Megszámláltattunk 2.: Több mint 32 ezer Szatmár megyei lakónak nem ismerik a nemzetiségét

Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) nemrégiben közzétette a 2021-re tervezett, de végül 2022-re halasztott népszámlálás etnikumokra lebontott, végleges adatait. Mint kiderült, Románia lakossága 2021. december 1-én 19.053.815 fő volt, ebből 1.002.151-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Ennek apropóján megnéztük, mi a helyzet Szatmár megyében.

Az INS által közzétett adatok szerint Szatmár megye lakossága 2021. december 1-én 330.668 fő volt, az alábbiak szerint: 182.750 román, 93.491 magyar, 16.340 roma, 1.361 ukrán, 3.722 német, 7 török, 8 lipován, 4 szerb, 61 szlovák, 3 horvát, 45 olasz, 77 zsidó, 3 lengyel és további 90, egyéb nemzetiségű lakó. Több mint 32 ezer Szatmár megyei lakó etnikumáról a hivatalnak nem sikerült adatot nyernie.

A statisztikai hivatal által közölt adatok természetesen elérhetők városokra, községekre lebontva is. Innen tudható, hogy a megye legnépesebb városában, Szatmárnémetiben 91.520 fő él, ebből 47.995-en románok, 28.152-en magyarok, 370-en romák, 94-en ukránok, 820-an németek, de van 5 török, 4 lipován, 4 szerb, 10 szlovák, 11 olasz, 57 zsidó és 46 egyéb nemzetiségű lakója is a városnak. További 13.945 lakó nemzetiségét nem sikerült felderíteni.

Ami Nagykárolyt illeti, a kastélyváros teljes lakossága a nevezett napon 18.957 fő volt, melyből 7.085-en voltak románok, 8.714-en magyarok, 562-en romák, 17-en ukránok és 320-an németek. A zsidók és az egyéb nemzetiségűek száma egyaránt 5 volt az összesítés idején. Azon személyek száma, akinek nemzeti hovatartozásáról az INS nem rendelkezik információkkal, 2.245-re tehető.

Avasfelsőfaluban, megyénk harmadik legnépesebb városában 14.616-an élnek. Nem meglepő módon a lakosság túlnyomó többsége (11.728) román, a magyarok száma 178, a romáké 427, és számon tartanak 3 ukránt, 7 szlovákot, 3 „egyebet”, több mint 2.200 főről azonban semmilyen etnikumot érintő adatot nem sikerült gyűjteni. Népesség tekintetében Avasfelsőfalut Tasnád követi, ahol 8.058-an élnek, ebből 4.068 román, 2.251 magyar, 1.157 roma, 30 német, 3 ukrán, ugyanennyi zsidó, 542 fő nemzetisége azonban még mindig kérdőjeles.

Erdődön 6.124-en élnek, ebből 3.746-an románok, 865-en magyarok, 504-en romák, a németek száma 146, az ukránoké pedig mindösszesen 4, viszont 853 erdődi lakóról nem sikerült kideríteni, hogy milyen nemzetiségűnek vallja magát. Sárközújlak 5.892 lakóval büszkélkedhet, ebből 1856 román, 3.175 magyar, 268 roma, 3 ukrán, 4 német, a többiekről nem állnak rendelkezésre információk.

Többen vallják magukat magyar anyanyelvűnek, mint ahányan magyar nemzetiségűnek

Tévedünk azonban, ha azt hisszük, hogy az etnikumra vonatkozó számadatok hű képet nyújtanak az anyanyelvre vonatkozóan is. Hiszen míg pl. Szatmárnémetiben a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók száma 28.152 volt, addig azok száma, akik a magyar nyelvet jelölték meg anyanyelvükként, elérte a 29.390-et is. Hasonló a helyzet Nagykárolyban is, ahol a magyar etnikumhoz tartozást 8.714-en pipálták be, viszont rajtuk kívül további 998 fő mondta azt, hogy az anyanyelve magyar.

Az anyanyelvről így nyilatkoztak a Szatmár megyei lakosok: 182.772-en mondták magukat román anyanyelvűnek 108.978-an magyarnak, 3.243-an a roma nyelvet tartják anyanyelvüknek, 1.139-en az ukránt, 431-en a németet, 7-en a törököt, 8-an az oroszt, 6-an a szerbet, 29-en a szlovákot, 44-en az olaszt, további 80 fő pedig egyéb nyelvet jelölt meg. Közel 33.000 Szatmár megyei lakosról nem lehet tudni, mit tekint az anyanyelvének.

A nemzetiség kapcsán fontos még kiemelni, hogy a 2011-es cenzushoz képest szinte minden, magyarok által is lakta községben esett az e nemzetiséghez tartozó lakosok száma. Olyanra, hogy nőtt volna a magyar lakosok száma, csupán egy-két példát lehet találni. Ezek egyike Mezőfény, ahol 2011-ben, az utolsó népszámlálás idején 1266-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, most viszont már 1328-an nyilatkoztak így. A pozitív irányba történő változás sajnos csak a magyar közösséget érinti e községben, a svábok egyre fogyatkoznak, hisz az egy évtizeddel ezelőtt jegyzett 384-ből mostanra mindösszesen 212-en maradtak. A mostani népszámláláson egyébként kiderült, vidéki településeink közül a legtöbben, szám szerint 549-en Mezőpetri községben vallották magukat németnek.

A népszámlálás eddig publikált, végleges adatait a recensamantromania.ro weboldalon lehet részletesebben tanulmányozni.