Nagykorúvá avatták a Kölcsey Ferenc Főgimnázium több mint 130 maturandus diákját - KÉPGALÉRIA/VIDEÓ


A szatmári Kölcsey Ferenc Főgimnázium a tavalyi évben hívta életre azt a különleges eseményt, melynek keretében nagykorúvá avatják az iskola végzős diákjait. Szerencsére a kezdeményezés magja termékeny földbe hullott, így idén is színvonalas maturandusavatóval ünnepelték a Kölcseytől haamarosan búcsúzó évfolyamot.
Az eseményen elsőként Pataki Enikő igazgatónő szólt a diákokhoz, vendégekhez. „Ünnepre gyűjtünk ma össze. Ünnepelni végzőseinket, akiknek eddigi életútja lassan célegyenesbe fordul. Hiszen 13 év munkája, mindennapjai, kisebb és nagyobb történéseik nyernek értelmet az elkövetkezendő két hónapban. Milyen közelinek tűnik a mai nap távlatából a pillanat, amikor először léptetek iskolásként az osztálytermekbe? Kedves szülők! Ugye olyan, mintha tegnap lett volna? Nektek is, kedves diákok, mintha csak tegnap lett volna a pillanat, amikor elkezdtétek a licis éveket itt nálunk. És ma már legnagyobbaként más szemmel tekintetek az iskolára, mely az elmúlt években hétköznapjaitok szemtanúja volt. Csak egy épület? Csak egy terem? Csak egy udvar? Nem. Azt gondolom, sokkal több, és ezt a többet fogjátok érezni egyre inkább, nem csak a délután, hanem az utolsó hetek minden napjában, órájában, szüneteiben.
Mit kaptatok ti az iskolától? Talán még ma nem fogjátok meg fogalmazni, de egy biztos. Sok-sok emlék, sok-sok élmény köt ide benneteket. Nevetés, szép pillanatok, és igen, a rosszak is. A csalódások, a pillanatnyi keserűségek emléke is. De bízom benne, hogy a szép pillanatok emlékét viszitek magatokkal, a baráti pillantásokat, a nevetések vigasztaló erejét. Bízom benne, hogy mindenikőtökbeb úgy él tovább az iskoláskor emléke, hogy Várnai Zseni sorai rátok is igazak legyenek: »Nem volt hiába semmi sem, bár néhanap békétlenül lázongtam, hisz nem tudtam én, hogy ürmöm mézzé édesül. Ezerszer újra kezdeném, alázatosan, boldogan.«
És miközben a búcsú napjai-hetei következnek, lassan, észrevétlen, felnőtté váltok. Nem a tizennyolcadik születésnap tesz benneteket azzá, hiszen az csak jogi értelemben avat felnőtté, hanem mindazon tapasztalatok összessége, amit megértetek, amit összegyűjtöttetek, és amit magatokkal visztek“ - hangzott el Pataki Enikő beszédében, aki zárásként azt kívánta a 135 végzősnek, hogy az utolsó hetek igazi élményt jelentsenek számukra, és adjanak nekik elegendő bátorságot mindahhoz, ami ezután rájuk vár.
Kereskényi Gábor polgármester nem tudott személyesen jelen lenni az eseményen, viszont videóüzenetet küldött a végzősöknek. „Ma életetek egyik legszebb, legértékesebb és legizgalmasabb időszaka előtt álltok, hiszen felnőttekké avatnak benneteket, ami azt is jelenti, hogy hamarosan elhagyjátok azokat a falakat, melyek között oly sok értékes évet tölthettetek. A Kölcseyben számtalan inspiráló élmény lehetett a tiétek. Mondom ezt meggyőződésből, hiszen én is kölcseys diákként érettségiztem.
De mit is jelent az, ha valaki nagykorú? Elsősorban azt, hogy felelősséget vállal tetteiért és döntéseiért. Higgyétek el, a jövő az iskolapadban kezdődik. Ki fog derülni, ki mit kezd a batyujába gyűjtögetett útravalóval, és kiderül az is, hogy ki milyen jövőt tud majd abból építeni a maga és a közössége számára. Mert a felnőtté válás erről is szól. Bármerre széledtek szét a világban, alapos tudás és stabil önazonosság nélkül elkallódik az ember. Soha nem fog tudni felnőttként gyarapodni.
Azt kívánom, hogy gondoljatok úgy az iskolátokra és szülővárosotokra, mint az otthonra, amely iránt felelősséggel tartoztok. Ezt fog erőt adni ahhoz, hogy megvigyázzátok azt az értékes, kulturális és épített örökséget, amelyet rátok bíztak. Megvigyázni pedig komoly munka, nem kis felelősség, valódi felnőtt feladat.
Ma jelképesek városos nagykorú polgárává fogadnak benneteket. Azt kívánom mindannyiótoknak, hogy törekedjetek a valódi felnőtt életre, váljatok mindannyian a közösségünk büszkeségévé“ - hangzott el az elöljáró beszédében.
A polgármester szavai után az öt osztály egyenként vonult fel a színpadra, ahol osztályfőnöküktől megkapták a nagykorúság kitűzőit, Pataki Enikő pedig emlékoklevelet nyújtott át számukra.
Az esemény második felében a XI. osztályos diákok a „Beszélj, Boldogság!“ című műsort mutatták be, melyet Pataki Enikő, Fórizs-Kiss Imola, Fazekas Katalin és Nevezi Dobosi Csilla pedagógusok állítottak össze. Ezt követően az iskola zenekara adott elő egy dalt, majd a végzős diákok francia négyest táncoltak, melynek koreográfusa Kispál Nándor táncművész, az iskola egykori diákja volt. Az ünnepség zárásaként Varga Valentina és Varga Valéria végzős diákok egy duettel álltak színpadra.