Méltó főhajtással ért véget a Petőfi-emlékév Szatmárnémetiben - KÉPGALÉRIA, VIDEÓ

A Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont égisze alatt működő Szamos folyóirat és a Szamos Diákirodalmi Kör szervezésében zajlott december 29-én, csütörtökön délelőtt 10 órától a szatmárnémeti István-téren álló Petőfi-szobornál a Petőfi 200 Szatmár megyei zárórendezvénye.

Napsütéses idő ellenére kevesebben gyűltek össze az István-téri egész alakos Petőfi-szobornál, mint egy évvel ezelőtt az eseménysorozat megnyitásakor.

Elsőként Elek György, a Szamos főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket: „Egy eseményekben gazdag év áll mögöttünk. Ami itt most legjobban látható: Petőfi Sándor mellszobra helyén, a költő egész alakos szobra díszíti Szatmárnémeti egyik jellegzetes parkját. A Szamos folyóirat egész évben rendszeresen közölte a Petőfi-kutatások legújabb eredményeit.“ - részletezte, s hozzátette, hogy 2024-ben a költő halálának a 175. évfordulóján is folytatódnak majd a megemlékezések.

Petőfi „Megpendítem“ költeményét Loga Szilárd szavalta, aki után Kereskényi Gábor szatmárnémeti polgármestere vette át a szót.

„Most, amikor újra itt állok Önök előtt, az jár a fejemben, hogy az István-téren felállított, egész alakos Petőfi-emlékmű nem csupán egy szobor, hanem az egy egész közösség identitásának és történelmének szimbóluma is.“ - állapította meg az elöljáró.

S hozzátette még: „Petőfi Sándor nemcsak a magyar irodalom kimagasló alakja, hanem a nemzeti öntudat és szabadság iránti szenvedély megtestesítője is, aki a legszenvedélyesebb verseit épp Szatmárban és környékén írta. A költő kitörölhetetlen sorainak köszönhetően városunk egy olyan híd, ahol a múlt és a jelen találkozik, és ahol a magyarság megőrzi és ápolja a nagy költő örökségét.

Petőfi Sándor költészete nem csupán emlékeztet bennünket arra, hogy kultúránk, nyelvünk és történelmünk nemcsak közös örökségünk, hanem közös büszkeségünk is. Bátran mondhatjuk, hogy itt, Szatmárnémetiben, egy olyan városban élünk, ahol a múlt és a jelen összefonódik, és ahol immár ez a jelentős műalkotás őrzi közösségünk összetartozását.“

Tepfenhart Bettina, Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákja Petőfi „Volt egy szegény fiú“ költeményét szavalta el az ünneplő tömegnek.

Pataki Csaba megyei tanácselnök megállapította, hogy amikor mostohább, rosszabb az időjárás, akkor sokkal többen gyűlnek össze ezen a téren ünnepelni. Szerinte annak is köszönhető, hogy amikor rossz idők járnak, a magyarság jobban összetart, összefog. S ezzel már előre is vetítette, hogy jövő év első felében borúsabb időszak következik.

Azonban mindenképp példaértékűnek helyezte mindenki elé Petőfi által képviselt értékrendet: „A szülőföld iránti szeretet, a szabadság iránti elkötelezettség, a közösségünk iránti tisztelet mind-mind olyan értékek, melyekre méltón lehetünk büszkék.“

A köszöntő beszédeket a Szamos Diákirodalmi Kör tagjainak műsora követte, akik Petőfi Sándor és Szendrey Júlia naplóinak részleteiből adtak elő egy összeállítást.

A záróünnepség közös versmondással zárult, amelyet dr. Ary Dalma vezetett le. Még az ünnepség kezdete előtt minden jelen lévőnek átnyújtották Petőfi Sándor Szeptember végén című versét nyomtatva és közösen mondták el a költő szobránál.

Az ünnepség záró akkordjaként pedig a közintézmények, iskolák képviselői elhelyezték az egész alakos Petőfi-szobornál az emlékezés koszorúit.