Megszűnni látszik az uniformizált román nyelvoktatás - beszélni is tudnak majd gyerekeink románul?


Nem új keletű a kérdés, s nem is egyszerű a választ megtalálni rá: miért nem beszélnek jól románul a magyar tannyelvű osztályokból kikerülő diákok? Hol tart jelenleg a román nyelv oktatása, történt-e előrelépés ezen a téren az új, kisebbségekre szabott tanterv óta - erről kérdeztük Szejke Ottilia, Szatmár Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettesét.
Az állam nyelvének oktatása a romániai kisebbségek számára mindig egy sarkalatos probléma volt, hiszen nagyon sokáig ugyanazt a tananyagot vehették kézbe a diákok, mint a román anyanyelvű társaik. Nem tettek különbséget, s hasonló elvárásokat támasztottak a magyar és román anyanyelvű diákok számára, s az ország vezetése sokáig nem is törekedett arra, hogy ezen változtasson, elintézte az egészet annyival, hogy az állam nyelve a román és azt mindenkinek tudnia kell.
A román nyelv tudása, jobban mondva nem tudása elsősorban a tömbmagyarságban élők körében jellemző, ahol a gyerek nem találkozik a magyar nyelven kívül mással. Az oktatási rendszerbe bekerülő magyar kisebbségi diák sokszor csak azon a 4-5 tanóra során találkozott/találkozik a román nyelvvel, nem volt módja sem gyakorolni, sem pedig az alapokat elsajátítani. A tanügyi rendszer azonban úgy vette, hogy már rendelkezik ezekkel a képességekkel. A tananyag pedig nem a kommunikációs készség elsajátításán alapult, nehézkes volt és unalmas. Ami valljuk be nem tette vonzóvá a diákok számra, hogy elsajátítsák az állam nyelvét, s nehézkesnek és feleslegesnek ítélték meg. Többnyire egy adott szöveg, esszé bemagolásán túl más követelmény nem is merült fel. S jóval a rendszerváltás utáni időszakról beszélünk.
Az oktatás, ezen belül pedig a kisebbségek számára a román nyelv oktatásának a megreformálását az sem könnyítette meg, hogy a tanügyminisztérium élén folyamatos instabilitás mutatkozott, szinte évente adták egymásnak a kilincset a szaktárca vezetői, újabb és újabb változásokat hozva a tanügyi rendszerbe.
Emiatt aztán feltűnt egyrészt az a jelenség is, hogy magyar tannyelvű iskolákból a végzős diákok az utolsó évben inkább átiratkoztak a határ menti iskolákba, s ott érettségiztek, hogy kikerüljék a román érettségi vizsgát.
Másrészt pedig a munkaerő piacon is hátrányt jelentett a román nyelv ismeretének hiányossága, nem voltak versenyképesek a magyar tagozaton végzők. Miközben egy idegen nyelv elsajátítása nem jelentett gondot, addig az állam nyelvének ismerete sántított.
Lehet erről külön elméleteket gyártani, de az nem kérdés, hogy aki helyben szeretne érvényesülni, annak elengedhetetlen a román nyelv ismerete, beszéd és írástudása ahhoz, hogy megfelelő munkát, ezzel egyben megfelelő bérezést kapjon, s ne külföld szippantsa el.
Történt-e változás, esetleg szemléletváltás, van-e előrelépés a román nyelv oktatásában a romániai kisebbségek számára? - erről kérdeztük, s ezt a témát feszegettük Szejke Ottilia főtanfelügyelő-helyettest.
„Mi történik. A gyerek bekerül az ingyenes oktatási rendszerbe (gondolok itt a tandíjmentességre), állami költségből finanszírozva kiképezzük az értékes gyerekeket és a külföldi országok elszippantják a mi jó képességű fiataljainkat, s aztán azt várjuk, hogy fejlődjünk. Gyakran pont a román nyelvi hiányosságok miatt kudarcok érik a gyereket, s inkább külföldre mennek. De ha ezt a hiányosságot megszüntetjük, márpedig azon dolgozunk, akkor nagyobb eséllyel maradnak itt, vagy térnek haza.“ - részletezte a szatmári főtanfelügyelő-helyettes.
„Már nagyon rég tudatában vagyunk, hogy nem lehet anyanyelvi szinten tanítani nem román anyanyelvű gyerekeknek a román nyelvet. Nagyon nagy munka volt eljutni odáig, hogy a kisebbségi osztályokban másként, számukra megfelelően oktassák az állam nyelvét. Nem minden kisebbségi tagozaton történő oktatásban kérték, hogy sajátos tantervük legyen. Így mikor kisebbségi oktatásról beszélek, akkor kizárólag a magyar tannyelvű intézményekre gondolok. Erre viszont törvény van, vagyis a magyar tannyelvű iskolákban kötelező módon, törvényileg előírtan a kisebbségi oktatási tanterv szerint kell oktassák a román nyelvet. Ma már nemcsak a román nyelv oktatása változik, hanem a román tantárgyversenyen külön van kisebbségi román olimpia, ami kizárólag azoknak a tagozatoknak szól, akik eszerint tanulják a nyelvet. “
„Elméletileg most már nem fordulhatna elő, hogy nem a meghatározott, kisebbségi oktatási tanterv szerint tartják a román órákat. Már csak azért sem, mivel magukat a vizsgákat is ezeken a tagozatokon ennek megfelelő tanterv szerint állítják össze. A kisebbségre szabott román nyelv oktatását pedig fokozatosan vezették be, s lassan egy új generáció kerül ki az iskolapadokból. Az elemi oktatásban 2013-ban lépett életbe a kisebbségre szabott román nyelvoktatás. Ezt a generációt követve az V-VIII. osztályosok számára 2017-ben vezették be, majd a líceumokban a IX. osztályosoknál 2021-ben, a X. osztályosok számára 2022-ben, s idén márciusban pedig a XI.-XII. osztályosoknál lépett életbe. A szakoktatásban résztvevőknek pedig idén szeptemberben vezetik be az új kisebbségekre szabott román nyelvoktatást. A 2021-ben indult kilencedik osztályos diákok már új érettségi tételekkel fognak találkozni. A nyolcadik osztályos diákok már harmadik éve, hogy külön képességvizsga tételeket kapnak, a kisebbségi román nyelvű oktatás tananyagának megfelelően. Ebből, vagyis a két tétel létezéséből tavaly volt is egy kisebb kavarodás, amikor egy déli megyében a magyar kisebbségi tételek jutottak el véletlenül. Ez persze nem azt jelenti, hogy könnyebb a nekünk szánt tétel, hanem hogy más, megfelel a számukra meghatározott tananyagnak.“
„A törvény bevezetésekor nem volt egyszerű gyakorlatba ültetni. Nagyon sok esetben a pedagógusok megszokásból ragaszkodtak a régi rendszerekhez.
De ez nemcsak ennél jellemző, bármilyen változás, tanügyi reform, nagyon sok kérdést, némi bizonytalankodást vonz maga után, olykor nehéz a komfortzónából kimozdítani egyeseket. A megszokott munkamenetet követik, s bármilyen új sokszor megrémíti.“ - részletezte a Szejke Ottilia.
„Nagyon sok román nyelvet oktató pedagógus azonnal pozitívan fogadta az új oktatási módszert, hiszen érezték ők is, hogy nem lehet azonosan oktatni a román és nem román anyanyelvű gyerekeket. Tisztában voltak vele, hogy az a módszer, amivel az anyanyelvi románt tanítják, az nem válik be a kisebbségi osztályokban. Azonban előfordult olyan is, hogy a tanfelügyelőségnek figyelmeztetést kellett kiküldenie, hogy igenis az új tanítási módszert használják a román nyelv oktatásánál, mivel az adott pedagógus nem látta át, hogy miért kellene új rendszer szerint oktatnia, s ragaszkodott a megszokott eszközeihez. Úgy gondolta, hogy nem szükséges, nincs nagy különbség. Azonban mára már mindenki az új tanterv szerint oktat.“
2011-ben kezdődött el magának a tanügyi törvénynek a módosítása, s ezáltal a tantervek is módosultak a kompetencia alapú tantervekre és tervezésre. Ezt fokozatosan vezetik be. Ennek elsősorban a lényege, hogy olyan ismeretre tegyenek szert a diákok, amit valóban használni és alkalmazni is tudnak majd. Az új tanterv lényege a kommunikáció, a funkcionalitás, használható tudás, amivel aztán gazdálkodni tud. Attól, hogy megtanul, bemagol egy szöveget, attól még nem tudja alkalmazni a benne lévő információt.
„Ugyan még az elején vagyunk, de már most kaptunk pozitív visszajelzést, hogy könnyebb oktatni a kompetencia alapú tanterv alapján elkészült tankönyvekből. Nagyon sok minden változik. A gyerekek érdeklődését is nehezebb felkelteni és lekötni. Előkészítő osztályban egy év áll rendelkezésre a tanítónak, hogy kialakítson egy bizonyos alapkommunikációs készségeket. Az oktatásban pedig a kommunikációra tevődött át a hangsúly. Rendkívül fontos és nagyon sokat számít a pedagógus kreativitása és hozzáállása.“
Nagy előrelépés, hogy a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság megpályázott és meg is valósult egy, a román nyelv oktatására irányuló projekt. Ez egy EU-s és a tanügyminisztérium által közösen finanszírozott pályázat. Nagyon sok összetevője van, kezdve a többlépcsős pedagógus képzéstől, a Bábes-Bolyai Tudományegyetem által végzett kutatásokon keresztül, emellett nagyon sok oktatási segédanyag, kétnyelvű munkafüzetek, módszertani útmutatók is készülnek, emellett opcionális tantervet is alkotnak, s ezek mind a román nyelv tanítását szolgálják. A BBTE azon szaka vesz részt ebben a projektben, amelyek a külföldről érkező egyetemi hallgatók képzésével foglalkoznak, így jelentős tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren, s ezeket adják át a pedagógusoknak, hogy hogyan közelítsék meg a román nyelv oktatását. A projekt 2022 novemberében kezdődött és idén novemberben zárul. S úgy gondoljuk és reméljük, hogy nagyon hamar érezhető hatása lesz.
„A pedagógusoknak kötelező módon, mindenképp be kell tartaniuk a román nyelv oktatására vonatkozó új tanterv előírásait, hiszen a vizsgatételek is ezek alapján vannak már összeállítva. Emellett biztos vagyok benne, hogy a szülők is jeleznék, ha nem így lenne. Itt az egyetlen hiányosság a módszer. Ezért lenne ajánlott, hogy minden olyan magyar tagozaton, román nyelvet oktató pedagógus elvégezné a fent említett tanügyminisztériumi projekt képzéseit, mert szerintem sokat segítene. Nem lehet egy módszert kiválasztani, vagy soha nem lehet mondani egy módszerre, hogy rossz vagy jó. Mindig az osztályközösség és a pedagógus személyisége határozza meg. Hiszen egy módszer az egyik osztályban működik, de lehet, ha egy másik osztályközösségben már nem olyan eredményes. Viszont ezeken a képzéseken nagyon sok lehetőséget bemutatnak, ami hatékony, modern és hagyományos módszereknek az egyvelege, ami működik az oktatásban. Nagyon reméljük, hogy az új tantervnek, a képzésnek rövid időn belül fogjuk érezni a pozitív hatásait. “