Mely ágazatokban történik a legtöbb munkahelyi baleset? A friss adatok egyértelműen megmutatják

A munkahelyi balesetek addig tűnnek távoli fogalomnak, amíg valaki egyszer csak nem lép rosszul, nem csúszik meg, vagy nem nyúl mellé. A 2024-es adatok viszont világosan mutatják: tavaly több mint ötezer emberrel történt meg mindez, és közülük 108-an már nem tértek haza. Ez az a pont, ahol a statisztika hirtelen nagyon is személyessé válik.

Országos szinten 5347 dolgozó sérült meg 2024-ben, és a balesetek ágazati megoszlása jól kirajzolja, hol a legnagyobb a kockázat. A lista élén toronymagasan az építőipar áll: a teljes ágazatban 615 sérülést regisztráltak. A nehézgépek, állványok és terepi munkakörnyezet világában a veszély sajnos állandó kísérő.

A második helyet a kiskereskedelem foglalja el 504 sérüléssel. A boltok, raktárak, kasszák és árufeltöltések gyors ritmusa, a folyamatos személyzeti mozgás és a sietség minden évben megteszi a hatását. A harmadik helyen az egészségügyi és szociális ellátás áll: tavaly 320 munkavállaló sérült meg ebben az ágazatban. A kórházak és gondozóintézmények fizikailag és érzelmileg is megterhelő munkakörnyezetet jelentenek, ami meg is látszik a számokon.

A szállítási ágazat, azaz a teherautók, rakodások és feszes határidők világa 261 sérülést jegyzett 2024-ben. A logisztika évek óta az egyik legstresszesebb és legveszélyesebb terület. Az élelmiszeripar pedig 239 balesettel zárta az évet, ami emlékeztet rá, hogy a darálók és szeletelők között a figyelmetlenség pillanatok alatt visszaüt.

A sérültek összetétele az évek során alig változott. A legtöbb balesetet most is az 50–60 év közötti dolgozók szenvedték el: ők azok, akik rengeteg tapasztalatot hoznak, de a terhelést egyre nehezebben viseli a szervezet. Ezzel párhuzamosan továbbra is kiugróan magas azok aránya, akik kevés munkatapasztalattal kerültek bajba: a sérültek több mint 70 százaléka legfeljebb öt éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, és rengetegen még egy teljes évet sem töltöttek ott. A gyors betanítás és a kevés rutin minden évben meghúzza a vészcsengőt.

A foglalkozások toplistája sem hozott meglepetést: továbbra is a kereskedelmi dolgozók, a raktári munkások, a tehergépkocsi-vezetők és a szerelőszalagos betanított munkások vannak leginkább kitéve a baleseteknek. Ezekben a munkakörökben nagy a tempó, sok az újonc, és a fizikai terhelés is jelentős.

Szatmár megye tízéves baleseti adatsora jól illeszkedik ehhez az országos képhez. A megyében 2014 és 2024 között látványos hullámzás látható: a 2014-es 52 esetről 2016-ra 72-re ugrottak a balesetszámok, majd éveken át ingadoztak, míg 2022-ben elérték a csúcsot 78 esettel. Ezután lassú visszaesés következett: 2023-ban 65, 2024-ben pedig ismét 52 balesetet regisztráltak – vagyis pontosan annyit, mint egy évtizeddel korábban.

A sérülések többsége tavaly Szatmár megyében is ideiglenes munkaképtelenséggel járt: 49 ilyen esetet jegyeztek. Halálos balesetből három történt, a kollektív balesetekből pedig négy. És bár a 2024-es számok önmagukban is elgondolkodtatók, 2025 első hónapjai sem múltak el incidensek nélkül: a Szatmár.ro több súlyos munkahelyi balesetről is beszámolt már, ami egyértelművé teszi, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló, de még a munkakörülményeket ellenőrző megyei felügyelőség (ITM) részéről is fokozott éberségre van szükség.