Molnár Gusztáv megtörte a csendet: „Tavaly benne volt a pakliban, hogy ilyenkor már nem élek”


Megtörte a csendet: először szólalt meg az állapotáról Molnár Gusztáv, aki a Blikknek mesélt arról, hogy érzi magát közel egy évvel azután, hogy bevonult az elvonóra. A Drága örökösök sztárja nem tagadja, sokszor szégyellte magát az egy évvel ezelőtti állapotáért, mostanra azonban úgy érzi, mindent visszakapott és megtanulta tisztelni a függőségét.
265 napot töltött egy komlói elvonón Molnár Gusztáv színművész, aki hosszú ideig harcolt az alkoholfüggőségével, míg végül úgy döntött, drasztikus lépéseket tesz, mielőtt a függősége az életébe kerülne. A színész eddig nem beszélt az elmúlt év tapasztalatairól és a gyógyulás folyamatáról, a Blikkel azonban kivételt tett.
– Ma már nem szégyellek semmit, hiszen rengeteget tanultam a betegségemről, arról, hogy mi hogyan működik ilyenkor. Visszatekintve, sokszor szégyelltem magam, és rettenetesen cikinek találom, ahogyan akkor viselkedtem, de ma már tudom, hogy az alkoholizmus egy betegség, a függőséget pedig tisztelni kell – kezdte a színész, aki azt is hozzátette, hogy a démona ugyan továbbra is vele van, ám ma már nem csábul el egyetlen italra sem. – A függőségből nincs gyógyulás, olyan ez, mint együtt élni a cukorbetegséggel: nem eszem cukrot, mert tudom, hogy baj lesz. Rengetegen küzdenek ezzel a problémával Magyarországon, sok sorstársam kéri a segítségemet, és ha csak egy embernek is tudok a saját példámmal segíteni, már megérte.
Gusztáv nem tagadja, az első időszak az elvonón rettenetesen nehéz volt, a bevonulása előtt pedig még úgy gondolta, nem éri meg 2023 őszét.
– Tavaly benne volt a pakliban, hogy ilyenkor már nem élek... – sóhajtott a színművész. – Komlón nagyon nehéz volt az eleje, tíz évnek tűnt tíz másodperc odabenn, és nagyon hosszú időnek kellett eltelnie, mire azt éreztem, hogy kezdek jól lenni. November 10-én leszek egyéves, ez pedig egy nagyon fontos születésnap lesz számomra, talán fontosabb, mint a biológiai.
A színész arról is beszélt, hogy bár sok mindenki eltűnt mellőle, egyáltalán nem érzi magát egyedül.
– Mindenkit elvesztettem magam mellől, most pedig kiszűrök minden olyan embert az életemből, akik nem jók nekem. Tavaly teljesen egyedül voltam, és bár most is egyedül élek, nem vagyok magányos. Van segítségem, akit bármikor felhívhatok, ha bizonytalan vagyok, hogy valami jó-e nekem vagy sem. Kaptam egy közösséget, ami most hatalmas erőt ad nekem – árulta el Molnár Gusztáv, aki rengeteget sportol, aktívan éli a mindennapjait, sőt, már a felkérések is megtalálják: legutóbb Kecskeméten lépett fel egy felolvasóesten, ami után rengeteg pozitivitást és támogatást kapott a közönségtől.
– Sokan odajöttek hozzám, hogy támogassanak, rengeteg üzenetet kapok, sőt, még az utcán is megállítanak, hogy gratuláljanak vagy elmondják, mennyire drukkoltak nekem – magyarázta a színész. – Most minden teljesen más, nagyon élvezem a mostani életemet. Szeretem ezt a csendet, de közben nagyon aktívan élek: bunyózok, szablyázok, biciklizek, falat mászok. Nem kapkodom, noha egy éve még nem gondoltam volna, hogy lehet ilyen jó minden. Egyfajta önismereti utazáson vettem részt, a létezés esztétikáját élvezem most. És még egy fontos dolgot tanultam, amit nagyon élvezek: nincs nyomás, nem kell csinálnom semmit muszájból, csak az lehetek, aki vagyok.
További bulvárhírekért keresd fel a Blikk.hu oldalát.