Mesterségem címere: A borász

Hogyan is látják a kívülállók egy borász életét: úgy képzelhetik, hogy egész nap csak bort kóstolgat, a vendégekkel beszélget, történeteket mesélve a szőlőfajták eredetéről, a borkészítés mívességéről, vagy olykor kilátogat a szőlőbe.

Ez részben igaz is, azonban az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a borászok munkája ennél sokkal, de sokkal összetettebb, sokrétű és nagyon sok bizonytalan tényező játszik közbe, amelyet nagyon sok tudással és élettapasztalattal tud csak a jó irányba fordítani. Nagyon sok kreativitás, sok éves tapasztalat és odafigyelés, tudás kell ahhoz, hogy a leszüretelt szőlőből a pohárba kerülő bor legyen. A borásznak minden lépésnél, a szőlő metszésétől, zsendülésétől, a bor palackozásán keresztül, a borbemutatókig helyt kell állni. Olyan szakma ez, amely nagyon sok elhivatottságot igényel, egyfajta megszállottságot, azonban cserébe egy nagyon tartalmas életet kínál, s ha jól csinálja valami, akkor igen magas elismeréseket, hírnevet is hozhat.

Serli Csillát, a krasznabélteki Nachbil pincészet borászát arról kérdeztük, hogy ő hogyan lett, egy olyan inkább férfiak által űzött szakma elhivatott művelője, s mi kell, ahhoz, hogy valakiből borász váljék.

„Ugyan fiatalon más szerettem volna lenni, azonban édesapám, aki eredetileg tornatanár, hatására indultam el ezen az úton. Édesapám már kiskorától szerette a szőlészetet, borkészítést, nagyon fontos a családi példa, a háttér egy szakma megválasztásánál. Az ő indíttatására kertészmérnöki egyetemre mentem, majd pedig egyik tanárom hatására választottam a szőlészetet. Akkoriban nagyon sok borversenyre elküldtek zsűrizni, s nagyon megszerettem. Már akkor tudtam, hogy ez az, ami közel áll hozzám, s ezzel szeretnék foglalkozni. 2002 óta veszek részt bírálóként borversenyeken. Mikor végeztem, azonban nem azonnal egy borászathoz kerültem, hanem egy másik üzem laboratóriumában dolgoztam, de nem találtam ott a helyem, s tisztában voltam vele, hogy ez számomra csak ugródeszka. Aztán elkerültem a Dégenfeld-borászathoz, amelyik Ménesen is akart egy pincészetet létrehozni, viszont a világválság közbeszólt. S innen jöttem át végül is Nachbil pincészethez, ahol immár tizennégy éve dolgozom.“

Ahhoz, hogy valaki borász legyen nem elég a szakmai végzettség, kell egyfajta rátermettség, rengeteg kreativitás, döntéshozatali képesség, szépérzék és az sem árt, ha a szaglószervei, és érzékelő receptorai  rendbe vannak, hiszen gyakran kell a bor illatáról, színéről, ízéről véleményt mondania.
Nagyon sok munkával, odafigyeléssel, s ugyanakkor rengeteg kreativitással jár borásznak lenni. Kezdve attól, hogy ő válassza meg a szüret időpontját, hogy pont a legtökéletesebb legyen a gyümölcs, hogy ő határozza meg azt is, hogyan legyen a szőlő előkészítve, legyen-e szétválasztva a bogyó és a kocsány, hogy milyen erjesztési módot válasszanak, és hogy miben érleljék a nedűt, fahordóban, kerámiában, acéltartályban, esetleg agyag amforában. A szőlő erjedését is nyomon kell követni, hogy reagálhassanak, ha kell. Ha kész a bor, s már palackba kerül, akkor is van teendő. Hiszen nagyon sokszor kell borkóstolókat tartani.

„A kreativitás nagyon fontos, elengedhetetlen, hiszen soha nincs két egyforma év, két egyforma probléma, folyamatosan kihívás elé vagyunk téve. Azonban az alkotás öröme mindezekért kárpótol. Amikor látom a boromat kóstoló emberek arcán az elismerést, az mindent felülmúl. De ahhoz, hogy valaki borásszá váljon, mindenképp egy alaptudással is rendelkeznie kell, ismernie kell a kémiát, mikrobiológiát és még a szőlőtermesztéshez is értenie kell, elég átfogó tudással kell rendelkezzen, azonban ezek nem megtanulhatatlan dolgok. A tudás mellett mindenképp elhivatottságra, alázatra is szükség van e szakma megtanulásához. Akárcsak egy orvosnál, a folyamatos tanulás elengedhetetlen, hiszen követni kell a trendeket. A borászat az utóbbi időben olyan ütemben fejlődik, hogy szinte nehéz lépést tartani vele. Unalmasnak nem mondható ez a szakma.“ - részletezte Serli Csilla

Mindenképp egy folyamat, amíg valakiből jó borász lesz. Serli Csilla hozzátette, hogy nagyon sokan azonnal a csúcson szeretnék kezdeni. Akárcsak a borversenyeken, nem lehet azonnal arany érmet szerezni már az első megmérettetésen. Vannak ugyan kiemelkedő teljesítmények, de azok olykor a véletlen művei, ami viszont nem hosszú távra szól. Ahhoz, hogy valaki éveken keresztül, folyamatosan jó minőséget tegyen le az asztalra, ahhoz már szakmai tudásháttér, tapasztalat szükséges, ami egy hosszútávú tanulási folyamat, s ez ki kell alakuljon, formálódjon, s ott már nem játszhat szerepet a véletlen.

A borászatban kizárt a monotonitás, persze van irodai része is, azonban ez a kisebbik hányada. Nemcsak a természet közelsége lehet az, ami vonzóvá teszi manapság e szakmát, hanem a változatossága is, hiszen a borkészítés öröme mellett, különleges fesztiválokra, exkluzív borbemutatókra, helyekre lehet eljutni ezáltal. Nagyon széles ismeretségi kört, népszerűséget jelent borásznak lenni, hiszen ezeken az eseményeken rengeteg emberrel kerülnek kapcsolatba, jó viszonyba. Egyfajta kalandvágynak is mozgolódnia kell valakiben, ha borásznak áll. S mivel nagyon sok helyre, belföldre és külföldre lehet ezzel a szakmával eljutni, emiatt nem árt a nyelvtudás sem.

„Évente többször megyünk fesztiválokra, kiállításokra, borbemutatókra. Ezek mind változatos, pezsgő életet jelentenek. Romániában nagyon sok helyet, szinte az egész országot bejártam a borászat révén, de emellett Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban, Németországban is voltam ezáltal. Tavaly meghívott zsűritagként részt vehettem a magyarországi VinAgora Nemzetközi Borversenyen (szerk. megjegy.: A VinAgora Magyarország egyetlen, nemzetközileg akkreditált borversenyeként tagja a legszigorúbb szakmai nívót képviselő versenyeket tömörítő világszervezetnek, a VINOFED-nek.) S nagy élmény volt számomra maga a verseny is, s igazán különleges volt, hogy utána a Gundel Étteremben vacsorázhattam. De ugyancsak a borverseny révén a szekszárdi borvidéket is megismerhettem. Nagyon érdekes dolgokat tapasztalunk meg. A borbemutatóknak pedig mindig különleges hangulata, miliője van. Nem elég csak szárazon ledarálni a tényeket. Elő is kell tudni adni azokat, akár humort csempészve bele, hiszen úgy sokkal könnyebben megragadnak az elmondottak.“

„Borásszá válni mindenképp egy adottság, elhivatottság szükséges. Világot láthatsz, fejlődhetsz benne, kizárt a monotonitás. Egy jó brand, egy jó márka, egy remek bor elkészítés, s annak bemutatása utáni elismerés, az sikerélmény. Olyan ez mint a színésznek a taps, óriási elégtételt jelent. Állíthatom, hogy nagyon kevés munkában kapható meg ez a visszajelzés, ez a sikerélmény, ami maga után vonzhatja a hírnevet is.“

A hozzáértésnek, odaadásnak és tudásnak pedig mindig megvan az eredménye, a gyümölcse, hiszen a Serli Csilla által készített borokat, már nemcsak szűk körben keresik, hanem a világ több pontjára is eljutnak, emellett világversenyeken is helyt állnak, a maguk kategóriájában nagyoknak számító francia vagy német borokat utasítva maguk mögé.

„A boraink valóban eljutottak messze földre. Angliában egy elosztóval több éve dolgozunk együtt, de állandó kapcsolatunk van Belgiumban, Ausztriában, Magyarországon, Németországban borforgalmazókkal és most kezdjük kiépíteni egy kanadaival is a kapcsolatot. Ezen kívül a boraink eljutottak: Svédországba, Franciaországba, sőt Svájcba is. Ami a borversenyeket illeti, számunkra a légnívósabb verseny a Berliner Wine Trophy, szinte minden éveben elhoztunk 1-2 aranyérmet és ezüstöt, amit a legutóbb 2021-es versenyen sikerült felülmúlni, hiszen ekkor 5 arany éremmel térhettünk haza. És mit jelentett ez? Mindenképp elismerés, s hozzá kell tennem, hogy eddig mi jelentkeztünk, de legutóbb már hívtak, vagyis már számon tartanak.“

„Egy másik, számunkra érdekes verseny a Prestige Reserve Budapest Borverseny volt, ami azért volt rendkívüli, mert a zsűri összetétele nem mindennapi, azaz volt köztük borszakemberek, bloggerek, sommelier-ek, és átlagemberek is. Ugyanakkor többször nyertünk aranyérmet a Kárpát-medencei Borversenyen, valamint az Erdélyi Szőlőhegyek Borversenyen. A pincészetünk zászlósborai, amelyek a  dicsőséget hozták a vörösek közül Syrah, Blaufrankisch, Feteasca neagra, Cuvee Selection Red, a fehérek közül pedig a Rajnai rizling, Chardonnay barrique és a Sauvignon blanc.“

Ha felkeltette az érdeklődésedet a borász szakma, és szeretnél többet tudni első kézből, vagy esetleg szeretnél ebben a szakmában elhelyezkedni, de nem tudod, hogyan kezdj neki, mindenképp gyere el július 28-án, pénteken délután 5 órakor a Weinberger húsbolt, Hasdeu utca 4. szám (Nagypiac mellett) udvarára, s első kézből kaphatsz információkat magától Serli Csilla borásztól.