Mindenki megérzi! Egy év alatt több mint 10 százalékot drágultak az élelmiszerek Szatmár megyében

Ha meg akarjuk tudni, mennyit ér ma a pénzünk, nem kell mást néznünk, csak a bevásárlói kosarat – legalábbis a közgazdászok szerint. Ez a fogalom nem a bolti kiskocsit jelöli, hanem egy statisztikusok által összeállított, meghatározott termék- és szolgáltatáscsomagot, amely az „átlagos” háztartás fogyasztását tükrözi. Kenyér, tej, benzin, rezsi, mozijegy – minden, amiért fizetünk, helyet kaphat benne.

A statisztikai hivatalok hónapról hónapra megvizsgálják, mennyibe kerülne ugyanaz a kosár, mint korábban. Ha drágább lett, inflációról beszélünk; ha olcsóbb, akkor deflációról, bár ez manapság ritkább jelenség.

A bevásárlói kosár tehát a fogyasztói árindex alapját képezi, amelyhez a jegybank a kamatpolitikát igazítja, a kormány a nyugdíjakat, és végső soron mi is a pénztárcánkat. Nem túlzás azt mondani: ez a kosár megmutatja, hogyan élünk, és hogy mennyibe kerül ez az élet.

Az átláthatóság kedvéért az Országos Statisztikai Hivatal (INS) egy olyan kosarat is nyilvántart, amelybe minden hónapban ugyanaz a tíz élelmiszer kerül. Ez a módszer kifejezetten az élelmiszer-inflációt mutatja ki. A kosárba burgonya, szárazbab, hagyma, káposzta, fokhagyma, sárgarépa, alma, tej, juhsajt, méz és tojás kerül, azaz csak olyan termékek, amelyre szinte minden háztartásnak szüksége van.

Ezeknek a termékeknek az árát összevetve derült ki, hogy 2025 márciusában a legnagyobb drágulást Ploiești városában tapasztalták: az előző év azonos hónapjához képest a kosár ára több mint 15 százalékkal emelkedett. Jászvásáron 13,42 százalékos, Besztercén 10,72, Szatmárnémetiben pedig 10,19 százalékos pénzromlást mértek.

Más városokban az emelkedés 10 százalék alatti volt, sőt akadtak olyan megyeszékhelyek is, ahol az árak csökkentek. Râmnicu Vâlceán például a tíz termékből álló kosár ára 7,88 százalékkal lett alacsonyabb, míg Slatinán 5,10 százalékos csökkenést jegyeztek fel. Hasonló tendenciát mutatott Gyulafehérvár, Alexandria, Brăila, Tulcea és Vaslui is.

A kép teljességéhez azonban az is hozzátartozik, hogyan viszonyul a kosár ára a lakosság napi átlagkeresetéhez. Az INS adatai szerint Focșani városában a legrosszabb a helyzet: itt a tíz termék ára elviszi a napi átlagbér 90 százalékát. Csak kismértékben jobb a helyzet Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában, ahol a kosár a napi bér 86 százalékába kerül. Szatmárnémeti ebben az összevetésben a középmezőnyben található: itt a kosár a napi átlagfizetés 72 százalékát emészti fel.

A legkedvezőbb helyzetben a bukarestiek vannak, náluk a szóban forgó tíz termék ára mindössze az átlagos napi kereset felét jelenti.

De mennyi az annyi pontosan? Az INS szerint 2025 márciusában Kolozsvár bizonyult a legdrágábbnak, ahol a kosár ára elérte a 186 lejt. Második helyen Temesvár állt 172,20 lejjel, míg Galacon 166,64 lejt kellett fizetni ugyanazért a tíz termékért. Szatmárnémetiben ez az összeg 139,75 lej volt.