróbál bizalmi kapcsolatot is kiépíteni vele.

Amint a másik fél bekapta a horgot, sor kerülhet az első befektetésre is, melynek összege 1250 lej vagy 200 euró/dollár körül alakul. A pénz elutalásához az ügyfél kap egy linket, ahol meg kell adnia a bankkártyája adatait, fel kell töltenie egy fényképet a személyazonossági igazolványáról, és egy sor egyéb olyan információt is kiszednek belőle, melyre valójában egy egyszerű tranzakcióhoz nem is lenne szükség.

Ezt követően a beszélgetés egy ún. pénzügyi tanácsadóval folytatódik, aki applikációk és programok sorozatának telepítését kéri az ügyféltől, így létrehozva egy „virtuális pénztárcát” számára. Az applikációt azonban valójában maguk a csalók kezelik, és annak érdekében, hogy még több pénz befektetésére ösztönözzék a megtévesztett egyént, fiktív bevételeket írnak neki jóvá. Konkrétan szólva, a pénztárcában megjelenik nyereségként 3000 euró, viszont a szám mögött tényleges pénzérték nincs, csupán arra szolgál, hogy az ügyfél még több, még nagyobb összegeket lapátoljon a befektetésekbe. Az utalások célállomása természetesen nem egy valós invesztíció lesz, hanem az a számla, ahonnan aztán a csalók könnyűszerrel továbbutalják maguknak a pénzt.

Egy-két fiktív befektetés után jön a mese az év üzletéről, mely kihagyhatatlan és elképesztő hasznot ígér. Az addigra alaposan beetetett ügyféltől egy jelentősebb összeget kérnek, akár több ezer eurót is, ha pedig a gyanútlan személynek nincs ennyi pénze, akkor akár arra is rávehetik, hogy banki kölcsönt vegyen fel annak érdekében, hogy ne szalassza el ezt az egyszeri lehetőséget.

Amikor pedig az átvert ügyfél szeretné kivenni a már említett virtuális pénztárcából a pénzét, azzal kell szembesülnie, hogy először 5-10 százaléknyi kezelési költséget kell befizetnie. Magyarán szólva, ha pl. szeretné kivenni a bent levő 10.000 eurót, akkor kifizettetnek vele még 1.000-et, majd újabb adatokat kérnek tőle, újabb kisebb utalásokra veszik rá, ám az eredmény mindig ugyanaz: az áldozat az egészből nem lát egy banit sem.

Ilyenkor a legtöbbek már ráeszmélnek, hogy oltári nagy átverés áldozatai lettek, és a rendőrségtől kérnek segítséget. Mivel maga a bejelentő nem jártas az informatika világában, sajnos sok esetben nem tud részletesen, mindenre kiterjedően beszámolni a történtekről, és a helyzetet csak bonyolítja, hogy az utalásokat maga az áldozat hajtotta végre szánt szándékkal. Emiatt ugyanis, hiába lett átverés áldozata, a legtöbb bank csak megvonja a vállát és elutasítják a tranzakciók visszavonására vonatkozó kérést.

Nem elhanyagolható tény az sem, hogy a csalók a megszerzett adatoknak köszönhetően egészen addig hozzáférnek a bankszámlához, amíg be nem fagyasztják azt, a pénzeket pedig számos köztes számlán át utalják el maguknak, ezzel megnehezítve a nyomon követést.

A Szatmár Megyei Rendőrfelügyelőség a csalókkal kapcsolatban kiemelte, hogy azok legtöbbször egy hihető névvel mutatkoznak be, általában középkorúak, kellemes megjelenésűek, viszont az álcát gyakran igazítják a kiszemelt áldozathoz is. Sajnos volt olyan eset, amikor egy gyermekeit egyedül nevelő édesanyát pécéztek ki, és így a „befektetési tanácsadó” is egy egyedülálló édesanyává vedlett.

2. Románc

Ezen átverés célpontjai elsősorban az egyedülálló hölgyek, akik a közösségi oldalon ismerkednek meg egy fejlődő országban szolgálatot teljesítő amerikai katonával. Néhány hét vagy hónap leforgása alatt a csalók meghódítják az áldozatot, majd megegyeznek abban, hogy a „katona” Romániába költözik, hogy itt építsenek közös jövőt. A „katona” ezt követően megígéri, hogy minden spórolt pénzét elküldi leendő feleségének, hogy az összegből telket, házat és minden olyasmit megvegyen, ami szükséges. Az összeg és a férjjelölt személyes dolgai azonban bőröndben érkeznek, ehhez pedig fizetni kell a szállítási díjat is. Mondanunk sem kell, a pénzt nem a katona csengeti ki, hanem a nő, mi több, néhány nap vagy hét elteltével még a „vámosok” is felhívják telefonon, hogy a csomagok kiadásához ilyen-olyan illetékeket is be kellene fizetni. A csalók ebben az esetben a különféle csomagfeladásokat és egyéb ügyintézéseket hivatalosnak látszó, de hamis dokumentumokkal igazolják.

3. Online hitelek

A csalók ebben az esetben online munkalehetőséget kínálnak az áldozatnak, ám a munkaszerződés kitöltése érdekében fotókat kérnek a leendő alkalmazott személyazonossági igazolványáról és egyéb okmányairól, pl. bankszámlakivonat, nyugdíjszelvény, stb. E dokumentumokat megszerezve, a csalók az áldozatok nevében online hiteleket vesznek fel, amikor pedig a visszafizetés elmarad, a behajtók értelemszerűen az átvert személy ajtaján kopogtatnak.

Ezek mellett külön kategóriát képeznek az apróhirdetéses csalások is, ezzel részletesen ide kattintva elérhető cikkünkben foglalkoztunk.