Méltóságteljes megemlékezéssel tisztelgett a Hám János Líceum közössége az aradi vértanúk előtt - Képgaléria

Október 6-án, hétfőn, nagyszünetben az egész iskola közössége összegyűlt a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum sportudvarán, hogy fejet hajtson a 176 évvel ezelőtt vértanúhalált halt aradi vértanúk emléke előtt. Diákok és tanárok együtt emlékeztek a tizenhárom honvédtábornokra, akik 1849-ben életüket adták a magyar szabadságért.
 

A megemlékezést Szabó Réka diák nyitotta meg, aki ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta: az aradi vértanúk példája nem csupán történelemkönyvek lapjain él, hanem a jelen nemzedék számára is erkölcsi iránymutatás. „A hazáért hozott áldozat nem vész el, hanem erőt ad a jövőnek” – fogalmazott.
 

Ezt követően Józsa Nándor történelemtanár osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az emléknap nem pusztán a múlt felidézése, hanem személyes megszólítás is minden fiatal számára. A „vértanú” szó jelentését keresve rámutatott: a 13 aradi hős nem csupán katonai vezető volt, hanem példakép, aki „elvetette a szabadság magját” a következő nemzedékek számára. „Vigyázzatok, milyen példaképeket választotok – buzdította a diákokat –, mert ők határozzák meg a gondolkodásotokat és a jövőtöket. Ők értetek haltak meg. Ti kiért fogtok majd kiállni?”

A felemelő gondolatokat követően Szemák Viola tolmácsolta Vörösmarty Mihály Előszó című versét, majd ismét Szabó Réka lépett a mikrofonhoz, hogy rövid történelmi visszatekintésben idézze fel az aradi vértanúk utolsó napját és örökségét. Majd felolvasták a 13 tábornok nevét is.
 

A műsor zenei részét Lakatos Máté, Füzi Gréta, Szabó Réka és Krakocky-Heidenhoffer Johanna előadása tette teljessé, akik közösen énekelték el Demjén Ferenc Szabadság vándorai című dalát. A megemlékezés végén a résztvevők együtt szólaltatták meg a nemzeti imánkat, a Himnuszt.